A Lenkey-ház brutális túlárazás a rendőrségnek is feltűnt, elrendelték a nyomozást
Elutasította az Európai Bíróság a magyar kormány keresetét, amelyben a Sargentini-jelentés elfogadásának körülményeit támadta meg, és azt kérte, a testület semmisítse meg az EP állásfoglalását – írja a HVG.
Az Európai Parlament 2018. szeptember 12-én fogadta el a Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő által összeállított jelentést, amellyel elindította a hetes cikk szerinti eljárást. Azaz – az EU történetében első alkalommal – felkérte a tagállami kormányokat tömörítő Európai Unió Tanácsát, hogy vizsgálja meg, fenyegeti-e rendszerszintű veszély a jogállamiságot az egyik uniós országban.
Magyarországnál az alábbi 12 témában merültek fel aggályok: az alkotmányos és választójogi rendszer működése, az igazságszolgáltatás függetlensége, korrupció, adatvédelem, szólásszabadság, akadémiai szabadság, vallásszabadság, gyülekezéshez való jog, egyenlő elbánáshoz való jog, kisebbségek.
A magyar kormány azért vitte az Európai Unió Bírósága elé az ügyet, mert érvelésük szerint a szavazásnál nem érték el az eljárásrend által megkövetelt kétharmados többséget. Összesen 693 EP-képviselő szavazott, ebből 448-an igennel, 197-en nemmel, 48-an pedig tartózkodtak. Az EP által figyelembe vett szabályok szerint a tartózkodást nem kellett figyelembe venni, így 376 szavazattól megvolt az eljárás elindításához szükséges többség. A magyar kormány azonban azzal érvelt, hogy a tartózkodásokkal együtt 462 igenre – vagyis 14-gyel több támogató voksra – lett volna szükség ahhoz, hogy a hetes cikk szerinti eljárást el lehessen indítani.
A csütörtökön hozott ítélet kimondja, hogy az Európai Parlament az állásfoglalás elfogadásakor leadott szavazatok számlálása során jogosan hagyta figyelmen kívül a tartózkodásokat.
A HVG a hír kapcsán felidézi, hogy decemberben már nyilvánosságra hozták Michal Bobek főtanácsnok véleményét, amely kifejtette, hogy a "tartózkodás" és a "leadott szavazat" fogalma kölcsönösen kizárja egymást. A tartózkodó személy ugyanis azt kéri, hogy szavazatát se a javaslat mellett, se annak ellenében ne vegyék figyelembe, és azt kívánja, hogy úgy kezeljék, mintha nem szavazott volna.
A most meghozott ítélet arra is rámutat, hogy az EP-képviselők a szavazatszámlálási szabályok ismeretében adták le a voksukat, ezért elutasítja a magyar kormánynak azt az érvelését, miszerint a tartózkodások be nem számítása sérti a demokrácia és az egyenlő bánásmód elvét.
Maga a hetes cikk szerinti eljárás egyébként gyakorlatilag megrekedt a Tanácsban: se a folytatáshoz, se a lezáráshoz nincs meg a szükséges politikai többség. Az Európa-ügyi miniszterek június 22-én veszik az ügyet ismét napirendre.
