Buzi, hazug szar - megint nagyot gurítottak az egri ún. városvezetők
Kedd este a kormány nevében Semjén Zsolt benyújtott egy salátatörvényt, amiben szerepel, hogy az önkormányzati törvény módosításával megyei jogú várossá nyilvánítanák a 34 ezer lakosú Baját és a 28 ezres Esztergomot – számolt be a 444.hu.
2006 óta öszesen 23 megyei jogú városunk van, amelyek között megtalálható valamennyi megyeszékhely (Budapestet kivéve) és öt további, leginkább 45 ezer fő fölötti város (Békéscsaba, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Érd, Győr, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Pécs, Salgótarján, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Veszprém, Zalaegerszeg).
A 444 cikke szerint a megyei jogú városok listáját bővíteni kívánó javaslat indoklásban megemlítik, hogy Baja a kommunista "megyerendezés" során, 1950-ben veszítette el a korábbi Bács-Bodrog megye székhelyének szerepkörét, de "a jogfosztás ellenére a város a térségben élő közel 120 ezer ember számára továbbra is központi jelentőséggel bírt és bír a mai napig".
Felhozzák érvként azt is, hogy Baja Bács-Kiskun megye második legnagyobb városa, és közel száz kilométeres sugarú körben az ország déli határa melletti legnagyobb település. "Itt található az ország egyik legnagyobb közforgalmú és kereskedelmi kikötője, térségi közlekedési csomóponti szerepe pedig elvitathatatlan. Két felsőoktatási intézménnyel, számos középiskolával, bírósággal, kormányhivatallal, területi vízügyi igazgatással, kórházzal biztosít a megyében élőknek szolgáltatásokat. A település a területi közigazgatás szempontjából kiemelt jelentőséggel bír. Baja mindemellett nemcsak magyar, de soknemzetiségű kulturális és gasztronómiai központ is" – sorolják.
Esztergom esetében az elsődleges indok szintén az, hogy az 1950-ben bekövetkezett közigazgatási változások "elszenvedője" volt, hiszen addig Szent István idejétől az azonos nevű vármegye székhelyeként szolgált. Továbbá – mint írják – "Esztergom volt a középkori magyar állam egyik legelső hatalmi központja, és mind a mai napig a legfontosabb hazai római katolikus egyházi méltóság, a magyarországi prímás történelmi székhelye".
Megemlítik továbbá, hogy a város "az elmúlt 30 év során soha korábban nem tapasztalt fejlődésen ment keresztül, aminek eredményeként több tízezer fős földrajzi egység társadalmi-kulturális-gazdasági központja. Esztergom mindemellett iskolaváros is, a középfokú oktatáson túl a Pázmány Péter Katolikus Egyetem felsőoktatási képzési helyeként is szolgál. A város emellett országhatáron túlnyúló jelentőséggel is bír, nem utolsósorban a történelmi Mária Valéria hídnak köszönhetően. Mindemellett Esztergom az államhatáron átnyúló, több mint 170 ezer főt magában foglaló Ister-Granum Európai Területi Társulás központja is egyben".
