2022. január 18., Piroska

Mindenki ügye

#országgyűlési választás #ebesz

Választás 2022: szinte semmit nem fogadott meg a kormány az EBESZ ajánlásaiból, szégyenpad jöhet

Kósa András/Azonnali.hu 2022.01.12. 18:55

Január 17-én jön Magyarországra az EBESZ választási megfigyelést előkészítő bizottsága – értesült az Azonnali. A szervezet olyan megfigyelést készíthet elő, amit nem szokott demokratikus országok esetében.

azonnalipp

A legutóbbi, 2018 tavaszán tartott országgyűlési választáson az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviseletében korlátozott választási megfigyelői misszió tartózkodott Magyarországon, hogy nyomon kövesse a választásokat.

 

Ez azt jelenti, hogy a szervezet – melynek tagja Magyarország is – viszonylag rövid ideig, limitált számú szakértővel figyeli meg az adott tagállam választásait.

Négy éve például az április 8-i voksolás előtt egy hónappal, március 6-án kezdték meg a munkát kilenc fővel, akikhez később még néhányan csatlakoztak. Idén ez másképp lehet, mivel – mint a Deutsche Welle nyomán a Népszava megírta – a 2018-as magyarországi választás után alapított, Belgiumban bejegyzett Unhack Democracy nemzetközi civil szervezet magyar tagjai azért lobbiznak, hogy az EBESZ teljes körű választási megfigyelést végezzen.

Az Azonnali információi szerint egyébként az Unhack Democracy nincs egyedül, több Magyarországon bejegyzett civil szervezet szintén ezt szeretné elérni és diplomáciai forrásból úgy értesültünk, az EBESZ hajlik is rá, hogy eleget tegyen a kérésnek.

Ez nagy nemzetközi presztízsveszteséget jelentene az Orbán-kormánynak, mivel ilyen delegációt jellemzően csak nem teljesen demokratikusnak tartott országokba szokott küldeni az EBESZ, az EU-n belül általában mindenhol a korlátozott megfigyelés a gyakorlat – egy az üggyel kapcsolatban álló informátorunk szerint már csak azért is, mert az EBESZ a tagállamok által összedobott pénzből gazdálkodik és egy korlátozott létszámú és mandátumú delegáció nyilván kevesebbe kerül,

az pedig egy uniós tagállam esetében ritkán merül csak fel, hogy teljes körű választási megfigyelést végezzen a szervezet,

legutóbb például Bulgáriába volt teljes körű megfigyelés még a 2013-as parlamenti választásokon.

 

De mit is csinál az EBESZ?


Formálisan mindig a kormány kéri fel az EBESZ-t – pontosabban az EBESZ alá tartozó Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalát (ODIHR) –, hogy végezzen az adott országban választási megfigyelést, majd ezek után a szervezet egy előzetes igényfelmérő bizottságot küld.

 

Ennek tagjai – mint az EBESZ megkeresésünkre közölte – azután a pártokkal, civil szervezetekkel folytatnak konzultációt, és összeállítanak egy jelentést, aminek tartalmát mérlegelve dönt végül az EBESZ, hogy korlátozott vagy teljes körű választási megfigyelést végezzen. (Ezenkívül még van a választási értékelő misszió, illetve a választási szakértői csapat küldetése, számukra általában 1-3 hét hosszú a misszió.)

 

A korlátozott megfigyelési misszió általában a választás napja előtt 4-6 héttel érkezik, és a feladatuk abból áll, hogy ellenőrizzék, minden a legnagyobb rendben zajlott a választást megelőzően – például a jelöltek és választók regisztrációja –, médiaelemzést készítenek, illetve a megvizsgálják a kampányokat is, majd a választás napján több választókörzetet is megtekintenek. A 10-20 fős csapat ezután a tapasztalataikat a szervezet központjának továbbítják, majd a misszió vége után 1-2 hónappal kiadják a jelentésüket.

 

A teljes megfigyelési misszió ennél hosszabb ideig, 6-8 hétig tart és

a korlátozott megfigyelési missziótól eltérően jóval átfogóbb megfigyeléssel jár a választás napján.

A 10-20 fős alapcsapat mellett ilyenkor további megfigyelők is érkeznek, akiknek a száma választás napján több száz fő is lehet – nyilván választókerületek számától függően. Például a 6,9 millió lélekszámú Bulgáriában 2013-ban 220 megfigyelő volt jelen, de 44,13 millió fős Ukrajnában 2015-ben 700 fős volt a misszió. 

 

Ilyenkor nemcsak a központi választási irodát, illetve pár választókerületet vizsgál meg a 10-20 fős alapcsapat, hanem a legtöbb választókerületben jelen vannak a szavazás nagyrészében.

Információink szerint az igényfelmérő bizottság hétfőn, január 17-én érkezik Budapestre és négy tagból áll majd.

Az EBESZ-nek egyébként jó oka lenne rá, hogy különös figyelemmel kövesse az áprilisi választásokat, mivel az Orbán-kormányok sem a 2014-es, sem a 2018-as választások után nem teljesítették a szervezet ajánlásait.

 

Szabad, de nem egyenlő feltételekkel

 

A 2014-es választások után az EBESZ összesen 36 ajánlást fogalmazott meg, amik közül – mint a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) négy évvel későbbi elemzéséből kiderül –

mindössze egyetlen egy kiemelt ajánlásban történt némi előrelépés,

és további három másik ajánlást is részben teljesítettek.

 

A főbb ajánlások közül mindössze a kamupártok lehetőségeit sikerült csökkenteni úgy, hogy azoknak a pártoknak, melyek nem érik el a választáson az 1 százalékos eredményt, vissza kell fizetniük a kampánytámogatás teljes összegét, azonban ez végül nem akadályozta meg, hogy 2018-ban csökkenjen a kamupártok száma, és még ha indult is utólag néhány büntetőeljárás, jellemzően nagyon enyhe ítélettel megúszták az elkövetők.

 

Azonban a TASZ 2018-as jelentésének legsúlyosabb megállapítása, hogy a 2014-es választások kapcsán megfogalmazott 36 EBESZ-ajánlás közül

öt ajánlás esetében kifejezetten az ellenkezője történt, mint amire a szervezet felhívta a figyelmet, például a külföldön élők szavazati lehetőségeinek javítása kapcsán,

míg 27 ajánlással egyszerűen nem is foglalkozott a jogalkotó a 2018-as választás előtt.

szijjarto-ebesz

Szijjártó Péter Matteo Mecaccival, az EBESZ alá tartozó ODIHIR igazgatójával 2021 januárjában (Kép forrása: Szijjártó Péter / Facebook)

Négy éve, a 2018-as választások kapcsán az EBESZ delegációvezetője, Douglas Wake súlyos egyenlőtlenségekre hívta fel a figyelmet sajtótájékoztatóján a kormányoldal és az ellenzék lehetőségeivel kapcsolatban – mire Gulyás Gergely úgy reagált, hogy a delegációvezető „túlterjeszkedett a hatáskörén”.

 

Akkor többek között azt állapították meg, hogy a kormány és az ellenzék nem egyenlő feltételek mellett kampányolhatott, továbbnőtt a médiatúlsúly a kormányoldal számára, a közmédia nem volt pártatlan, a kampányfinanszírozás pedig nem volt átlátható.

 

Történt-e előrelépés 2018 óta?

 

A 2018-as választásról az EBESZ összegző jelentése 8 kiemelt és 18 egyéb ajánlást fogalmazott meg (a teljes jelentés itt érhető el), például olyanokat, hogy

 

– az Állami Számvevőszék előzetesen is vizsgálja a kampányfinanszírozást az egyes jelölteknél és a vizsgálatait könnyen kereshető online formában tegye közzé;

 

– a kormány biztosítsa a közmédia pártatlanságát;

 

– vessen véget a kormányzati kampánynak a kormánypártok mellett;

 

– vessen véget annak a gyakorlatnak, hogy a választás törvényi szabályait előzetes egyeztetések nélkül, egyéni képviselői indítványokkal módosítják;

 

– illetve javasolták az egyéni választókerületek felülvizsgálatát, mivel a 2018-as választáson összesen öt választókerület lépte túl a törvény által megengedett országos átlagtól való 15 százalékos eltérést, további 17 körzet pedig több mint 10 százalékkal tért el ugyanattól, ami ellentmond a szavazatok egyenlőségének elvével.

 

Ezekből most sem valósult meg szinte semmi. Litresits András ügyvéd, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) MSZP által (a keddi köztársasági elnöki kitűzés miatt egyelőre volt) delegált tagja azt mondta az Azonnalinak:

a 2018-as ajánlásokból csak egyetlen egy valósult meg, melyben az EBESZ azt kérte, a választások előtt kellő időben fogadja el az NVB az iránymutatásokat a 2022-es választásokra.

Ez most tavaly decemberben megtörtént.

 

"Már ez is előrelépés volt Patyi András NVB-elnökségéhez képest, amikor olyan időszakban is fogadtak el iránymutatásokat, amikor a törvényi határidők miatt éppen nem is voltak az ellenzéki pártok által delegált tagjai a bizottságnak" – mondta az Azonnali megkeresésére Litresits. Az ügyvéd szerint azonban "ezen kívül sajnos semmi más ajánlás nem teljesült".

 

Így továbbra sincs az Állami Számvevőszéknek nyilvános ellenőrzési és jelentési kötelezettsége a kampánypénzekkel kapcsolatban, ahogy a közmédia független működése sem biztosított.

Nagyon fontos ajánlás volt, hogy a választási folyamat minden szakaszában pártoktól független állampolgári megfigyelés valósulhasson meg. Ez sem teljesült, csak pártdelegált vagy független jelölt delegáltja lehet szavazatszámláló bizottsági (SZSZB) tag. Csak úgy, állampolgári jogon nem lehet szavazatszámláló bizottsági tag valaki

– mondta Litresits András.

Ugyanakkor Litresists szerint az is hatalmas probléma, hogy semmilyen előrelépés nem történt abban, hogy a kormány ne folytasson nyílt kampányt a kormánypártok mellett. Erre egy példa, hogy a 2019-es önkormányzati választási kampányban Gulyás Gergely miniszterként alkalmatlannak nevezte Karácsony Gergelyt egy kormányinfón, de Kúria ezt jogszerűnek minősítette.

 

De ennél súlyosabb eset, amikor a 2018-as választások kampányhajrájában a Fidesz-KDNP plakátjai mellett megjelentek a kormány plakátjai is, amik vizuálisan nagyon hasonló stílusúak voltak, ám míg egyik a Fidesz-KDNP-re való szavazásra buzdított, addig a másik a hivatalosan a kormányzati tájékoztatás része volt.

 

Ugyanakkor Litresits ennél frissebb példát említett lapunknak: 

A 2020 októberi borsodi időközi választáson a Fidesz jelöltje hiába költött szabálytalanul sok pénzt közösségi médiás hirdetésekre, az Állami Számvevőszék egyszerűen úgy foglalt állást, hogy ezt nem is kell vizsgálni, mert a közösségi médiában vásárolt hirdetések nem minősülnek kampányköltségnek. Ez is abszurd és az EBESZ ajánlásaival és a választási törvény rendelkezéseivel is szembe megy

– mondta az Azonnalinak Litresits András.

 

Ennek fényében sajátos, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter így kommentálta az EBESZ alá tartozó ODIHR igazgatójával, Matteo Mecaccival folytatott hétfői tárgyalásait:

Az EBESZ-t mi, magyarok mindig is fontosnak tartottuk, mert ez a legjelentősebb olyan regionális szervezet, ahol sor kerülhet az értelmes kelet-nyugat párbeszédre. És azt mi, magyarok nagyon jól tudjuk, hogy ennek óriási jelentősége van a nemzetünk biztonsága szempontjából.

Ezt a cikket az Azonnali szállította.

 

Az indexképen lepedőnyi szavazólap a 2018-as választásokon a kamupártok miatt (Fotó: Máthé Zoltán / MTI)

Csatlakozzon Eger legnagyobb online közösségéhez, legyen tagja tematikus Facebook-csoportjainknak is! Találkozzunk az Egri ügyek csoportban is, már csak egy kattintás!
Van egy jó sztorija, témajavaslata, de félti a névtelenségét?
Küldje el biztonságos csatornánkon, így garantáltan inkognitóban marad!
Köszönjük, ha hozzászól a cikkhez, de kérjük, ezt kulturált formában tegye!

Friss cikkeink a rovatból

Címoldalról ajánljuk

Még egy kis olvasnivaló