Megérkezett az idei első hó
Hétfőn közöltünk egy hosszabb cikket arról, hogy egy cég Egerben, a lakóházak közvetlen közelében be szeretne indítani egy elektronikai hulladékokat feldolgozó üzemet. A feldolgozó, melynek az AL-CU Service Kft. a tulajdonosa, egy egri, Vécseyvölgy utcai ingatlant bérel már egy jó ideje, a cég itt akarja végezni a tevkenységet. Mutatjuk térképen, amelyen jól látszik, hogy néhány száz méterre már lakóingatlanok, szőlőterületek fekszenek az üzem körül, de nem messze már sűrűn lakott lakótelep és természetvédelmileg kiemelt területek is találhatók. (A berajzolt kör 500 méter sugarú.)
A cikkben rávilágítottunk, hogy mitől is lehet veszélyes és kockázatos az a technológia, amelyet eddig az egriek, a környéken élők érdemi tájékoztatása nélkül terveznek alkalmazni a hulladék feldolgozása során. A technológia több munkafolyamatból áll: a szállítást követően megtörténik a darálás, aprítás. Már az sem egyértelmű, hogy miket darálnak, mert a hivatalos dokumentumokban egyszer arról lehet olvasni, hogy tisztított nyáklapokról (nyomtatott áramkörökről) van szó, máshol már chipekről, processzorokról is. Aztán a darálást követően a nem hasznosítható részeket hulladékudvarba szállítanák, noha Egerben ez is kétséges jelenleg.
Az eljárás során a feldolgozható részeket felmelegítik, és a fémeket elválasztják egymástól, a cinket és az ólmot a réztől, illetve a nemesfémektől. Ezt követően a réz és nemesfém ötvözeteket elektrolízises eljárással szétválasztják, amihez kénsavas réz-szulfát oldatot használnának. A technológia ír a szennyvíz megtisztításáról is, azonban a környék nincs becsatornázva, a szennyvíz tárolása pedig kérdéses, százmilliós tehertétel lehet. Fontos részlet, hogy hetente 20-40 tonnányi e-hulladék szállítása várható. Magában is kockázatos a hulladék, de az eljárás – ami Magyarországon nem található meg máshol – savakkal, mérges gázok keletkezésével jár együtt.
Az ügynek még fontos részlete, hogy az engedélyeztetési eljárás már 2016-ban elindult, már ebben az évben az egri közgyűlés Városképi és Környezetvédelmi Bizottsága tárgyalta az üzem kérdését, tavaly decemberben pedig maga a bizottsági elnök, Kovács Cs. Tamás fideszes önkormányzati képviselő hangsúlyozta, hogy biztosítékot szeretne az érintettektől, mert az ott elhangzottak alapján vannak félelmei. Miután Tóth István (korábban Jobbik, most már Mi Hazánk Mozgalom) képviselő is aggályait fejezte ki, Csákvári Antal (Fidesz), a körzet önkormányzati képviselője már a lakosság tájékoztatását kérte, miközben Kovács Cs., a bizottság elnöke maga is jelezte, hogy szükséges lenne lakossági fórumot tartani. Rátkai Attila főépítész erre úgy reagált, hogy szerinte az elvi állásfoglalás után be lehet vonni a nyilvánosságot.
A tények makacs dolgok, Polgármester Úr!
Vannak még további furcsaságai is az ügynek, egyebek közt ellentmondások az engedélyeztetési eljárás során benyújtott dokumentumokban, de ezeket most nem részletezzük, túl hosszúra sikerült így is a bevezető. A lényeg, hogy folyamatban van egy kockázatosnak mondható hulladékfeldolgozó üzem elindítása Egerben egy olyan területen, amely környezetében lakóházak is vannak. Az engedélyeztetési eljárás régóta elindult, és az egri önkormányzat úgy gondolta, erről nem kell még a helyieket érdemben értesíteniük, aztán a polgármester kikéri magának, ha ezt más megteszi.
A cikk megjelenése után Habis László reagált az ügyben, a polgármester eljátssza a sértődött kismalacot, és hosszasan sorolja az elején, hogy itt bizony csak a gonosz ellenzék hangulatkeltéséről van szó. A témában ugyanis kiadott egy közleményt az Egységben a Városért Egyesület (EVE) is, amely felszólította a város közgyűlését, hogy a Magyarországon máshol jelen nem lévő technológiával működő elektronikus-hulladék feldolgozó üzemnek ne adjon engedélyt. (Mint azt elsőként megírtuk, Mirkóczki Ádám, jelenlegi jobbikos országgyűlési képviselő lesz az egri ellenzék, pontosabban az MSZP, a Jobbik, a DK, az LMP és a Momentum Mozgalom polgármesterjelöltje Egerben. A politikus nem a Jobbik, hanem egy új, nemrég bejegyzett szervezet, az Egységben a Városért Egyesület színeiben indul majd. Az ellenzéknek arról is sikerült Egerben megállapodnia, hogy a hevesi megyeszékhelyen az EVE zászlója alatt az egyéni választókerületekben is csak egy jelöltet indítanak majd az őszi önkormányzati választásokon.)
Habis László a városházi sajtós közvetítésével lapunknak küldött egy vaskos reagálást, miután elpanaszolta magát az FM7 Rádióban, ahol érdemi riporteri kérdés nélkül nyilatkozhatott az ügyben. A polgármester az általa közölt sorok kétharmadában úgy érezte, az lesz a jó, ha elkezdi ekézni az egri ellenzéket. Ilyeneket írt, hogy az ellenzéki pártok összefogása szerinte elkezdte a kampányt, inkorrektek, hazudnak, és az igazság az, hogy semmi nem dőlt még el, senki nem hallgatott el semmit az egriek elől. Habis László azt is kiemelte, hogy szerinte a tények makacs dolgok. Igen, azok, de melyik tényeket nézi a városvezető? Csak nem a TV2-t?
A tények vagy a polgármester makacsabb?
Ide tervezik az üzemet már egy ideje. Fotó: Egri Ügyek
Nos, a tények makacs dolgok, Polgármester Úr, lehet, hogy a lakájmédiumok beveszik a kétségbeesett sárdobálást, de itt senki nem állította azt, hogy már minden eldőlt volna. Mi több, cikkünkben is azt közöltük, hogy még nincs meg minden szükséges engedély, az egyesület pedig hangsúlyozta, hogy, mivel nincs még eldőlve minden, a közgyűlés ne adja meg az üzem elindításához szükséges jóváhagyásokat. Az pedig, hogy az egriek elől senki nem hallgatott el semmit, egészen hajmeresztő kijelentés, hiszen évek óta tud a fideszes városvezetés az ügyről, a választókerület fideszes önkormányzati képviselője is, csak a környéken lakókat felejtették el értesíteni, vagy megkérdezni, hogy ők mit szólnának egy ilyen üzemhez. És tévedés, ha azt gondolja, ezt akkor kell, amikor már minden engedély megvan és a közgyűlésnek csak meg kell adni az utolsó jóváhagyásokat.
És persze, most már nagyon szeretne és fog is a polgármester lakossági fórumot tartani, hirtelen megjött hozzá a kedve, igyuk csak szavait: „A kérelem első fordulóban csak akkor kerülhet a Közgyűlés elé, ha minden szakhatóság szerint biztosított a biztonságos üzemeltetés. Az egriek nincsenek kihagyva a tervekből, sőt, alapvető, hogy az érintettek bevonásával, valamint lakossági fórumon kikérjük a helyiek véleményét. Itt áll tehát az ellenzéki pártok közös, nagy hazugsága, amely teljesen elferdíti a folyamatot és alkalmas arra, hogy öncélú módon, negatív hangulatot keltesen”.
Majd Habis László ismét azt hangsúlyozza, hogy nem született semmilyen végleges döntés, „az ellenzéki pártok egyesülete úgy kommunikál egy folyamatot, mintha befejezett, megváltoztathatatlan lenne, holott annak a legelején járunk. A közlemény célja a politikai haszonszerzés, hangulatkeltés” – hangsúlyozza. Nos, ismét: senki nem állította, hogy végleges a döntés, főleg nem úgy, mintha az megváltoztathatatlan lenne. A politikai haszonszerzés ékes példája Habis László reagálása, amit képtelen volt úgy közölni, hogy legalább nyomokban korrekt állításokat tegyen, ne pedig ennyire átlátszó sárdobálásba menjen át az egész.
A zárás pedig bekerülhet majd a Kommunista eszközök a 21. századi magyar közéletben c. emlékgyűjteménybe: „Az egriek mindennapjainak nyugalma érdekében tisztelettel kérem, hogy mindenki tanúsítson higgadtságot és önmérsékletet, óvakodjon az ellenzéki pártok által alapított egyesületéhez hasonló, elhamarkodott kijelentésektől”. (Ez a mondat egyébként még biztató is lehet, mert ez azt is jelenti, hogy az egri Fidesz szekerét olcsó, átlátszó és már olykor tudatosan hazug TV Egert is felszólította, legyenek már az egri adófizetők pénzéből tisztességes közszolgálati televízió, és nem olyan, amely mindenben a városvezetés és a helyi Fidesz kéréseinek rendeli alá a hírszolgáltatását.)
Legalább valaki próbálja elmagyarázni
A közlemény második felében érdemi információkat is kapunk, és mivel itt nem az elvtelen polgármesteri sárdobálásról van szó, teljes egészében idézzük Rátkai Attila főépítész megállapításait.
„A Helyi Építési Szabályzatunk oly módon nevesíti az elektronikai eszközök ártalmatlanításából fakadó hulladékok kezelését, hogy az „csak teljesen zárt technológiát befogadó épületben végezhető, külön jogszabályban meghatározott környezetvédelmi engedélyek birtokában, Gksz és Gip jelű építési övezetben újrahasznosítási szolgáltatás részeként, a szabályozási terven meghatározottak szerint.” Ez azt jelenti, hogy csak ott végezhető a tevékenység ahol azt a szabályozási terv kifejezetten lehetővé teszi.
A szabályzat kitér arra is, hogy veszélyes hulladék újrahasznosítására szolgáló építmény, a szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában, Eger közigazgatási területén nem létesíthető.
A konkrét telekre vonatkozó szabályozási terv módosítása még csak elvi állásfoglaláson volt a Városképi és Környezetvédelmi Bizottság előtt, ahol a beruházó több szakvéleménnyel igyekezett a tevékenység veszélytelenségét bemutatni, a bizottsági képviselők és szakértők azonban több kérdést fogalmaztak meg és teljes körűen nem tartották kielégítőnek a válaszokat.
Az elvi állásfoglaláshoz a 2016-os bizottsági ülésen kért szakmai állásfoglalásokat a beruházó beszerezte. Hogy az abban foglaltak mindenben a jogszabályoknak megfelelő, megnyugtató értékeket tartalmaznak-e, az államigazgatási eljárás keretében, szakhatósági megkeresések alapján dönthető el.
Amennyiben a szabályozási terveket első fordulóban közgyűlés elé, majd az alapján partnerségi és államigazgatási eljárásra bocsátjuk, az eljárás keretében kötelezően lakossági fórumot tartunk, lehetőség nyílik a szakmai, szakhatósági kifogások megfogalmazására, és a lakosság szakmailag megalapozott, korrekt tájékoztatására.
A cikkben szereplő csarnok egyébként egy barnamezős beruházás része, azaz meglévő csarnok újra hasznosítása (!), nem a projekt keretében megvalósuló új épület!”.
Az a hibás, aki szólni mer
Amit ebből külön kiemelnénk: a főépítész több más mellett leírja, hogy a beruházónak eddig nem sikerült az üggyel foglalkozó közgyűlési bizottságot meggyőznie arról, hogy tényleg veszélytelen-e az a tevékenység, amelyet egri lakóházak közelében szeretne végezni. Ez a lényeg, és ezért is született a cikkünk, amelyet megelőzően több szakemberrel, a beruházás körülményeit ismerő forrásunkkal egyeztettünk, és próbáltuk hitelesen leírni, mik is lehetnek a veszélyei egy ilyen üzem létesítésének. És igen, a mai napig azon az állásponton vagyunk, hogy hasonló beruházások előtt a városnak meg kell kérdeznie legalább a környéken élőket, hogy mit is gondolnak az egészről. És ha ez nem történt meg, nem a másikra mutogatni, és eljátszani, mintha ők mindenben korrektül járnának el, aki pedig ezt megkérdőjelezi, az maga a merő rosszindulat.
Emlékszünk még, mit sikerült alakítani Habis Lászlónak akkor, amikor helyette megkérdeztük az egrieket, akarják-e az Érsekkert átnevezését. Nem akarták, erre átnevezték. Jó lenne, ha hasonló többször nem fordulhatna elő. Mi ezért fogunk dolgozni a továbbiakban is, és ha ez nem tetszik Habis Lászlónak, az már az ő baja.
Sunyiban, lakóházak mellett akarnak Egerben beindítani egy veszélyes hulladékokat feldolgozó üzemet
A helyi Fidesz pedig szépen megágyaz az ügynek, pedig korábban ők maguk jelezték, nincs minden rendben a beruházással. Pár évvel ezelőtt, pontosabban 2016-ban felmerült egy elektronikai hulladékokat feldolgozó üzem létesítésének terve Egerben, csak senki sem gondolta azt, hogy ez az üzem el is készül úgy, hogy nincsenek meg az összes engedélyei és jogszabályi felhatalmazásai a működéshez.
A cikk „Egri e-hulladék feldolgozóüzem elleni fellépés” projekt keretében, az Ökopolisz Alapítvány pénzügyi támogatásával jött létre.
