Megszüntetné a lakásigénylési névjegyzéket, pályázatokhoz kötné az önkormányzati lakások bérbeadását, és szigorítaná a bérlők ellenőrzését Vágner Ákos. Eger polgármestere szerint a cél egy igazságosabb és átláthatóbb lakásgazdálkodási rendszer kialakítása. A tervezett változtatások ugyanakkor több kérdést is felvetnek, különösen a szociálisan rászorulók és a jelenlegi bérlők szempontjából.

Átfogó változtatásokat terjeszt az egri közgyűlés elé Vágner Ákos az önkormányzati bérlakások szabályozásával kapcsolatban. A polgármester Facebook-bejegyzésében azzal indokolta a kezdeményezést, hogy a város lakásgazdálkodásában számos probléma halmozódott fel: üresen álló, felújításra váró ingatlanok, nehezen átlátható igénylési rendszer és a piaci áraktól jelentősen elmaradó bérleti díjak jellemzik a jelenlegi helyzetet.

A tervezet egyik legfontosabb eleme a lakásigénylési névjegyzék megszüntetése lenne. A jelenlegi rendszer helyett az üres, bérbe adható önkormányzati lakásokat nyilvános pályázatokon hirdetnék meg, a pályázatok elbírálásáról pedig a közgyűlés illetékes szakbizottsága döntene.

A polgármester szerint ezzel világosabbá és ellenőrizhetőbbé válna a lakások elosztása. A bejegyzésből ugyanakkor nem derül ki, hogy pontosan milyen szempontok alapján rangsorolnák a jelentkezőket, illetve mi történne azokkal, akik már jelenleg is szerepelnek a lakásigénylési névjegyzékben.

Szigorúbb feltételekkel lehetne lakáshoz jutni

Az új rendszerben azok pályázhatnának önkormányzati lakásra, akik Egerben rendelkeznek lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, illetve meghatározott feltételek mellett azok is, akik a városban dolgoznak.

Kizárnák viszont a pályázatból azokat, akiknek lakbérhátralékuk, önkormányzati vagy köztartozásuk van, esetleg rendezetlen fizetési kötelezettséggel rendelkeznek a lakáskezelő felé.

Ez a szigorítás a város pénzügyi érdekei szempontjából érthető lehet, ugyanakkor felveti a kérdést, hogy mi történik azokkal a nehéz anyagi helyzetben lévő családokkal, amelyek éppen jövedelmi problémáik miatt szorulnának önkormányzati segítségre. A tartozás automatikus kizáró okként történő alkalmazása ugyanis éppen a legkiszolgáltatottabb lakásigénylőket hozhatja hátrányos helyzetbe.

A változtatások a jelenlegi bérlőket is érintenék. Szerződésük lejáratakor az önkormányzat dönthetne a meghosszabbításról, de akár új pályázatot is kiírhatna az adott lakásra. Emellett szigorúbban ellenőriznék az életvitelszerű lakáshasználatot, és megtiltanák az önkormányzati ingatlanok albérletbe adását.

Nem lesz lakbéremelés – egyelőre

Vágner Ákos külön hangsúlyozta, hogy az előterjesztés nem tartalmaz általános lakbéremelést.

Ez fontos kijelentés, különösen annak fényében, hogy a polgármester a jelenlegi rendszer egyik problémájaként éppen a piaci áraktól jelentősen elmaradó bérleti díjakat nevezte meg.

A két állítás nem feltétlenül mond ellent egymásnak, de joggal merülhet fel a kérdés, hogy a mostani átalakítás egy későbbi lakbérrendezés előkészítése is lehet-e. Erről a polgármester bejegyzése nem tartalmaz konkrétumokat.

Változna a költségelvű lakások szabályozása is: ebben a kategóriában kizárólag a Nyugdíjasház és a Színészház lakásai maradnának. A Garzonházban és a Fecskeházakban pedig megszüntetnék a jelenlegi lakás-előtakarékossági feltételeket.

A közelmúltbeli szalai tűzeset tapasztalatai alapján a krízislakások igénybevételét is újraszabályoznák, hogy rendkívüli helyzetekben gyorsabban lehessen átmeneti lakhatást biztosítani.

Több lakás azonban ettől még nem lesz

A polgármester maga is elismerte, hogy a tervezett intézkedésektől nem válik egyik napról a másikra több száz lakás elérhetővé, hiszen a felújításokra továbbra is forrásokat kell találni.

Ez pedig az egész kezdeményezés egyik legfontosabb kérdése. A lakások elosztási rendszerének átalakítása önmagában nem oldja meg az egri önkormányzati lakásállomány problémáit. Nem növeli a rendelkezésre álló ingatlanok számát, és nem biztosít pénzt a jelenleg üresen álló, felújításra szoruló lakások rendbetételére sem.

Az sem mellékes, hogy az új szabályozás milyen arányban érvényesítené a szociális szempontokat. Az önkormányzati bérlakásrendszer ugyanis nem pusztán ingatlanhasznosítási kérdés: fontos szerepe lehet azoknak a családoknak, fiataloknak és időseknek a lakhatásában is, akik a piaci bérleti díjakat nem tudják megfizetni.

A nyilvános pályáztatás önmagában még nem garantál igazságosabb rendszert. Ehhez egyértelmű, ellenőrizhető és lehetőség szerint objektív elbírálási szempontokra is szükség van, különben a korábbi névjegyzék helyét egy olyan rendszer veheti át, amelyben a szakbizottság mérlegelési jogköre válik meghatározóvá.

A legfontosabb kérdés tehát nem pusztán az, hogy milyen szabályok szerint osztják el az egri önkormányzati lakásokat, hanem az is, hogy kiknek kíván lakhatási lehetőséget biztosítani a város.

indexkép: Getty Images