Vadásztál te már igazándiból?

Gyerekkorom óta járok vadászatra, 2009 óta vagyok vadász. Felháborít, ahogy a médiumok és a zöld mainstream (hogy ezt a divatos politikai szófordulatot használjam) általánosít, előítélettel van felénk, vadászok felé. Igen, vannak hibáink, úgy, mint közösség és úgy is, mint szakma. Hiszen mi sem vetjük (mert nem tudjuk) ki magunk közül a „pénzből vadászó” (értsd: újgazdag) vagy céllövő (vadásznyelven csak „puskás embernek” hívott) vadászokat. Ahogy nem veti ki a sofőrök társadalma sem az ittasakat, a kisebb közösségek a kirekesztő barátokat, a korrupt politikusokat az igazi honatyák, és még sorolhatnám.

Nem vetik, mert nincs rá eszközük, és mert ez egy igen csekély, azonban igen hangos, vagy sokszor megjelenő (pl. médiában) kisebbség. Na jó, a politikusoknál nem biztos, hogy a korrupció árnyéka csupán a kisebbségre vetül… és itt kanyarodjunk egy kis szakmázás előtt a világkiállításra/kiállításra. A kiállítás igénye miatt rendbe hoztak X darab épületet (értsd: kiállító csarnokok), amik egyéb rendezvényekre is alkalmasak lesznek a jövőben. Nemzetközi színvonalú rendezvényt hoztak össze - annak, akit érdekel (pl. a Forma-1 sem érdekel mindenkit, aztán mégis locsoljuk arra is a milliárdokat magyar érdekeltség nélkül). Az, hogy valami túlárazott, vagy esztétikus (pl. agancskapu, alias „Totem”) keretek között történik, azt nem tudom, nem tisztem eldönteni. Az nem a vadászathoz kapcsolódik, hanem egy vadászatról szóló rendezvény szervezéséhez, kivitelezéséhez. Ezért elkezdeni szapulni a vadászatot (akár mint vadgazdálkodás, akár mint hobbi/életforma), a legnagyobb populista demagóg hiba, aminek be lehet dőlni a napjainkban - legyen az szándékos (pl. beszámolók: 24.hu, telex.hu és társaik - akik egyébként a hétköznapok informatív és értékes média színfoltjai), kényelmes (mert ellenszenves) vagy csak trendi (a mindent tagadó, a "semmi sem jó" tábor).

És akkor egy kis „szakma”. Sokan írják ezekben a remek cikkekben a következő pár gondolatot: pszichopaták a vadászok, akik védtelen állatokat ölnek, a hivatásos vadászok tudnák intézni a kilövéseket, pénzes kis fa*zú férfiak hobbija. Kezdjük az elsővel: a vadászoknak a fegyvertartási engedély megszerzéséhez pszichológiai alkalmassági vizsgálaton kell megfelelniük. Az állatok igen, védtelenek fizikailag - azonban védi őket a jobb látásuk, hallásuk, szaglásuk, az erdő rejteke és a kifürkészhetetlen, járhatatlan útjaik, a sötétség és a szél. Aki volt vadlesen, vagy netalán kutyasétáltatás közben találkozott vaddal, vagy volt olyan korrekt és mielőtt véleményt formált erről részt vett vadászaton, tudja ezt. Viszont aki ezen károgók közül húst vesz a boltban, annak azt is tudnia kell, hogy ott nagyüzemben (értsd: napi több száz, ha nem ezer darab) állatot ölnek le, olyan állatokat, akik tényleg védtelenek. Sőt! A halak sem konzervben szaporodnak!

A második érv, miszerint a vadászok fizetnek a vadászatért, holott a hivatásos vadászok, akiknek "ez a dolguk" tudnák a vadgazdálkodást lebonyolítani, egyszerűen gazdaságilag értelmezhetetlen, kapacitás terén megoldhatatlan – valamint az első érvet (ártatlan állatok leölése, pszichopata vadászok) is romba dönti. A vadgazdálkodás, benne a populáció szabályozásával, a vadhús értékesítésével, a mező- és erdőgazdasági vadkár kontrollálásával pont a nettó befizetőkön, a vadászokon múlik. Nettó befizetők, hiszen én például közel évi 1 millió forintot áldozok a vadászatra, és ebből kb. 500 ezer forint a vadásztársaság bevétele - mindezt úgy, hogy nem lövök trófeás vadakat. A többi üzemanyag, lőszer, táplálék a vadnak... és ezzel évi 10 vadat ejtve kb. még egyszer ennyi bevételt termelek a vadásztársaságnak a vadhús értékesítése során... Ugyanis a vadhús értéke önmagában még egy alulfizetett hivatásos vadász bérét sem tenne ki akkor, ha csak a hivatásos vadász vadászna, nem beszélve az okozott vadkár miatt fizetett kompenzációkról, a vad etetéséről stb. Tehát, hogy világos legyen, itt egy egyszerű, leszűkített narratíva: hobbi vadászok nélkül nincs vadgazdálkodás, ha nincs vadgazdálkodás, akkor nincs populáció szabályozás, ha nincs populáció szabályozás, akkor a mező- és erdőgazdasági vadkár tarthatatlan lesz, és a faanyag, az étel drágulni fog - gyakorlatilag 5-10 év leforgása alatt. És jönnek majd az alternatív illegális és legális szabályozás-szükségletek, úgy, mint mérgezés és áttelepítés, kasztrálás és sorolhatnám a tudattalanul véleményezők remek ötleteit. Hova telepítünk át vadakat? A mérgezés valóban megoldás? Kasztrálás vajon nem egyenlő a kiirtással? Szeretném hallani a megoldásokat a károgóktól, aki A-t mond, mondjon B-t is! Aki szeretné ezt részletesebben, jobban megérteni, javaslom Hidvégi Béla bácsi filmjét, ami a YouTube-on ingyenesen megtekinthető, 5 részes, a címe: Vadászat a vadvédelemért. Ezt a témakört dolgozza fel Afrikán keresztül.

A harmadik téma a férfiasság-növelő érv, a maszkulin lét erősítése bizonyos embereknél. Igen, lehet általánosítani, mert van ilyen a vadászok között. Hány százalék? Szerintem 5% alatt. Mert vannak pénzes, ficsúr puskások, újgazdagok, akik tényleg magamutogatásból csinálnak úgy, mintha vadászok lennének. De csak jogilag azok, emberileg nem. Mi, vadászok épp úgy megvetjük őket, mint a károgók. De mondjuk-e azt, pl. a vidékiekre, hogy bunkó parasztok? Nem, mert általánosítás lenne, hiszen nem azok. Ezek az általánosítások a történelemben pedig veszélyes utakra vitték már az emberiséget jó párszor.

Végezetül (és köszönöm, ha eddig bárki elolvasta) szeretném, hogy megértsetek, mit jelent az én szememben, magam felé vadásznak lenni: azt, hogy sok mindent kockáztatva elköltöztem Budapestről, csak azért, hogy a természet közelében éljek. Hogy az ablakom alatt bőgjenek a gímbikák, hogy a kertben este lássam a csillagokat tiszta időben, hogy halljam a húzó vadlibák búcsú gágogását ősszel, hogy a vadászterület az utca túloldalán kezdődjön, hogy benne legyek, a része legyek a vad és a természet mindennapjainak, hogy a kutyáim vadász ösztöneit láthassam, ha már egyszer vadászkutyáim vannak, hogy a gyerekem a mezőn átszaladó őzeket láthasson nap-mint-nap a séta során, és, hogy együtt szedje velem nekik a takarmányt, együtt szórjunk, hogy megtanulja Magyarország vadfajait, hogy a szarvasfélék elhullatják agancsukat (ezt pl. a 24.hu-s erőlködve viccelni próbáló srácnak nem sikerült, hiszen azt kérdezgette a videóban, hogy a hullajtott agancsokból készült bejárat/Totem nem baj-e, hogy sok állat halálával járt… Értitek, a hullott agancsból készült kapu. A másik rendkívül értelmes kérdése az volt, hogy a vadászok becézhetik-e a párjukat nyuszinak? Ez a független, témához kapcsolódó minőségi újságírás? Kötve hiszem, mégis, Magyarország egyik legolvasottabb internetes újságja szó nélkül, önkritikát nem gyakorolva lehoz ilyen videókat), hogy felelősséggel tartozom a vadászterületemért, legyen szó etetésről vagy szemét szedésről, hogy tisztelem a húst, amit hazahozok az erdőből... és még sorolhatnám.

Hogyan meri bárki (legyen szó influenszerről, újságíróról vagy egy átlagemberről) a vadászokat, köztük engem minősíthetetlenül minősíteni úgy, hogy töredéket nem tudja, látja, ismeri annak, hogy mi a vadászat és, hogy milyenek a vadászok? Éltek már vidéken? Voltak már vadászaton? Értik az összefüggéseket? Tényeken alapuló kritikákat fogalmaznak meg? Nem. Mentettek házi vagy vadállatot? Én igen. Vittek ki saját pénzen táplálékot a vadaknak, amikor nagy hidegek voltak? Én igen. Jártak már ki utat a muflonoknak a szügyig erő hóban a táplálékhoz, hogy ne fázzanak fel (halálos kimenetelű a muflonok esetében) a hóban? Én igen. Kerestek már afrikai sertéspestisben elhullott vaddisznó tetemeket azért, hogy a vaddisznó állomány maradékát megmentsék? Én igen. Sírtak már egy állat felett, aminek saját kezükkel kellett elvenni az életét, mert szenvedett? Meg tudnák tenni? Én megtettem már. Szóval akinek az őz is szarvas, a kócsag is gólya és a városliget az erdő, az csak felült egy dilivonatra, amin a szélsőséges zöld/vegán/liberális világ (nem kritizálva ezeket a csoportokat, embereket, ezért írtam "szélsőséges" jelzőt, és írom ezt úgy, hogy imádom az állatokat, igyekszem környezettudatosan élni, és messze nem a megrögzött konzervatív szemlélettel nézem a mindennapokat) a kalauz.

Kérlek, ha kérdésed, kritikád van a vadászattal kapcsolatosan, járj utána, vagy kérdezz meg róla itt engem, mielőtt nyilvánosan kritizálsz minket - hiszen a mi érdekünk, hogy a vadászat valós koncepciója, értéke és lényege mindenki számára egyértelmű és érthető legyen, még akkor is, ha a kérdező nem lesz sosem vadász. Tiszteljük egymást! Én sem értek a divathoz, mégsem kritizálom, maximum a fast fashiont, mert nem tartom fenntarthatónak. És ez nem város/vidék konfliktus: ez (a vadász, vagy vadászat ellenesség) csupán emberi tudatlanság, irigység és rosszindulat.

Köszönöm, hogy elolvastad, ígérem nem lesz több ilyen észosztás itt facebookon, de ezt a mérhetetlen igazságtalanságot és előítéletet, amit mostanában a vadászat és a vadászok kapnak, már nem tudtam szó nélkül hagyni.

Az írást a facebook-on láttuk, a szerzőtől elkértük, mert szerintünk fontos témákról ír. A Vélemények rovatban a szerkesztőség véleményétől eltérő írásokat is közreadunk, azonban azok tartalmáért felelősséget nem vállalunk. Természetesen szívesen várjuk a válaszreakciókat, amelyeket közre is adunk.