Magyar Péter: ma Magyarországnak szeretetre, békére, az árkok betemetésére van szüksége
Az állatvédelmi törvény XXI. századi aktualizálását régóta és sokan igénylik, ígérik. És amikor pártunk és kormányunk már oly gőzerővel esik neki a törvényalkotásnak, hogy már nem csak kutyusunk, de a mi szánkból is csorog a nyál, akkor rájövünk, hogy nem igazán erre vártunk.
Az eminenciás urak képviselője, a mérhetetlen (KDNP) törpepárt keresztes lovagja és nemzetünk fővadásza, maga Semjén Zsolt terjesztette be az állatvédelemről szóló törvény módosítási javaslatát.
A törvény többek között ebrendészeti hozzájárulás beszedését is megengedi az önkormányzatoknak majd. Amióta a kormány megvágta az önkormányzati feladatellátásokra szánt állami támogatásokat, egyre több új sarc bevezetését engedi meg a települések vezetőinek.
Az ebrendészet kötelező önkormányzati feladat, s ezután nemcsak ebadót, de az ebrendészeti feladatok finanszírozásához bevezetheti az ebrendészeti hozzájárulást is. Sokak mentesülnek majd alóla, de ha valakinek például nem vakvezető, hegyimentő, magyar fajta, bombakereső vagy ivartalanított kutyája van, az kutyánként maximum 6.000, veszélyes fajtájú kutyákra max. 20.000 forint éves hozzájárulást vethetnek ki (Ne aggódjunk, a miniszterelnök-helyettes arról is gondolkodott, hogy a vadászebek után se kelljen fizetnie). A javaslat egyetlen pozitívuma, hogy állatmenhelyről örökbe fogadott kutya után sem kellene adót fizetni. Ezt a jót azonnal ki is üti viszont az, hogy a civil szervezeteket – jelesül mondjuk az állatvédőket tömörítő szervezeteket meg jól kihajítaná a bírósági képviseleti pozícióból…
A törvényjavaslat már most nagy felháborodást keltett, többek között azon jogos oknál fogva, hogy természetesen az új sarcért az égvilágon semmit sem kap a kutyatartó. Továbbra sem lesz jobb az állategészségügy, nem lesznek olcsóbbak (ingyenes meg pláne nem) az oltások vagy az ivartalanítások. Nem döntöttek arról sem, hogy az ebek összeírásának modern nyilvántartási rendszerét kialakítanák, így marad az "önkormányzatok három évenkénti összeírása", amiről tudjuk milyen pontosságú, igényességű...
És lehet sorolni tovább, hogy egy állatvédelmi törvény módosításában miért nem esik szó a felelős állattartásról, az állatbántalmazók és kínzók szankcionálásának szigorításáról, vagy például, hogy itt Egerben miért Kovács Luca jegyző asszonynak van joga állattartás ügyben rendelkezni, akinek - egy normális szabályozással rendelkező országban - aztán tényleg semmi köze nem szabadna lennie hozzá.
Na de itt jön a csavar:
Eger városa nagy gonddal kezdett hízelegni a kutyatartóknak, még "kutyabarát várossá" is nyilvánították szűkebb pátriánkat. "Kutyapiszok gyűjtőszetteket" osztogattak, kutyapiszok gyűjtőedényeket cseréltek, no meg kutyafuttatók kialakításának mézesmadzagját húzzák az ebtartók orra előtt, amire szavazni lehet a város honlapján.
Nomármost, mivel az önkormányzat joga eldönteni, hogy beszedi e a hozzájárulást, Habiséknak most fel van adva a lecke, törhetik a fejüket (vagy egymásét). Ha bevezetik, elveszíthetik az ebtartók támogatását, valamint, ez nem éppen kutyabarát városhoz illő dolog. Ha nem vezetik be, akkor a költségvetés más forrásaiból kell megteremtenie az új állatvédelmi törvény által rájuk rótt ebrendészeti feladatok pénzügyi hátterét. Márpedig polgármesterünk garasoskodó könyvelői mentalitása pont arról tanúskodik, hogy az Eger költségvetésében igazán elhanyagolható tételeknél garasoskodik. Nem arról ismeretes, hogy ezt a tételt kiengedje a kezéből, akármily jelentéktelen is legyen az.
Semjén fölköpött egyet, és már csak az a kérdés hogy visszahullva az ebtartók, vagy Habisék fejére csattan-e?
Te követed már az Egri Ügyeket a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!
