Megérkezett az idei első hó
Az egyik legapróbb hazai rágcsálót, a törpeegeret választották 2022-ben az év emlősének, közölte a honlapján a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.
A törpeegér mindössze annyit nyom egy levélmérlegen, mint egy zacskó sütőpor. Beszédes tudományos neve, a Micromys minutus is apró,10-15 cm közötti, termetére utal, bár ennek felét az önmagához képest hosszú farka adja, amely az egyensúlyozásban és a kapaszkodásban is segíti. Magyarországon 2012 óta védett, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke egyedenként 25 ezer forint.
A törpeegér elterjedése és állománya Európában – így hazánkban is – visszaszorulóban van, elsősorban az élőhelyeinek, a magaskórós mezsgyéknek, vízparti nádasokat övező cserjéseknek, a bokros erdőszéleknek a csökkenése miatt. Ezért is esett a választás az idei évben e kevéssé ismert apró rágcsálóra, amely egyúttal arra is lehetőséget ad, hogy felhívják a figyelmet sérülékeny élőhelyeinek védelmére
– olvashatjuk a BNPI oldalán.
Bár Magyarország egész területén, a számára alkalmas élőhelyfoltokon, előfordul, a természetben ritkán kerül a szemünk elé. Ezt rejtőszínezetén és apró termetén túl, sűrű növényzetű élőhelye is magyarázza. A BNPI cikke szerint "művészien kialakított, gyerekökölnyi fűfészket" épít, amelyet tavasztól őszig használ. Mozgására jellemző, hogy fürgén, szinte akrobatikus ügyességgel mászik kórószálakon, a bokrok, cserjék legvékonyabb ágain, de a fák törzsén is felszalad. Ráadásul jól úszik.
És még Gryllus Vilmos is megénekelte:
„Törpeegér, törpeegér,
ne mássz fel a bokorra, mert elfúj a szél!
Van neki jó, hosszú farka,
azt az ágra rácsavarja,
fújhat a szél, fújhat a szél,
kapaszkodik farkával a törpeegér…”
Az év emlősét 2014-ben választották meg először, akkor a sün nyerte el a címet. A címet a későbbi években olyan állatok nyerték el, mint az ürge, a denevér, a mogyorós pele, a földikutya, a hiúz és a vidra, tavaly pedig a hermelinek kapták meg az elismerést.
(Indexkép: Michael Gäbler / Wikipédia)