2021. június 24., Iván

Eger ügye

#egerplusz #eger #múltidéző #horthy #geolotto

Egerben alkották meg a Horthy-korszakban taneszköznek szánt földrajzi társasjátékot

Barna Benedek 2021.01.06. 01:36

A „Geolottót” nem csupán arra akarták használni, hogy Magyarország különböző tájait és városait megismertessék a diákokkal, hanem a korabeli irredenta, nacionalista gondolatoknak a gyerekekbe nevelésére is.

A tavaly száz éve aláírt trianoni békeszerződést követően az 1920-as években a magyar közgondolkodást az irredentizmus, az elvesztett területek visszaszerzését hirdető eszme uralta. Ez a gondolat mindent áthatott, megjelent az oktatásban is, így például az iskolákban minden nap a régi Magyarország feltámadásáért mondott imával, az úgynevezett Magyar Hiszekeggyel kezdődött.

 

A korabeli viszonyok tükrében tehát egyáltalán nem meglepő, hogy a revizionizmus elképzelése megjelent abban a földrajzi társasjátékban is, amelyet Egerben alkottak meg a békeszerződés évében. Az Egri Népújság 1920. december 14-i számában adott hírt a Geolotto nevű "játéktalálmányról", amely a cikk szerint „szellemes s a mellett minden ízében magyar, minden ízében egri".

 

"A 'Geolotto' a legideálisabb játék gyermekeink részére, mert amellett, hogy kellemesen, társasan szórakoztat, akár csak a tombola, egyben hasznosan oktat, megkönnyíti a gyermeknek szeretett, csonkítatlan hazánk földrajzi alkotásának és történelmének megismerését s a tanítónak e téren kifejtett munkálkodását" – írta az újság.

 

A rövid felvezetés után azonban az is egyértelművé válik, hogy a Geolotto nem pusztán a játékos oktatást, hanem a korabeli politikai kurzus elképzelései szerinti nemzeti, revizionista felfogás diákokba sulykolását szolgálta. Az Egri Népújság szerint ugyanis a Geolotto "elsőrendű irredenta eszköz is, hiszen kitörölhetetlenül belevési a fogékony gyermeklélekbe nagy Magyarország képét és ezáltal belé neveli az elszakított részekhez való hazafias ragaszkodást s azok visszaszerzésére irányuló forró vágyat és törhetetlen akaratot".

glo1

Osztályterem 1922-ben (Fotó: Fortepan / Jezsuita Levéltár)

A cikk megjegyzi: a fővárosi lapok azt írják, hogy minden tanítónak ajánlani kellene és minden magyar szülőnek be kellene szereznie ezt játékot. Maga az Egri Népújság pedig egyenesen a „legszebb, legérdemesebb” karácsonyi ajándéknak nevezi, hozzátéve, hogy „nem ártana, ha a felnőttek is foglalkoznának vele”.

 

De pontosan milyen játékról volt szó? "A 'Geolotto' tulajdonképpen egy tombola vagy lottojáték, melynél azonban a tombolatáblákat Magyarország, vagy vármegyénk térképei, a kihuzandó számokat pedig a térképekből kivágott viruló magyar városok és községek, hegyek, folyótorkolatok, tavak és térségek helyettesítik." A játékhoz pedig egy füzet is jár, benne az egyes részekről szóló történelmi és földrajzi ismeretekkel.

 

A Geolottónak több változata is készült: volt "az 1000 éves Magyarország" politikai földrajzát bemutató, valamint a hegy- és vízrajzzal foglalkozó verzió is, illetve Heves és Borsod megyék földrajzára tanító játékok. Az egri újság azt írja, hogy az előbbi két verzió a földrajztanítás segédeszközeként tanszerengedélyt kapott, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium pedig egyes iskoláknak meg is rendelte.

geol2

Magyar iskolások 1922-ben (Fotó: Fortepan)

A következő évben, 1921-ben a Néptanítók Lapjának 13-17. számában külön cikket szenteltek az új taneszköznek. A "Geolotto – Új segédeszköz a földrajz tanításában" című írásban Karl János részletesen bemutatta a játékot, így képet kaphatunk arról, hogy az pontosan miről is szólt:

 

„A térképeken egyes helyek (városok, hegyek, mocsarak, folyamtorkolatok) ki vannak vágva. A kivágott részek száma a nagyobb geolottón körülbelül 120-140, tehát egyegy térképlapon 10-12. A kivágott részeket éppúgy, mint a lottójátéknál egyenkint szedjük ki a dobozból s odaadjuk azoknak a tanulóknak, akik jelentik, hogy az ő térképükről a szóbanforgó rész hiányzik. Erre nyomban felolvassuk a könnyen kezelhető könyvecskéből a kivágott részre vonatkozó tudnivalókat. így folytatjuk ezt mindaddig, míg valamennyi kivágott rész (blokk) elfogy.”

 

A szerző szerint a földrajzi társasjáték „figyelemreméltó segédeszköz” lehet a tanításban. Úgy fogalmaz: „Nagyban megkönnyíti azon munkánkat, hogy egyes helyeket a térben el tudjunk helyezni, azoknak területbeli nagyságát ós egymástól való távolságát játszi módon tudjuk megjegyezni. Ezen alap nélkül ugyanis nincs szolid földrajzi tudásunk […]. Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy könnyedén oly összehasonlító adatok birtokába juttat, amit csak fáradságos munkával tudnánk elsajátítani. Az egyenlő nagyságú kivágott blokkok közel egyenlő térfelületeknek felelnek meg s így minden különösebb megerőltető munka nélkül jegyezzük meg, pl. a Bakony akkora területen fekszik, mint a szatmári Bükk- vagy a Rézhegység, a Hargita pedig mint a Magas-Tátra.”

 

Ugyanakkor Karl János némi kritikát is megfogalmaz. Mint írja, hogy a Geolotto "oly hibákat mutat, amelyeknek kijavítása nélkül nem szabad átlépnie az iskola küszöbét. Vonatkozik ez a kivágott részekre és különösen a kivágott részeket kísérő szövegre." Egyrészt hiányol néhány nagyobb települést a kivágott részek közül, másrészt arra hívja fel a figyelmet, hogy sokszor helytelen adatok szerepelnek a leírásban. A szövegekkel kapcsolatban pedig úgy gondolja, hogy színesebbnek kellene lenniük, és jobban hatniuk a tanulók érzelmi világára. Ironikus módon Karl nem találja eléggé patriótának sem az irredenta játékot, mert külön megjegyzi, hogy a leírásokból „igazi hazaszeretenek” kellene áradnia.

 

Az egri Geolottóról szóló fent idézett leírások ma érdekes kordokumentumként olvashatóak, amelyek nagyon jól érzékeltetik, hogy milyen az, amikor a politika beszüremkedik a tantermek falai közé. Maga a játék pedig arra szolgál szomorú példával, hogy lehet egy ötlet bármilyen érdekes és hasznos, ha egy ideológia szolgálatába állítjuk, a végeredmény silány lesz. Hiszen a játékos földrajtanítás egy meglepően modern gondolat, egy Geolottóhoz hasonló segédeszközt pedig egy mai földrajzórán is lehetne használni – természetesen csak ideológia-mentesen.

Csatlakozzon Eger legnagyobb online közösségéhez, legyen tagja tematikus Facebook-csoportjainknak is! Találkozzunk az Egerben láttam, hallottam csoportban is, már csak egy kattintás!
Van egy jó sztorija, témajavaslata, de félti a névtelenségét?
Küldje el biztonságos csatornánkon, így garantáltan inkognitóban marad!
Köszönjük, ha hozzászól a cikkhez, de kérjük, ezt kulturált formában tegye!

Friss cikkeink a rovatból

Címoldalról ajánljuk

Még egy kis olvasnivaló