Lázár János Egerben járt és a fideszesek lelkét ápolta
Még május 3-án az esti órákban érte rakétatámadás az Ukrajna nyugati részén fekvő, sok magyarnak otthont adó Kárpátalját. Az orosz hadsereg elismerte, ők állnak a támadások mögött, és a célpont a Volóc közelében lévő transzformátor államások voltak – egyébként aznap Lviv, Pidbirzi, Timkove és Pjatihatki hasonló infrastuktúráit is légi támadás érte.
A Volócot ért rakétatámadás volt eddig a Magyarországhoz legközelebb eső célpont,
a beregsurányi határtól körülbelül 110 kilométerre fekszik, de közel van Szlovákia és Lengyelország is.
Szlovákiában ezért már arról kezdtek el értekezni, a részben Szlovákia légvédelmét részben ellátó lengyel vadászrepülőket közelebb kellene hozni a lengyek–szlovák határhoz; Łask helyett Krakkóban kéne állomásoznia a lengyel F-16-osoknak. Az eseményekre magyar kormány úgy reagált: a rakétatámadás következtében több menekültre számítanak, akiknek a fogadására felkészültek.
Az események után május 5-én megszólalt Oleg Nikolenko, az ukrán külügy szóvivője is, aki Facebook-oldalán közzétett írásában leginkább arról elmélkedik, hogy
a Volócot ért támadás is mutatja, a háború nemcsak Ukrajnára, hanem Magyarországra is hatással van,
mint ahogy Nikolenko fogalmaz, „bármennyire is próbálja ezt a tényt Budapest figyelmen kívül hagyni”.
Szerinte a rakétatámadás is mutatja, hogy „az orosz gonoszságot csak közös erőfeszítésekkel” tudják megállítani, és szerinte kár abban reménykedni, Putyin kíméletes lesz.
Felesleges abban reménykedni, hogy a politikai engedmények Oroszország agresszív étvágyát váltja ki. Putyin nem tesz különbséget a nemzetiségek között, amikor arra parancsolja csapatait, hogy embereket pusztítsanak el. Számára nincsenek sem partnerek, sem szövetségesek. Biztos, hogy egy alattomos támadást fog végrehajtani – ez csak idő és a körülmények kérdése”
– fogalmaz a szóvivő.
Ezután Nikolenko megismétli Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter korábbi állításait, miszerint Magyarországon csak akkor lehet béke és biztonság, ha Ukrajnában is béke honol, és
Putyin egyre közelebb viszi a háborút Magyarországhoz.
Írását úgy zárja, reménykedik, Magyarországnak nem kell átélnie azt a horrort, amit jelenleg az ukránok tapasztalnak, majd megismételte azt, hogy az Ukrajnának nyújtott segítség egész Európát védi.
Ezután a szóvivő reményét fejezte ki, hogy Magyarország továbbra is az EU egységes álláspontját fogja képviselni, támogatja majd az orosz olaj ellen bevezetett uniós embargót, illetve katonai segítséget fog nyújtani az orosz agresszió ellen február 24-e óta harcoló Ukrajnát.
A magyar kormány eddig a háború alatt próbált egyfajta semleges pozíciót betölteni: az Orbán-kormány eddig minden uniós szankciót megszavazott, emellett NATO-tagként a katonai szövetség közös hadgyakorlatain is részt vett a magyar honvédség, azonban fegyvereket eddig nem adományozott Ukrajnának, emiatt több ukrán politikus – köztük Volidimir Zelenszkij ukrán elnök is – többször bírálta a magyar miniszterelnököt.
Az eddigi legdurvább vád Olekszij Danyilovtól, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács vezetőjétől hangzott el, aki nemrég azt állította,
Putyin előre tájékoztatta Orbánt Ukrajna megtámadásáról.
Igaz, ezt semmiféle tárgyi bizonyítékkal nem támasztotta alá, emellett az is kétséges, hogy egy NATO-tagállamnak ilyesmit elárult volna az orosz elnök, lévén hogy nyugati hírszerzők azt állítják, Putyin inváziójáról még saját közvetlen köre sem értesült.
(Ezt a cikket az Azonnali szállította.)
Indexfotó: Serhiy Hudak / Facebook
