Skip to main content
2026. június 16., Kedd, Jusztin névnap

2019. nov. 30. Szombat, 01:00 | Egri Ügyek | Eger ügye

Eger, ahol a múlt találkozik a jövővel

Mindig jó olvasgatni városunkról.

Eger városának történelme régre nyúlik vissza és a terület sokszor csapások által sújtott hely volt. Korábban is volt jelentősége a helynek, annak ellenére, hogy háborúk, tűzvészek és járványok dúlták fel a megyeszékhelyet, mely a mai napig fennmaradt, sőt kulturális és ipari csomópont az országban.

Dobó István Vármúzeum

Eger és környékén már időszámításunk előtt, a kőkorszakban is éltek emberek. A X. században érkeztek ide a honfoglaló magyarok első nemzedékei, hogy elfoglalják a területet az itt élő német, avar és szláv törzsektől. Szent István a püspökségek egyikének székhelyévé tette, az egri egyházmegye első székesegyháza pedig a Várdombon épül, a mai vár helyén. Maradványai a Dobó István Vármúzeum romkertjében tekinthetők meg. A székesegyház vesztét az 1241-es tatárjárás okozta. Pont ezért és ez után építettek kővárat Egerbe, melyet IV. Béla engedélyezett 1248-ban. Ez fellendülést adott a meglehetősen rossz formában lévő városnak és a fejlesztések következtében középkori fejlődésének csúcsát érte el a régió. Például több település egybeépült Egerrel.

fotó: egrivar.hu

Egri borvidék

Ekkor, a 14. és 15. században irtották ki a város határáig terjedő erdőket, hogy szőlőt telepítsenek a helyére, megalapozva az Egri borvidék létrejöttét. 1442-ben husziták vallási háborúja miatt öldököltek rengeteg embert a városban, majd utána Mátyás király uralkodásának idején gótikus püspöki palotát építettek a várba. Ez alapvetően püspöki lakhelyként épült és katedrálisáról is híres volt. A vár északi részén található építmény – a keleti rész elpusztult - egyemeletes és az évszázadok során a magas rangú lakhely különböző funkciókat töltött be. Az ostrom után lőszerraktár lett a pincéjéből, aztán az egész épületből barakk. Volt börtönépület is, hogy mára múzeumként, többek között Dobó István sírkövét találhassuk benne.

Ma Magyarország jelentős borászati régiója a helyszín és rengeteg pincészet működik a környező területeken is. A többféle szőlőfajtából készülő bor, az egri bikavér külföldön is híres. Többek között a neves magyar pszichológus Csernus Imre is itt működtet pincét. A borkultúra Magyarországon folyamatosan fejlődik és egyre több borkóstolóval, borfesztivállal találkozhatunk.

fotó: bikaverunnep.hu

Egri Minaret

Több szót érdemel a leghíresebb história a város kapcsán, melynek emlékeit és mozzanatait Gárdonyi Géza, Egri Csillagok című több nyelvre lefordított könyve őrzi regény formában. 1552-ben a Mohácsi vész után, a megerősített egri várat az Oszmán Birodalom azévi utolsó hadműveletként, 38 napig tartó ostrom alá vette. A kürülbelül 30-40 ezer fős egyesített török sereg hatalmas túlerőben támadott. A védők, Dobó István várkapitánysága alatt, úgy háromezer főnél is kisebb létszámmal igyekezett ellenállni. Sikerrel jártak és a győzelemnek fontos következménye volt, hogy a törökök egészen a század végéig nem tudtak a Magyar Királyságban tovább terjeszkedni, az Észeki területek hadiútvonalai pedig háborítatlanul maradtak.

Bár a csatát megnyerték, a 140 ágyúval lövetett vár rendkívül rossz állapotba került, amit a következő évtizedekben teljesen átépítettek és megerősítettek.

1596-ban megtörtént az elkerülhetetlen és az újabb török támadás alkalmával a védők 3 hét után feladták a várat. 91 éves idegen uralom következett. Ennek emlékét őrzi az Oszmán Birodalom legészakibb ma is álló minaretje, a 40 méter magas, 97 lépcsős karcsú Egri Minaret, mely ma is látogatható és kedvelt célpontja az odalátogatóknak. A Minaretbe fel lehet menni, ahonnan látványos kilátás fogadja az embert és elképzelheti, ahogyan a müezzin – a mecsetek alkalmazottja - naponta ötször imára szólította a híveket.

 foto: minareteger.hu

1687-ben sikerült a keresztény csapatoknak visszafoglalni a várost, ahol alig maradtak lakható házak. Fejlesztések és építkezések következtek. I. Lipót királyi szabad várossá nyilvánította Egert, majd néhány év múlva újra püspöki város lett.



Látnivalók Egerben

A sok csapás és és viszontagság után Eger a 18. századtól virágzásnak indult. A püspökök alakították ki a ma is látható városképet, a mecseteket templomokká alakították és rengeteg egyéb építkezés is folyt, ami pezsgő kereskedelmi központtá tette a helyszínt. 100 év alatt tizenötszöröse lett a népessége, 1787-ben 17 ezer ember lakott itt.

Kultúrális szempontból érdekes a Spetz-ház - a mai 3 éve felújított és rekonstruált Kepes-központ -, mely az 1870-es évektől kezdve a kaszinónak is helyt adott. Az első kaszinó Magyarországon a Pesti Casino volt, mely 1830 körül kezdte meg működését Széchenyi István munkája révén. A kaszinók ekkortájt inkább közösségi terek voltak a társadalom értelmisége számára, ahol üzletek köttetek, és vitákat folytattak. Ebből a szempontból hasonlít a modern online kaszinókhoz, amelyek úgy működnek, mint társadalmi tér, ahol barátaival találkozni, beszélgetni , és együtt játszanak, segítségével a többjátékos mód.

fotó: https://hungariansuccessstories.files.wordpress.com

Magyarország második legnagyobb temploma a 1831 és 37 között, Hild József tervei alapján épített klasszicista Bazilika. Az épület belsejét 120 évig díszítették, a hozzá vezető lépcső szobrait pedig a velencei művész Marco Casagrande készítette.

 fotó: www.wikimedia.org

Sok szép és neves épület található Eger belvárosában, ilyen például a Buttler-ház is, mely Mikszáth Kálmán regényében is megjelenik. Az épületet az 1600-as években emelték és régóta pusztulásra volt ítélve, míg 2010-ben több szász milliós beruházás keretében megújult.

A kaszinóhoz hasonló közösségi tér lehetett az Arnaut pasa által 1610 és 1617 között még a megszállás alatt építtetett Török Fürdő. Mohamedánok társalogtak és tisztálkodtak ezen a helyen. 2009-ben nyitotta meg kapuit újra Eger belvárosában. Masszázzsal is kényeztethetik magukat az idelátogatók, miközben modern és magas minőségű helyen relaxálhatnak.

fotó: termalfurdo.hu

Dobó tér az egri várvédőről elnevezett nagy tér Eger belvárosában. Több szobor található rajta, az egyik a névadó emlékére 1907-ben állított Strobl Alajos alkotás, a másik egy szoborkompozíció, ami egy magyar és két török lovas küzdelmét ábrázolja. 2015-ben egy külön térre helyezték át.

Ne maradjon le a legfrissebb hírekről, kövessen bennünket az EGRI ÜGYEK Google Hírek oldalán!