Buzi, hazug szar - megint nagyot gurítottak az egri ún. városvezetők
Április 30-án lejár a kilakoltatási moratórium, így holnaptól újra lehetővé válik az adóssággal rendelkezők kilakoltatása. Az elhelyezés nélküli kilakoltatások általános betiltására, illetve egy olyan átfogó lakáspolitikára lenne szükség, amely a problémák gyökerét kezeli, és nem a kialakulásuk után büntet – írja a Habitat for Humanity közleménye alapján a 168 Óra.
A szervezet több mint hetven országban dolgozik a méltó lakhatásért. Leszögezték, hogy a kilakoltatás nem egy lakáspolitikai, hanem egy büntetőpolitikai eszköz, amely tovább súlyosbítja a lakhatási szegénységet.
A lakhatás elvesztése egy olyan lefelé tartó spirálba taszítja az embereket, amelyből nagyon nehéz kikeveredni. Ennek következtében sokan válnak hajléktalanná, vagy kerülnek egyéb átmeneti intézményi lakhatási formákba, például családok átmeneti otthonába – jegyezték meg, hozzátéve, hogy a kilakoltatás ráadásul a gyermekek állami gondozásba vételével családok szétesését is okozza.
A kilakoltatások ideiglenes felfüggesztése, a téli moratórium ugyan segítséget jelent, valójában csak eltolja a problémát egy későbbi időszakra, így nem csökkenti a drasztikus következményeket.
A Magyar Bírósági Végrehajtói februári közlése szerint a kilakoltatások száma tavaly volt a második legmagasabb. Így 2018-ban 3212 ingatlan ürítettek ki a végrehajtók, míg 2017-ben rekordot döntött ez a szám, akkor 3636 kilakoltatást foganatosítottak.
A civilek szerint a kilakoltatások magas száma egy olyan lakáspolitika eredménye, amely már majdnem két évtizede a lakáshitelezésre épül, és nem nyújt megfelelő mértékű lakhatási támogatást a rászorulóknak. Ezt a tendenciát erősíti a központi normatív lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési támogatás 2015-ös megszüntetése, illetve a hitelezésen alapuló CSOK bevezetése.
A Habitat hangsúlyozta, hogy ez a lakáspolitika a rosszabb anyagi helyzetű háztartásokat kiszolgáltatott helyzetbe hozza. Egyrészt lehetővé teszi a lakásfenntartással kapcsolatos hátralékok (például közműhátralék) nagymértékű felhalmozódását, másrészt pedig veszélyes adósságspirálbataszíthatja a hitelképes, de alacsony jövedelmű háztartásokat.
Ennek következtében ma Magyarországon a háztartások legalább 13%-ának van 60 napon túli közműhátraléka, miközben 750 000 végrehajtási ügy van folyamatban, az éves GDP 7%-ának értékében.
Úgy vélik, a lakáspolitikának nem a lakáshitelezés ösztönzése lenne az egyetlen eszköze, mert az önkormányzati lakásállomány bővítése és fejlesztése, a lakhatással kapcsolatos költségek megfizethető szinten tartása és az eladósodottság kezelése hatékonyabb beavatkozás lehetne.
Emellett szükség lenne a jelenlegi helyzet azonnali kezelésére, és egy egész éves moratórium bevezetésére az elhelyezés nélküli kilakoltatásokra – állapították meg. Ennek érdekében a szervezet csatlakozott A Város Mindenkié által indított, az elhelyezés nélküli kilakoltatások betiltását sürgető petícióhoz.
(Fotó: MTI/Varga György)
