A baloldal egri jelöltje, Pál György mellett sorakozott fel Dobrev, Komjáthi és Vadai
Ahogy arról nemrég beszámoltunk, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportja Oláh Attila professzor irányításával, a Bagdi Bella vezette Jobb Veled a Világ Alapítvánnyal együttműködve 2020. április 1. és a 2021. március 15. között végzett felmérést, amely alapján összeállították a 2020-21-es Boldogságtérképet.
Ennek az időszaknak egyik, az egész társadalmat érintő jellemzője a koronavírus-járvány megjelenése volt, a térkép ezért a pandémia fenyegetettségében élő Magyarország boldogságtérképe – hívták fel a figyelmet.
A főbb eredmények szerint a magyar lakosság boldogságszintje a 2019-ben mért értékekhez képest minimálisan csökkent, de régiónként, megyénként és megyeszékhelyenként eltérően alakul. A Dél-Dunántúlon, az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon szignifikánsan csökkent a boldogságszint, a Nyugat-Dunántúlon és Közép-Magyarországon viszont nőtt. Megyék szintjén Hajdú-Bihar, Békés és Somogy megyében csökkent a boldogságszint, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Vas megyében nőtt. Az északi régión belül egyébként Borsod az a megye, amely átlagon alul boldog, míg Szabolcsot átlagosan boldognak találták, Heves megye, szűkebb hazánk pedig átlagon felül boldog a térkép szerint.
A megyeszékhelyek közül Szombathely lett Magyarország legboldogabb városa, a második helyre Nyíregyháza került. Debrecenben, Győrben és Tatabányán csökkent, Budapesten szignifikánsan nőtt a boldogságszint. Az első bezsámolóban nem közölték a megyeszékhelyek adatait, de időközben ezeket is megosztották, így most megnézhetjük, a többi nagyvárossal összehasonlóításban hogy alakult az egriek jólléte és egészsége.
A grafikonok alapján, ha dobogós nem is lett a hevesi megyeszékhely, de nem maradt le sokkal a legderűsebb településektől (és nem is sokat csökkent a jóllét szintje). Az egészségi állapot tekintetében pedig nagyjából a középmezőnyben van városunk (ráadásul úgy, hogy azon kevés megyeszékhely közé tartozik Eger, ahol az egészség nőtt az előző évhez képest).
A kutatást irányító Oláh Attila professzor a boon.hu-nak arra a kérdésére válaszolva, hogyan mérhető a boldogság, elmondta: a pszichológiában különböző tudományos felfogások vannak a boldogság magyarázatára, az ő kérdőívük pedig egy már kialakult globális jóllételmélet alapján készült. Egyébként immár öt éve végzik el ezt a kutatást, mindig ugyanazokkal a kérdésekkel.
Mint fentebb látható, a kutatás a jóllét kifejezést használja a boldogságra. A kutatást irányító Oláh Attila professzor a boon.hu-nak elmondta: a boldogság a jóllétnek a szubjektív megélése. Van egy érzelmi-pszichológiai, egy szociális és egy spirituális jóllétünk is, ezekből áll össze a teljes jóllétünk. Ha ezek a komponensek növekednek, az a növekvő boldogságérzésben mutatkozik meg. Ha egészségesek vagyunk, mélyülnek az emberi kapcsolataink, vagy anyagilag biztonságban vagyunk, akkor a jóllétünk szintje is emelkedik.
Érdekes hatása a járványnak, hogy a prioritási sorban sokkal előrébb került az egészség mint a boldogság forrása. Még az emberi kapcsolatokat is megelőzve. Ez világszerte így van. A pandémia és a veszélyeztetettség felértékelte az egészséget. Korábban általában többféle forrását említették a boldogságuknak a válaszadók, ma a legtöbben akkor érzik magukat boldognak, ha egészségesek és a szeretteik is azok
– mutatott rá a professzor.
(Indexfotó: pexels.com)
