A Lenkey-ház brutális túlárazás a rendőrségnek is feltűnt, elrendelték a nyomozást
Juhász Péter vlogger, egykori ellenzéki politikus egyik videójában Kövér László egy székelyföldi faluban található luxusvillájának járt utána. Kiderült, hogy több helyi is ismeri az Országgyűlés elnökének ingatlanját, amelynek a tulajdonviszonya már bonyolultabb. A luxusvilla a román telekkönyvek szerint Veress László tulajdona, aki Kövér László kabinetfőnöke. A villa felett azonban elővásárlási joggal rendelkezik egy szervezet, de ez csak egy fedőszerve lehet az igazi pénzosztó alapítványnak. Meglepetésünkre ebben az alapítványban feltűnik a Blaskó család is.
A teljes képért érdemes megnézni a videóriportot, de akinek nincs kedve, annak összefoglaljuk röviden.
Novemberben több mint 320 millió forint érkezett Frank Liu tajvani milliárdos üzletembertől a Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvány (MTHA) bankszámlájára. Kiderült, hogy az adomány jelentős részéből egy budai ingatlant vásároltak, és ebben a lakásban találták meg Veress Lászlót és családját. Veress László nem más, mint Kövér László kabinetfőnöke. Az sem meglepetés, hogy az MTHA kuratóriumi elnöke Veress László egyik munkatársa az Országházban. Az MTHA ügyében jelenleg sikkasztás gyanújában nyomozást indított a rendőrség.
Juhász Péter ebből a történetből kiindulva jutott el Romániába és talált rá a tibódi luxusvillára, ami Kövér László tulajdona lehet, persze nem közvetlenül. Létezik ugyanis egy Erdélyben bejegyzett Ábel Egyesület nevű szervezet, amely több tízmilliós támogatást kapott az MTHA-tól. Ennek az egyesületnek elővásárlási joga van a luxusvillára. Az egyesület elnöke nem más, mint Stefán Károly Róbert, aki az MTHA-t is alapította. Az egyesületről ezenkívül nem sokat tudhatunk meg, csak annyit, hogy Kövér László ezt is bőkezűen támogatja a saját keretéből. Természetesen Kövér mindent tagad. Nehéz kibogozni a történetet, de igazából csak klasszikus példája a gyanús pénzek ide-oda vándorlásának.
Hogy az ügy még bonyolultabb legyen, létezik egy Ábel Alapítvány nevű szervezet is, amely nem egyenlő az Ábel Egyesülettel, legalábbis a nevében. Az alapítvány kuratóriumi tagjai közt ott van Veress László is, illetve Kövér László ennek az alapítványnak is rendszeresen adományoz. Egri vonatkozásban nem is a tibódi luxusvilla, Veress László vagy a tajvani milliárdos üzletember az érdekes, hanem az Ábel Alapítvány leple alatt megbúvó Blaskó család.
Bár a fenti történet még nem magyarázat arra, hogy Blaskó Balázs és Saárossy Kinga miért tudta einstandolni az egri színházat, Kövér László ügye viszont jobban rávilágíthat Blaskóék beágyazottságára a NER-ben.
A legtöbb egri előtt aligha lenne titok, hogy egyes szereplők miként jutottak oda, ahol most vannak. Az viszont rejtély, hogy miért nem tud kezdeni valamit az önkormányzat immár két éve a Gárdonyi Géza Színház helyzetével. Papíron egyszerűnek tűnik: a finanszírozás két oldalról jön, állami és önkormányzati részről, ennek a megállapodásnak kell megfelelni. A színház Eger város tulajdona, de akkor miért nem nyúlhatunk hozzá a saját intézményünkhöz? Röviden: mert a színházat nem egy szakember irányítja, hanem egy politikai spíler.
Alapítványba bújtatott családi vállalkozás?
Az alapítványról olvasható, hogy céljai többek közt a magyar kultúra, oktatás, közösségtudat, örökség megóvása és támogatása, valamint rászoruló fiatalok és az idősek támogatása. Beszámolóik alapján elég ingerszegény a tevékenységük, évente 2-3 eseményen vesznek részt, ezek legtöbbje valamilyen rendezvény vagy valami bútordarab restaurálása. Az Ábel Alapítvány tevékenységeinek soraiból kiderül, hogy ők támogatták az egri színházigazgató Blaskó Balázs testvérét, Blaskó János szobrászt is a könyve kiadásában. Ami még izgalmasabb, hogy a Blaskó család évek óta jó viszonyt ápol az Országgyűlés elnökével. 2014-ben Blaskó szobrát pont Tibódon avatta fel maga Kövér László. Igazából csak egy másolatot, az eredetijét maga Orbán Viktor adta át Székelyudvarhelyen még 2004-ben, de több településen is megjelent a szobor másolata.
Kövér és Blaskó János (és a Blaskó fivérek is) rendszeresen mutatkoztak az elmúlt években különböző kulturális rendezvényeken, szoboravatásoktól kezdve a különböző kiállításmegnyitókig. Az Ábel Alapítvány támogatói közt megtaláljuk magát a házelnököt, de több szervezet nevét is olvashatjuk a weboldalukon. Az alapítvány felügyelőbizottságának elnöke az a Veress László, aki Kövér László kabinetfőnöke. Az alapítvány többi kurátora pedig kivétel nélkül a NER-hez közvetlenül köthető személy.
Juhász Péter szerint az elérhető információkból annyi derül ki, hogy az alapítvány kvázi a Blaskó család magánvállalkozása állami pénzből.
Az Ábel Alapítvány elnöke ugyanis B. Majkó Katalin, a Magyar Képzőművészeti Egyetem közgyűjteményeinek nyugalmazott igazgatója. A rövidítés pedig nem mást jelent, mint Blaskónét, hiszen Blaskó János szobrász feleségéről van szó.
Egerbe jöttünk, mindenáron maradunk
Fikció lenne azt állítani, hogy az egész Blaskó család ebből az alapítványból szerezné a betevőjét, ezt a szálat ne keressük. A Blaskó fivérek Budapesten születtek, külön utakat jártak be és így találták meg a saját történeteiket, de egy közös azért van bennük: szeretnek dörgölőzni. Blaskó Péter színművészről tudjuk, hogy 2008-ban Gyurcsány Ferenc elleni tiltakozása jeléül nem vette át a Kossuth-díjat, de később Orbántól igen. A Színház- és Filmművészeti Egyetem ügyét azonban ő is kritizálta. Blaskó János szobrász csendes alkotó, meghökkentő nyilatkozatokat, közéleti aktivitást kevésbé találni róla, azon kívül, hogy Kövérrel barátkozik, de az Ábel Alapítvány homályos ügye azért őt is a gyanú árnyékába helyezi.
A legfiatalabb fivért Blaskó Balázst aligha kell bemutatni. A színházigazgató és felesége, Saárossy Kinga már látványosabb múltat tudhatnak maguknak a politika világában.
Hibáznánk, ha az egri pályafutásukat Habis László polgármesterségéhez kötnénk, történetük kezdete sokkal korábbra tehető. Néhány volt munkatársuk elmondása szerint a Kövér Lászlóval kapcsolatos események elmélyítik az eddig is egyértelműnek vélt NER-kapcsolatokat. Nem is kell túlbonyolítani a helyzetet, az erős szálat pont Saárossy Kinga adja, aki jó barátságot ápolhat Orbán nejével, Lévai Anikóval. Igaz vagy sem, számomra magyarázat arra, hogy azon a közgyűlésen, amikor a színházigazgatókról vitázott a testület, miért telefonálgatott Saárossy művésznő Semjén Zsolttal.
A Blaskó házaspár régóta szedegeti erőfeszítéseik és munkájuk gyümölcsét és ezzel meg is válaszolhattuk volna, hogy Mirkóczki Ádám miért nem bírja leváltani a Blaskó házaspárt. Képzeljünk el picit magunkat a színház igazgatójaként! Egy nappal az ominózus közgyűlés előtt lazán fel tudjuk hívni Fekete Péter államtitkárt, hogy arra figyelmeztessük, hogy megint piszkálják a színházunkat, és valamit tenni kéne. Mirkóczki Ádám csak egy idegesítő légy a szobában Blaskó Balázsnak, semmi más. A színházakban pedig jóval ezelőtt megbújt a politika, nem csak az önkormányzati választások óta.
Ha azt hinné valaki, hogy a Fidesz azért tartja itt a Blaskó házaspárt, mert annyira a színházművészet magasfokának tartaná a munkásságukat, akkor téved. Elég ehhez egy régi jó viszony és kitartó helyezkedés a rendszerváltás után, innentől kezdve csak politikai sodródás kérdése minden.
Így lyukadunk ki Habis Lászlónál és ott, hogy hogyan lett Saárossy művésznő 2010-ben Eger társadalmi megbízatású alpolgármestere, a kulturális ügyek felelőse. Kinevezését számos kritika érte, és igaz volt ez Blaskóra is, hiszen őt a fideszes többségű, megyei vezetés nevezte ki igazgatóvá.
Összeférhetetlenség alakult ki Saárossy Kinga, a kulturális ügyekért felelős alpolgármester és a Gárdonyi Géza Színházat vezető Blaskó Balázs tisztségei miatt, miután Eger átvette a Heves megyei Önkormányzattól a Gárdonyi Géza Színház és a Harlekin Bábszínház fenntartói jogait. Rázsi Botond egri alpolgármester a lapban azt nyilatkozta, hogy a színház költségvetésének biztosítása a legsürgetőbb feladat, de – ahogy fogalmazott – “érzik a személyi ügyekben rejlő feszültségeket, s mivel a város önkormányzata mindig jogkövető magatartást tanúsít, így ezt a problémát is megoldják néhány héten belül”.
– MTI, 2012. január.
Ha lúd, akkor legyen kövér. Amikor Blaskó 2011-ben színre lépett, az első dolga az volt, hogy menesztette Barta Dórát. Sajnos ez a legemlékezetesebb pillanata az egri színház történetének. Blaskó megválasztása után megfogadta, hogy ő valósággá teszi konzervatív népszínházi álmát. Még Barta Dóra előtt Mirkóczki Zitának (ekkoriban ő volt a tánctagozat ügyvezetője) sem hosszabbította meg a szerződését Blaskó, feleségével együtt ettől a perctől kezdve az MSZP képviselőjének minden mozdulatát bosszúállásnak tartja. Közben Blaskó a színházat beléptette a Vidnyánszky Attila által alapított Magyar Teátrumi Társaságba is. A társulat színészei közül sokan elhagyták a színházat, a szakma jó része pedig hangosan tiltakozott.
Saárossy Kinga alpolgármesteri tevékenységéhez köthetően nem sok mindenről lehet beszámolni, maradandót nem annyira alkotott (ebben a pillanatban a Google hetedik oldalán járok, úgyhogy inkább maradjunk a művésznő megnevezésnél). Érdemes visszaemlékezni ezekre az évekre, hiszen ekkor zárt be az Egál, az Egrix, színre lépett DJ Turcsányi, Ráki, Berényi és sokan mások a többi pedig történelem.
Egerben minden megszűnt, elment vagy elköltözött, ami egy kicsit is ellent mondott vagy nem tetszett a Fidesznek. Nyilván nem a Blaskó házaspár tehet róla egyedül, de erre azért ők se lehetnek olyan büszkék.
Amit egyszer megszereztem, soha többé nem eresztem
Volt munkatársak szerint Habis se tudott mit tenni, alapvetően ambivalens volt a Blaskó házaspárral szemben és a művésznőt igazából maga Orbán "kérte fel" az alpolgármesteri szerepre. Ha belegondolunk, ezek a legendák amilyen hihetetlennek tűnnek, annyira értelmezhetőek az egyetlen magyarázatként arra, hogy miért tud még megmaradni a házaspár a színház élén. A NER lényege pedig pont ez, a csápok nem csak az államigazgatás egyes területéig érnek, hanem ahova csak emberileg lehetséges és foggal-körömmel kell ragaszkodni ahhoz, hiszen mi történne, ha egy nap a pályázati és egyéb bevételi források hirtelen megszűnnének, a közpénzcsap pedig elzáródik.
Sajnos azt se mondhatjuk el, hogy a Gárdonyi Géza Színház szakmailag elismert lenne, az elmúlt években semmilyen országos benyomást nem tett, nem beszélnek róla és nem emlegetik más városokban, csak úgy, mint a tökéletes rossz példa, hogy hogyan ne csináljunk színházat.
Az elmúlt két évben pedig semmi másról nem szól a Blaskó házaspár története, mint a közéleti sárdobálásról, amihez a városvezetés érthetetlenül asszisztál. Kezdve a színházigazgatóváltástól, a színház működésének dilemmáján keresztül a covidos balhéig… Ha valaki bele akar nyúlni a homokozójukba, akkor elindul a turné a kormánymédiában, hogy a csúnya balliberális oldal politikai mészárlásba kezd és veszélyeztetik a színház életét, benne megannyi alkalmazottal (mellesleg Mirkóczki Ádámra és társaira azt mondani, hogy balliberális, viccnek is gyenge). Tegyük hozzá, hogy a polgármester nem azért akarja eltávolítani Blaskó Balázst, mert annyira érdekelné a színház élete vagy annyira értené a működését, hanem csak a személyes gyűlölet vezérli és a Blaskó házaspár egyszerűen feljebb áll a politikai ranglétrán, mint ő, így nem tud mit tenni.
Az tudvalévő, hogy az igazgató úr előszeretettel helyezkedik egy agresszív, ostoba tahónak tűnő figura szerepébe. Ennek köszönheti politikai karrierjét. Mert kinevezése ármánnyal, zsarolással, és fenyegetéssel történt. Mivel Mirkóczki polgármester úr naponta bizonyítja rátermettségét arra, hogy a vele kapcsolatba kerülőknek elveszejtse a fejét, így nem nehéz átlátni, hogy mi történt. A polgármester meggyújtott egy kanócot, a színidirektor meg szétrobbant. Tom és Jerry reloaded
– részlet, egriszin.hu.
A Blaskó házaspár, az egri önkormányzat és a Gárdonyi Géza Színház kálváriájának még nem most lesz vége. Elgurul egy öt forintos, a szegény ember felmarkolja, Blaskó pedig a kezére tapos.
Történetünk egyik szereplője sem képes beismerni, hogy mindenkinek van egy szavatossági ideje és mielőtt kicsekkolnának az életből, eljön a kérdés, hogy vajon mit hagynak hátra. A színházunk csak a balhékról híres, és még közönsége is alig van, legalábbis az adatok ezt mutatják. Félre értés ne essék, ugyanez lenne a probléma, ha a másik oldal jelöltje művelné ezt és valahol itt a lényeg.
Ha egy művész – nevezzük most annak – ennyire látványosan elköteleződik egy rezsim mellett, az rég nem a színházunk vagy a művészeti értékünk megóvásáról szól, hanem egyszerűen egy olyan szerep, amiről a művész azt hiszi, hogy kultúrharcos, holott csak egy nagyon hangos politikus.
Ez Blaskó Balázs életének legnagyobb performansza: TV műsorokban, újságcikkekben, rádióban…bárhol, csak nem az egri színház színpadán.
Egy házelnökről csupán annyi marad meg, hogy tajvani milliárdosokkal üzletelt, egy szép erdélyi falu a szétmutyizott luxusvilláról lett híres, Habis László Nyitrai vesztes csicskájaként, Mirkóczki Ádám egy árulóként kerülnek bele a történelemkönyvekbe és még sorolhatnánk. A Blaskó házaspár pedig úgy, mint akik lehúzták a klotyón az egri színházat.
A NER mindenhol ott van, a budai luxusvillától kezdve Tibódon át, egészen Eger városáig, és ne higgyük azt, hogy olyan messzire rugaszkodnánk a valóságtól, ha összelegóznánk a részleteket. 2022 áprilisa egyelőre mindenki számára nagy kérdés és ezek az anomáliák nem fognak megszűnni egy csapásra, sőt. Valószínű, hogy minden eddiginél undorítóbb kampányra és harcokra készülhetünk, de ami utána következik, az talán még rosszabb lehet. Az is kérdés, hogy pl. Mirkóczki Zita meddig bírja (esetleg akarja) még a kultúrharcot Blaskóékkal szemben, meg úgy általában. Bár Mirkóczki Ádám személye inkább nagyobb probléma mostanság neki is, mint a Blaskó házaspár, de egy javaslata azért lenne a helyzet megoldására:
Nevezzük ki Blaskót az idők végezetéig…és még tíz évig, és akkor rendben vagyunk.
(Indexkép: Domán Dániel)
