2024. április 17., Rudolf

Vélemény

#elkerülő út #településkép #településterv

Alkalmatlan a településterv, a jövő kihívásaira képtelen megoldásokat találni

Kovács Ferencz László 2023.10.25. 15:22

A Vélemények rovatban a szerkesztőség véleményétől eltérő írásokat is közreadunk, azonban azok tartalmáért felelősséget nem vállalunk. Természetesen szívesen várjuk a válaszreakciókat, amelyeket közre is adunk.

A tervezett Településterv “böngészése” közben (mely nyilvánosan megjelent az önkormányzat honlapján) felmerült bennem, hogy lesz-e olyan képviselő, aki a több száz oldalas munkaanyagot alaposan át tudja olvasni, és a megfogalmazódott kérdéseket a csütörtöki közgyűlés előtt le tudja tisztázni a Városi Urbanisztikai, Klíma-, és Környezetvédelmi Bizottság (VUKKB) tagjaival, a szakirodákkal vagy a tervezőkkel?

A válasz szerintem egyértelmű: NEM.

 

Ennek a településtervnek az elfogadása 10-20 évre meghatározza Eger fejlesztési és területgazdálkodási koncepcióját, tehát nem mindegy, hogy a képviselők mire fognak IGEN-t mondani. IGEN-t, ha tiszta szívvel egyetért azzal, amit tulajdonképpen ez a településterv részben, hibásan vagy egyáltalán nem tartalmaz.

 

Elkerülő út, építkezések, telkek

 

Előre bocsátom, hogy távközlési szakember vagyok, de Eger életéért felelős civil polgár is egyben, aki az elkerülő út anomáliái miatt is felemelte a szavát a kormánnyal és a minisztériummal szemben, nem kímélve az országgyűlési képviselőt sem. Mivel nem volt lehetőségem a VUKKB ülésein részt venni, ezért csak a megszavazásra váró településterven keresztül látok bele abba, hogy valójában mit is akarnak az önkormányzati képviselőkkel megszavaztatni az október 26-i közgyűlésen.

 

Az első és legfontosabb: az előzetes kérdéseket, melyeket a lakosságtól kértek, szelektálták, és a kérdések többségére sem választ nem kaptak az érintettek, sem a településtervbe nem kerültek bele. Ez így csupán “szelektív tervezés”, amely a demokráciát és a társadalmasítás alapelveit figyelmen kívül hagyja.

 

A településterv véleményem szerint nem tartalmaz semmi olyan kitételt, mely a város valódi jövőképét előre vetítené. Pedig, ha évtizedekre előre tervezünk, akkor ebben szerepelnie kellene a demográfiai terveknek, és az ehhez kapcsolódó, fiatalok lakhatását és foglalkoztatását segítő fejlesztéseknek is. Ha a lakosság-fogyást alaposan szemügyre vesszük, abban nagy szerepe van egyrészt az elvándorlásnak, másrészt annak, hogy a letelepedést tervező fiatalok közül sokak nem tekintik Egert élhető városnak, így inkább máshová költöznek. Esetleg Egerhez közel olyan hétvégiház-övezetbe, ahol olcsóbban lehet ingatlant vásárolni. Az utóbbi megoldást választó emberekkel pedig senki sem törődik.

 

Az elvándorlást egyértelműen a munkahelyteremtéssel és a lakáshoz jutás megkönnyítésével lehet csökkenteni. A falusi CSOK sok fiatal házaspárt végleg elcsábít az agglomerációba, de ennek fő oka a túlárazott lakáspiaci kínálat Egerben. A túlárazás egyik oka lehet a túlépítés megengedése. Leginkább erre kínálna megoldást a településterv. Megoldás lehet olyan építési övezet kialakítása is, ahol megfelelő feltételek mellett kedvezményes telekvásárlással segítheti a város a fiatalokat, de csak őket, és nem az ingatlanberuházókat vagy a telekspekulánsokat.

 

A Településterv tervezetben több olyan pontot találtam, mely szerintem alkalmatlanná teszi ezt az anyagot arra, hogy változtatás nélkül, bármelyik önkormányzati képviselő felelősséggel megszavazhassa.

 

Talán sokan emlékeznek arra a pillanatra, amikor, Lázár János építésügyi- és közlekedési miniszter ismertette a döntését, miszerint nem lesz belső elkerülő út, hanem helyette a külső elkerülő út fog megvalósulni. (videó itt) Ennek fényében érthetetlen, hogy a miniszter úr bejelentése ellenére, miért szerepel mégis a belső nyomvonal a tervekben? Hiába nincs még kijelölve az új terület a külső nyomvonalra, az emberek joggal várják el a belső elkerülő út nyomvonalának törlését a helyszínrajzokról.

 

 

 

A Településterv nem említi meg a Donát utca és a tervezett elkerülő út relációját sem. Ez az utca jelenleg nem alkalmas a tervezett elkerülő úthoz bekötő útként funkcionálni, ennek kialakítása a város költségvetését milliárdos költségekkel terhelné. Ehhez ingatlanokat kellene kisajátítani, majd lebontani (nem pedig eladni a közterületet), nem mellesleg ennek a kertvárosi résznek a csendjét és a nyugalmát vágná tönkre egy ilyen bekötőút forgalma. A környéken élők is azzal érvelnek, hogy továbbra is a Vécsey-völgy utcát használnák az elkerülő út megközelítésére, nincs szükségük saját bekötőútra, és szerintük is csak pénzkidobás lenne.

 

Távközlés távol az egészségestől

 

A Településtervben a távközlési szolgáltatókkal kapcsolatos leírások pontatlanok, valamint semmilyen koncepció nincs arra, hogy a városban keresztül-kasul vezetett távközlési légkábelek (főleg az internet- és kábel tv) milyen módon fognak kötelezően föld alatti alépítményekbe kerülni. De ugyanez vonatkozik az elektromos áram bekötésekre is, mert az MVM légkábelei is nagyon rontják a városképet.

A városkép rontáson kívül az MVM 10kv-os és 20kv-os erősáramú légkábelei is egészségre ártalmas, káros, nem ionizáló sugárzást kibocsátó építmények, melyeknek az emberi egészségre gyakorolt negatív hatásuk sem elhanyagolható. Semmi olyat nem találtam a településtervben, mely ezen vezetékek föld alatti kábellel való kiváltásáról rendelkezne. Az egészségügyi határértékek fel vannak tüntetve, de komolytalannak tűnik - példának okáért - a 120 kV-os nagyfeszültségű fázisvezetőtől mért 5 méteres védőtávolságot megadni. Saját műszeres mérések szerint az egészségre már káros elektromos mező egy 11 kV-os nagyfeszültégű vezeték közelében (melyek Egerben szép számmal találhatók) már 25 méter távolságból meghaladja a határérték szintjét (EMF>40 V/m). A káros elektromágneses mező határértéke pedig 1.5 mGauss, azaz 150 nT, ami egy 11kv-os távvezeték 25 m-es távolságán belül mérhető. A kutatások szerint a fenti határérték feletti sugárzásnak kitett emberek között drasztikusan emelkedik a leukémiás megbetegedések aránya. (forrás)

Ezek figyelembe vételével az összes, lakóházakhoz közel futó nagyfeszültségű távvezetéket  szükséges földkábellel kiváltani (11kV-nál 25 méter, illetve 22kV-nál  40 méter), az emberek egészsége érdekében. Erre vonatkozóan semmilyen terv vagy stratégia nem szerepel a tervezett Településtervben.

 

Ami az anyagban hibás: az egészségügyi határérték helyett a védőtávolságot tüntették fel (15.1.5. pont). A védőtávolság az a távolság, ahol a vezetékben futó elektromos feszültség biztonsággal nem okozhat átütést (időjárástól, légnedvességtől függetlenül), tehát e távolságra a vezeték biztonsággal megközelíthető. Ez kizárólag a feszültség alatti munkavégzésre (4/2002. (II. 20.) SZCSM–EüM együttes rendelet 4. sz. melléklet III. rész 8.7.34.) illetve a védőtávolságra (2/2013. (I. 22.) NGM rendelet) vonatkozik. Értelemszerűen nem egyenlőek azzal a távolsággal, ahol az egészségre káros határérték már mérhető.

 

Adótornyok

 

Hasonlóan nincs kidolgozva a lakott területen felállított adótornyok áthelyezéséről és létesítési tilalmáról semmilyen terv vagy koncepció. A személyes álláspontom, hogy távközlési adótorony (melyből a Hajdúhegyen is található egy GSM-bázisállomáshoz tartozó torony), nem szabadna, hogy lakott terület 200 m-es körzetében létesülhessen. Ez csak a saját véleményem, melyet sajnos a jogszabályok nem támasztanak alá.


Ugyanez kellene vonatkozzon a többcélú távközlési adótornyokra is, melyből az Almagyar-dombon kettő is található. Ezek igen erős rádiófrekvenciás, elektromágneses sugárforrások, melyek főleg a gyenge immunrendszerrel rendelkező emberek számára károsak.


Egerben is nagy divat lett a GSM-szolgáltatók részéről, hogy a GSM-antennákat, társasházak vagy magánházak tetejére telepítik, nem törődve az antennák által okozott rádiófrekvenciás sugárzás egészségkárosító hatásaival. Egy ilyen háztetőre telepített berendezés nem csak az adott házban élőkre nézve lehet veszélyes, hanem a pl. a szomszédos társasház legfelső szintjén élőkre is. A szomszéd ház lakóinak nincs beleszólásuk a mobilállomást létesítő társasház döntésébe, mégis ők magasabb rádiófrekvenciás “sugárterhelést” kaphatnak. Gondoljuk csak el, hogy a háztetőn sugárzó panelantenna a karakterisztikából adódóan vízszintesen sugároz, és nem az alatta lakó kapja a sugárzást, hanem a szomszéd házban lakó, akit pont “telibe kap” az antennából sugárzott jel oldalnyalábja.

 

Véleményem szerint a GSM-antennák (bázisállomások) telepítését csak abban az esetben szabadna megengedni, ha az antenna telepítési pontjától 100 méteres körön belül, ehhez mindenki hozzájárulna. Mivel ezt sem engedi meg a jogszabály, legalább arra kellett volna a településtervben szabályozást hozni, hogy a mobil-bázisállomás létesítéséhez -illetve fennmaradási engedélyéhez - a szomszédos (társas)házak tulajdonosainak beleegyezése is szükséges legyen.

 

Bizonyára ez a vélemény most megbotránkoztatja a GSM-szolgáltatókat, vagy azokat, akik hasonló állomás tetőre telepítéséből szeretnék a társasházuk bevételi oldalát növelni. De nem szabad elfelejteni, hogy az egészségügyi határértékek megállapítását azok a cégek finanszírozzák, melyek a GSM-bázisállomások berendezéseit fejlesztik, így nem céljuk az alacsony egészségügyi határérték megállapítása, ami e berendezések adóteljesítményeire vonatkozik. Megoszlanak a kutatási eredmények is e tekintetben.


Nincs koncepció egy EMF-sugárzási térkép elkészítésére, és a szükséges rádiófrekvenciás árnyékolások, vagy antenna sugárzási irány-módosításának megtervezésére. A mobilszolgáltatók soha nem kopogtattak be a “szomszéd házban lakó nénihez”, hogy megmérjék a rádiófrekvenciás sugárzás mértékét, a szomszédos ház tetején lévő antenna felől.Mindez az emberek egészségének védelme érdekében szükséges.

 

Közös művek

 

A tervezett településtervben a berajzolt közmű-nyomvonalak elavultak. Csak a saját ingatlanomra vonatkozóan három hibásan berajzolt közmű-rajzot találtam. A Településterv elfogadása előtt elengedhetetlenül szükséges a közmű-nyomvonal rajzok aktualizálása. Ha ez nem történik meg, akkor ez egy félkész terv, amit nem szabad így elfogadni. A közműegyeztetés az egész városra nem kis feladat, akárcsak a Településterv kidolgozása. Egy-két nap alatt nem fog megtörténni. Ha a közműegyeztetés ennek ellenére megtörtént, akkor szúrópróba-szerű ellenőrzéssel el lehet dönteni, hogy valós adatok kerültek-e a térképre.

 

Nem láttam semmilyen utalást a Településtervben a zöld felületek szabályozásával kapcsolatban. Főleg azok az útkereszteződések életveszélyesek, ahol a növényzet takarása miatt nem lesz belátható az adott útszakasz. Szükséges egy, a vasútnál is alkalmazott “rálátási háromszög” meghatározása, ahol az útkereszteződések melletti területre csak úgy lehet növényzetet ültetni, hogy a beláthatóságot ne veszélyeztesse. Ugyanez kell vonatkozzon a reklámtáblákra is. Számtalan esetben okoz személyi sérüléssel is járó balesetet a “bozót”, függetlenül attól, hogy ki ültette a közterületre a növényt, vagy ki helyezett ki belátást korlátozó reklámtáblát.

 

Összegezve a tervezett Településtervet: ez egy olyan félkész anyag, amit felelősen gondolkodva, egyetlen képviselőnek sem szabadna megszavaznia mindaddig, amíg a hibákat ki nem javítják, illetve az életképes városfejlesztési koncepcióval ki nem egészült. A városfejlesztési koncepció pedig nem néhány ember “brainstorming”-ja kell legyen, hanem az egri lakosok társadalmi igénye.

 

Az elkerülő úttal kapcsolatos társadalmasítás mögé tekintve levonható az ott elkövetett kommunikációs anomáliák és statisztikai elemzések hibáinak tömkelege. Visszatekintve, egy alkalmatlan cég végzett rossz társadalmi kommunikációt, és az irányítottnak tűnő (online és offline) kérdőíves kérdéseiket is érthetetlen (nem egyértelmű) megfogalmazással tették fel. Ezen kétértelmű kérdéseket egzaktul feldolgozni sem volt lehetséges. Javaslatom tehát a Településterv jövőbeni társadalmasításához: egyrészt ne kövessék el a NIF és az általuk megbízott kommunikációs cég hibáit, másrészt egyértelmű kérdések kerüljenek majd az online vagy nyomtatott kérdőívekre.

 

indexkép: shutterstock

 

 

Támogasd a hatalomtól független újságírást!

Bár a kormánymédia megpróbálja elhitetni, hogy a tőlük független szerkesztőségek úsznak a pénzben ez közel sincs így.

Amennyiben neked is fontos, hogy sokáig legyen még a hatalmat ellenőrző hang, akkor támogast adománnyal a mi munkánkat is segítő Nemzeti Újságírók Demokratikus Egyesületét.

Adományodat ide utalhatod: 10918001-00000113-44920004.

Köszönjük!

Csatlakozzon Eger legnagyobb online közösségéhez, legyen tagja tematikus Facebook-csoportjainknak is! Találkozzunk az Egri ügyek csoportban is, már csak egy kattintás!
Van egy jó sztorija, témajavaslata, de félti a névtelenségét?
Küldje el biztonságos csatornánkon, így garantáltan inkognitóban marad!
Köszönjük, ha hozzászól a cikkhez, de kérjük, ezt kulturált formában tegye!

További hírek

Friss cikkeink a rovatból

Címoldalról ajánljuk

Még egy kis olvasnivaló