Egri belváros: egy jó és egy rossz példa
A Vélemények rovatban a szerkesztőség véleményétől eltérő írásokat is közreadunk, azonban azok tartalmáért felelősséget nem vállalunk. Természetesen szívesen várjuk a válaszreakciókat, amelyeket közre is adunk.
Ez a mondat gyakran fordult elő a 2024.02.22-i közgyűlés 10. napirendi előterjesztésében, konkrétan 19 darab egyedi kérelemből 8 esetben. Ez a napirend önmagában botrányosra sikeredett, ugyanis a polgármester Eger Alapokmányát meghekkelve, közgyűléssel hozatott döntést az Urbanisztikai, Klíma- és Környezetvédelmi Bizottság jogkörét elvonva. A napirend mindössze 45 másodpercig tartott szavazással együtt.
Az előző két írás ide és ide kattintva érhető el.
Első részben azt meséltük el, hogyan kellene történnie a helyi építési szabályok módosításának a településrendezési szerződés (továbbiakban TSZ) megkötését követően. Egy balul sikerült ügyön keresztül bemutattuk, hogy bizony komoly közösségi célú fejlesztések is elérhetőek lennének az ingatlanfejlesztés során. Sajnos nem ez az általános eljárás, mint inkább az „ingyen” adott kedvezmények rendszere, amiből vajmi keveset hasznosít a közösség.
Második részben Eger egyik nagyvállalkozójának létesítendő tésztagyárának esete került bemutatásra, kis kitérővel a hazánkat is eluraló vendégmunkások alkalmazásának gyakorlatára.
Mostani esetünk sem egy patyolat-tiszta történet, mely inkább vet újabb árnyat Eger önkormányzatiságára. A 10. napirend egyik kedvezményezett ingatlanja K2 út mellett található.
A terület tulajdonosa a telken átmenő közutat megszüntetné, és gazdasági besorolásúra változtatná azt, ezzel a kőlyuktetői pincesortól is elvágva a keleti irányú közútkapcsolatot. A borászok számára létfontosságú ez a közlekedési lehetőség, tekintve a jelenlegi keskeny út megfordulásra és kétirányú forgalomra alkalmatlan. Ezt a módosítási javaslatot a terület önkormányzati képviselője Sós Tamás - korábban tett vélemény formájában - ellenezte.
Aztán eljött a közgyűlés, és minden jelenlévő képviselő ezt a módosítást is megszavazta (Sós Tamás is), azzal, hogy külön eljárásban - majd valamikor, egyszer, valakik - a közlekedési rendszert felülvizsgálják. Naná, hogy TSZ szükségessége fel sem vetődött, pedig bizony, egy felelős önkormányzat akár az útépítést is kiköthette volna feltételül a telek kedvező átsorolásáért cserébe. De nem, ezt majd önkormányzat lesz kénytelen megoldani saját költségén. Olvasóban is felmerült a kérdés, hogy vajon ki lehet az ingatlan tulajdonosa, hogy még a területi képviselő is megmásította a véleményét?
Orosz Lászlónak hívják az egyik (többségi) tulajdonost (2024. februári ingatlanyilvántartási adatok szerint) , 2022. nyarán neki ajándékozta tulajdonrészét neje, Orosz Lászlóné Ibolya, aki jelenleg független polgármester-jelöltként is megméretteti magát az önkormányzati választáson, Egerben.
Az önkormányzat egyik tagjának közeli hozzátartozója egy önkormányzati eljárás kedvezményezetjének tűnik? Önkormányzati képviselő házastársként akként szavaz, hogy ne kelljen településrendezési szerződést kötni, ne kelljen az ingatlan értéknövelését kompenzálni? Akként szavaz, hogy a közösségtől megvont út helyett épüljön másik közpénzen? És mindeközben képviselőasszony nem tesz bejelentést, pedig szerintem kellett volna a személyes érintettségéről az Alapokmány 27.§(4) alapján, hanem rezzenéstelen arccal szavaz, amiben benne van annak esélye, hogy a családjának komoly anyagi előnyt, míg az önkormányzatnak duplán komoly anyagi veszteséget okoz? Vajon lobbizott-e a számára kedvező döntés érdekében a képviselőtársainál? Nem tudhatjuk, de a kínos kérdésekre egyszer választ kell adnia.
Lássuk tehát a településterv pénzügyi mérlegét:
Tervezési díj, mely közpénzből fizetendő: ~50 millió forint +ÁFA
Tervezési díj, melyet kérelmezők fizetnek: 0, azaz nulla forint.
Településfejlesztés, melyet kérelmezők fizetnek: 0, azaz nulla forint.
„Településrendezési szerződés megkötése nem indokolt.”
A napirendben lévő furcsaságokat további részekben boncolgatjuk.
Folyt.köv.
(A szerző az MKKP önkormányzati képviselő-jelöltje Egerben)
