Vélemény: Nem vagyok én Border collie…

Az Érsekkertből kitiltott kutyás történet folytatódik. Az érsekkerti kutyák egyike írt egy levelet. Meg fotókat is készített. Nem tetszik neki a kialakult helyzet. A gazdi továbbította portálunknak a levelet:

Nem vagyok én Border collie… nyilván azért nem értem, mi a baj velünk? Tehetünk mi arról, hogy sok gyerek csak állatkertben találkozik élő állatokkal? (Szegények, fogalmuk sincs, mitől fosztják meg őket a szüleik: megszakad értük a szívem!)

Aztán azt sem értem, mit várnak tőlünk a Dobó téri Nagy Házban kutya – bocsánat! – eszmefuttatók? Miért rángatnak elő pórázon olyan jogszabályi helyet, amit még senki sem szegett meg? „…Szabálysértést követ el… 2012.évi II. törvény 193§(1) a), b), c) bla-bla-bla, majd sok-sok kör után (idézem): „Eddig szabálysértési eljárás indítására nem volt szükség.” Akkor jók vagyunk, nem?!

Mű-emlék-védelem? Az meg MI? Nem vagyok én Border collie, ezért megkérdeztem a Többieket, s kiderült, hogy a mű dolgok oly távol esnek az érdeklődési körünktől, mint kolbász az ecetes uborkától. Szerintem a gazdáink azért kerülik velünk a műemlékeket, mert tudják, hogy mi csak futkározni, hancúrozni, beszélgetni, szaglászni, néha kicsit „tetszelegni” szeretünk a füvön, fák és bokrok közt bújócskázni (különösen akkor, ha szukák is vannak a közelben.) Vagy ez természetellenes?

Mára virradóra csodás látomásom volt egy méretes velős csontról, s igyekeztem mielőbb utána járni a beválthatóságnak, de a gazdám a szokásosnál lassabban készülődött a zacskókkal, póráz, egyebek. Olyasmit motyogott ráncolt ábrázattal, hogy „helyi jelentőségű védett kert, természetvédelmi terület…”- de mert nem vagyok Border collie, annyit értettem csak, hogy oda nem mehetünk, ahová eddig, mert kutya vagyok, szaladgálok, ugatok, ürítek, hancúrozok, s van, aki fél a látványtól stb.

Na jó: de miért vagyunk mi rosszabbak, mint mások? Pl a mókusok? Haragudhatnék – nem teszem – hogy „eleszik” a diót, mogyorót a gazdám szája elől, s ráadásul potyogtatják a héjakat (is!) szana-szét, vagy a madarak, „akik” szilvával röplabdáznak – nyár közepén cefre szagú az óvott-védett Érsekkert -, nem is beszélve a gesztenyefákról, amikor beindulnak, tízezerszám lövöldözik gesztenyéiket, alig győzöm kapkodni a fejem. Iszonyúan fáj, amikor némelyik a kobakomon landol. Nem haragszom, tudom, hogy nem szándékos. Hivatkozhatnék az Egyenlő bánásmód paragrafusaira, verhetném az asztalt a jogaimért, de miért keresnék haragosokat? Szeretem őket: Velük együtt színes a világ.

S az ember azért kivétel a szabályok alól, mert emberek alkották a törvényt? Hogy is van ez? A természetvédelmi törvények nem a biológiai diverzitást védik-óvják a humán produktív tevékenységtől?

Szemét mindenütt. Ezt nem mi csináltuk, esküszöm!

Mindez nem zavarja a száguldozó babakocsis kismamákat, futókat, munkába járókat, kikapcsolódni, pihenni vágyókat, politikai elöljárókat, finnyás szobatisztákat, pedáns műlelkületűeket, csak a mi örömteli szaladgálásunk?

Nem vagyunk mizantrópok: Csak élhető egyenlőséget szeretnénk. Tolerálunk minden, kutyalelkünkkel összeegyeztethetetlen „szabálytalanságot”, s szeretnénk egyetértésben, barátságban élni a lehetőségünk-adta környezettel, barátsággal és hűséggel szeretett gazdáink felé. Sok ez?

Nem akarunk Eb-kormányzatot, ami az emberek megkérdezése nélkül hoz döntéseket róluk, de elvárjuk, hogy ők se bánjanak velünk „ebek harmincadjára”.

Border collie barátunk bölcs meglátására hagyatkozva az alábbi, humánus javaslatot tesszük közzé gazdáink és az ebkerülők érdekében. A kompromisszum értelmében a „kutyások” 17:00-08:00 vehetnék igénybe az Érsekkertet, az ebekért vállalt teljes felelősséggel. (Ebben az időpontban már nem piknikeznek a kisgyerekes családok, s a csendet-rendet az önkormányzati, vagy általuk engedélyezett rendezvények zavarják csupán.)

A békesség fontos, de nem valósítható meg kirekesztéssel: bár én nem vagyok Border collie, de hiszek benne.

Móric, a mopsz

A Vélemények rovatban a szerkesztőség véleményétől eltérő írásokat is közreadunk, azonban azok tartalmáért felelősséget nem vállalunk. Természetesen szívesen várjuk a válaszreakciókat, amelyeket közre is adunk.

A cikkekhez, írásokhoz, átvett idézetekhez tett olvasói vélemények és hozzászólások tartalmáért a Szerkesztőség nem vállal felelősséget.