Megérkezett az idei első hó
A Nemzeti Választási Iroda és a Nemzeti Választási Bizottság munkatársai tartottak néhány napja egy rövid fejtágítót azoknak a Magyarországra akkreditált külföldi diplomatáknak és magyar követségi dolgozóknak, akik tervezik, hogy megfigyelőként részt vesznek majd az április 3-i parlamenti választásokon – értesült az Azonnali.
A hír önmagában persze nem kellene, hogy bármilyen jelentőséggel bírjon, hiszen a választási megfigyelés bevett dolog, a magyar választási törvény is már a 4. bekezdésében definiálja a „nemzetközi megfigyelő” fogalmát és jogosultságait. (Ez röviden egyébként annyi, hogy ha valami törvénytelenséget lát, szóvá teheti.)
A különböző diplomáciai képviseletek pedig minden választás alkalmával kiküldik munkatársaikat, a megfigyelésben gyakran maguk a nagykövetek személyesen is részt vesznek
– normál körülmények között, egy stabil demokráciában az egész inkább egy jó hangulatú, de sok gyakorlati jelentőséggel nem bíró protokoll-, és médiaesemény, hiszen úgyis minden rendben zajlik.
Úgy tűnik, a magyar kormány idén máshogy áll a kérdéshez. Az azonnali.hu információi szerint a francia uniós elnökségről tartottak egy munkamegbeszélést még január végén Budapesten, amin a meghívott diplomatákon túl a magyar kormány részéről Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter is részt vett.
Maga a megbeszélés barátságos mederben zajlott, ám a végén
szóba kerültek egyéb aktuális ügyek is, többek között az április 3-i választásokra tervezett EBESZ megfigyelő delegációja.
Ekkor ez már amolyan hot topic volt a magyar sajtóban, amit az Azonnali a magyar sajtóban elsőként, még január 12-én írt meg, hogy öt nappal később Magyarországra érkezik majd az EBESZ választási megfigyelést előkészítő bizottsága.
Ez elvileg egy technikai kérdés lenne egy uniós tagállam esetében, napokkal korábban azonban több civil szervezet azt kérte az EBESZ-től, hogy egy úgynevezett teljes körű missziót küldjön.
Ez azt jelentené – az azonnali.hu ebben a cikkben részletesen is írt az EBESZ-ről és a szervezet által végzett választási megfigyelésekről –, hogy a választási megfigyelők első csoportja
már hetekkel április 3-a előtt megérkezik, akik többek között médiafigyelést is végeznek
(a 2014-es és a 2018-as választásokat követően is megállapították, hogy a médiamegjelelések szempontjából egyáltalán nem érvényesült az esélyegyenlőség elve a Fidesz és az ellenzék között), majd a választás napján százas nagyságrendben ellenőrzik a szavazóköröket.
Egy nappal később, a január 13-i kormányinfón Gulyás Gergely az Azonnali kérdésére azt válaszolta, nekik mindegy, milyen EBESZ-delegáció jön (formálisan egyébként a kormány hívja meg őket), mindenkit szívesen látnak, a szervezet ajánlásait pedig olyan "véleménynek" tekintik, amit nem kell figyelembe venniük, ha nem akarnak.
Később Varga Judit igazságügyi miniszter is azt írta közösségi oldalán, hogy jöhet akár a teljes körű EBESZ delegáció is, úgyis egy tiszta, jól szervezett választást látnak majd.
A színfalak mögött azonban úgy tűnik, már
nem ennyire közömbös a kormány azzal kapcsolatban, hogy ki és hogyan figyeli majd meg a választásokat április 3-án.
Erre utal, hogy a cikkünk elején említett munkamegbeszélésen több egymástól független forrásból származó információnk szerint Szijjártó Péter azt mondta, ha esetleg valamelyik nagykövet szeretne úgymond saját szakállára is, az EBESZ misszió keretein kívül elmenni egy-egy szavazóhelyiségbe, akkor számolhat majd azzal, hogy
a jövőben a magyar kormány részéről csak alacsony szinten állnak majd szóba vele.
A konkrét részleteket és szófordulatokat illetően megoszlanak az Azonnali forrásainak információi. Volt, aki azt mondta, az „alacsonyabb szintet” konkrétan is jelezte a külügyminiszter, mégpedig a minisztériumi főosztályvezetői szintet.
Egy nagykövet számára ez valóban degradáló lenne protokollszempontból, hiszen egy vezető diplomata bejáratos lehet akár a miniszterelnökhöz is; de mivel az adott országban hazáját képviseli, az evidencia, hogy egy államtitkárral, vagy egy miniszterrel tárgyaljon elsősorban.
Egy másik forrásunk szerint a külügyminiszter a „black list”, vagyis a fekete lista kifejezést (is) használta, amivel arra utalt, hogy hosszú ideig számon fogják tartani, ha valakit ilyenen érnek majd április 3-án. Egy forrásunk ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy
húsz éve vagyok diplomata, de ha ilyen történne, az példátlan lenne.
Az Azonnali információi szerint egyébként a miniszteri "figyelmeztetés" ellenére idén is több követség tervezi, hogy részt vesz megfigyelőként a választásokon, ezt április 3-át megelőzően majd a Nemzeti Választási Iroda honlapján is nyomon lehet követni.
Az már egyébként eldőlt, hogy az EBESZ teljes körű megfigyelői delegációt küld majd: ez azt jelenti, hogy 18 küldött érkezik hetekkel a választás napja előtt és további 200 április 3-ra.
Ezt a cikket az Azonnali szállította.
