2024. június 22., Paulina

Vélemény

#eger #street food #településkép #rozis pizza

Az állami főépítész gondolatai a Rozi’s Pizza ügyéről - 2. rész

2023.02.13. 08:51

 

A múlt héten kipattanó pizzéria-ügyben Fajcsák Dénes, Heves vármegye főépítésze egy újabb írást közölt velünk a korábbi után.

Ez az írás egy vélemény és nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség álláspontját. A Vélemények rovatban a szerkesztőség véleményétől eltérő írásokat is közreadunk, azonban azok tartalmáért felelősséget nem vállalunk. Természetesen szívesen várjuk a válaszreakciókat, amelyeket közre is adunk.

Tisztelt Nagyérdemű!

 

Szándékosan írtam le a magánvéleményem, mert egyre jobban hiányolom az egymás megértéséhez vezető konstruktív párbeszédet ebből a városból (is). Tisztában voltam vele, ha gondolataimat monitorra/képernyőre vetem, akkor inkább kapok hideget, és "megnemértést", mint elismerő szavakat, vagy jövőbe mutató konstruktív véleményeket. Ez nagyjából be is jött. 

 

Szeretnék továbbra is idealistaként abban hinni, hogy van helye, tere, és értelme párbeszédet folytatni épített környezetünkről, amellyel jómagam, napi szinten 10-12 órát foglalkozom lassan 20 éve.

 

Ahhoz, hogy párbeszédet tudjunk folytatni, a kommentekből érezhető hiányosságok miatt pár alapinformációt a helyére kell rakni, mert a legtöbb kommentelő, azt se tudja, hogy egy főépítész mit csinál, vagy mi a kompetencia köre.

 

Jelenleg Magyarországon 3 rétegű főépítészi rendszer működik. 

1. Települési (vagy térségi) főépítészek az adott településük szakmai felügyeletét végzik el (ez részletesebben nem fejtem ki, a műfaj korlátai miatt) Így Egernek is van főépítésze, jelenleg Kacsó János okl. építészmérnök tölti be ezt a szerepet.

2. (Vár)megyei önkormányzati főépítész, a megyei rendezési tervekért felelős, és jelenleg Szabó László ténykedik ebben a státuszban.

3. Állami vármegyei főépítész, aki Heves Vármegye 121 településének szakmai felügyeletéért felelős, leginkább a rendezési tervek és ehhez tartozó jogszabályi háló szakmai felügyeletét látja el, ill működteti az örökségvédelmi és területi tervtanácsot. Ez lennék én már 8. éve. 

Ha ezt a kommentelők megértik, akkor talán azonnal világossá is válik, hogy a legtöbb vélemény, amely megszólított NEM A MEGYEI ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ kompetencia köre, hanem a települési főépítészé.

 

Még az eredeti ügyhöz annyi információt, amit az egyik kommentelő bedobott, hogy Gulab próbált az önkormányzattal egyeztetni, és lepattant. Nos, az emlékeim szerint, Gulab legyártatta kitelepülésre az objektumot, és utána a 2 évvel ezelőtti adventi vásáron való megjelenés kapcsán próbált már egyeztetni az önkormányzattal, és valóban, akkor a kész tények miatt megakadtak az egyeztetések. Akkor személyesen kértem a városi főépítészt, hogy legalább az adventi vásárra mielőbb találjanak megoldást, és segítsék a továbbiakban is Zolit irányba állítani. Tehát ez így teljes és korrekt.

 

De menjünk sorban a megválaszolható számonkéréseken:

 

A Centrum épületét sokan bántják, szeretném jelezni, hogy 1978-as Ybl díjas épületről beszélünk, amely még az eredeti burkolatával van jelen. Az épület a modernizmus egyik jól sikerült épülete, Eger építéstörténetének, a történeti folytonosságnak fontos, meghamisíthatatlan része. Sajnálatos módon a korszakhoz köthető általános rossz érzések miatt mindenki megbélyegzi, és bontaná, ami gazdaságilag vállalhatatlan teher lenne a város számára. Ha valakit érdekel akkor olvasson utána a korabeli Építőművészet folyóiratban az épület méltatásáról a kor egyik igen elismert Ybl és Kossuth díjas építésze által, Farkasdy Zoltán tollából. Nagyon hasznos lenne, és feltehetően mindenki más szemmel, és értékként tekintene rá

 

A további felsorolt, és rajtam számon kért tétel a városi főépítészhez tartozik. Továbbá itt időben is van kavar, mert 10-20 évvel ezelőtti fejlesztéseket a jelenkori főépítészen, nehéz számonkérni. 

 

Pl: Dobó tér kérdése: ha valaki veszi a fáradtságot, és utána olvas, a Dobó térnek a 20. században volt legalább 4 arca. 1907-8. körül került a Dobó szobor a térre, onnan kezdődik az "újkori" fejlődése, amely sok érdekes, és szerethető állapotot eredményezett. Én a magam részéről szerettem a 60-as évekbeli formáját, amikor még autóforgalom keringett a tér körül, majd a 80-as évek közepén gyerekként éltem meg, az "ál barokk" tér kialakítását, amelyen kvázi belvárosi gyerekként felnőttem. A 80-as évektől a város élete, működése, turizmusban betöltött szerepe megváltozott, amelyre reagálni kellett, és ahogy már említettem, a nagyobb városokban tendenciózusan 20-25 évente megújuló főterek evolúciója kapcsán újra értelmezést nyert. (Megvan az én személyes és szakmai véleményem a térről, de amit tudni érdemes, hogy országos nyílt tervpályázaton, szakmai zsűri választotta ki a tervezőket, és tervezés során a szükséges lakossági fórumok is megtörténtek. Tehát aki akkor nem mondta el a véleményét, utólag a megyei, vagy akár a 2 éve regnáló főépítészen egy 7-8 évvel ezelőtti projektet számonkérni nem igazán korrekt!?

 

A Lenkey ház, ha jól tudom önkormányzati tulajdon. Pályázati pénzekre vár, a felújítási építési engedély rendelkezésre áll, tavaly a megyei tervtanács jóváhagyta, tehát ezzel kapcsolatban az önkormányzatot kell kérdezni!

 

Óriáskerék kérdése szintén önkormányzati (azaz városi) döntési kör. Részemről én nem szeretem, rontja a településképet, de sajnos el kell fogadni, hogy a bóvli, gazdasági elvek mentén működő világunk kitermel ilyen tárgyakat épített környezetünkben. Egy dologban bízom, hogy amilyen gyorsan megjelentek a városok sziluettjeiben, olyan gyorsan fognak el is tűnni, amikor gazdaságilag már nem éri meg őket üzemeltetni.

 

Meg lettem szólítva, mint a "patakmederben graffitiző építész": erről annyit érdemes tudni, ahogy a korábbi felszólalásom is erre utalt, hogy közterületen BÁRMILYEN megjelenés, az érvényben lévő jogszabályi háló alapján előírásokhoz kötött. A patakmederben kialakított köztéri alkotás tervét az akkor MANK engedélyezési jogkörébe tartozott (Szentendre), amelyben neves, elismert, és hozzáértő képzőművészek, szobrászok, és művészettörténészek vizsgálták, hogy megfelelő-e az emlékezés ezen formája, és rendben találták. Akit a téma jobban érdekel, bővebben, Szabó Levente DLA (Ybl díjas építész, az MTA tagja) gondolatait, itt olvashatja.

 

És végül pedig a "barokk" város fogalmát feszegették sokan, a Petőfi tér relációjában:

 

Egernek közel 1000 éves építéstörténete van. Ez azt jelenti, hogy feltehetően jurtáktól (és barlangokból) indultuk, és jelenleg már üveg és fém dobozok szintjére jutottunk. Viszont Eger város meghatározó (és oly sokak által szeretett) sziluettjét a barokk (azon belül is a rokokó) korszakában nyerte el. A belvárosi utcahálózat, a jelentős, településképet meghatározó épületek ebből az időszakból származnak. Tehát, ezért nevezzük Egert barokk városnak. Fejlődése során a település a különböző korszakok igényeit, építéstechnológiai kísérleteit is megélte, elszenvedte: mint például a felsőváros panel korszakának lenyomatát. Városunk történetének a részei, de természetesen nem a "barokk" vonalat erősítik. Nem ez volt a céljuk, és nem is elvárható tőlük. Viszont ahogy írtam az előző cikkemben, a város sűrűsödésével, az újabb rétegek egymásra településével egyre érzékenyebben, és még nagyobb figyelemmel kell viseltetnünk. 

 

Egy mobilis kitelepülésnél azért van jelentősége a barokk belváros adottságának, mert ha az üzemeltető szándékozik akár csak időszakosan is, a közvetlen belvárosi közterületeken megjelenni, akkor olyan egységet kell létrehoznia, ami a belvárosi környezetben is a "helyénvalóság" érzetét sugallja. Ebben az esetben nem azt értem, hogy didaktikus módon barokk kő díszekkel, és szőlővel kell díszíteni, hanem építész, grafikus, designer által végiggondolt, és tervezett KORTÁRS végeredményt kell létrehozni. (egy dekoratőr által felmatricázott doboztól azért többet kellene elvárnunk!)

 

Összegezve, úgy gondolom, hogy a 21. századi food truck-os igények a korszakunk velejárója, ezt el kell fogadni, viszont (akár) Eger vonatkozásában is vizuálisan igényes megoldásokkal kell kerülni a konfliktus helyzetet, és megteremteni mindenki számára egy szerethető, jó érzésekkel teli együttélés alapjait.

 

Állok továbbra is rendelkezésre, tisztelettel és üdvözlettel

Fajcsák Dénes

Heves vármegyei főépítész

(NEM Eger főépítésze)

Megyei Príma Díjas építész

 

Csatlakozzon Eger legnagyobb online közösségéhez, legyen tagja tematikus Facebook-csoportjainknak is! Találkozzunk az Egri ügyek csoportban is, már csak egy kattintás!
Van egy jó sztorija, témajavaslata, de félti a névtelenségét?
Küldje el biztonságos csatornánkon, így garantáltan inkognitóban marad!
Köszönjük, ha hozzászól a cikkhez, de kérjük, ezt kulturált formában tegye!

További hírek

Friss cikkeink a rovatból

Címoldalról ajánljuk

Még egy kis olvasnivaló