Megérkezett az idei első hó
Megszavazta a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést szerdán az Európai Parlament (EP), a plenáris ülésen 448 igen szavazattal, 197 ellenében, 48 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők a dokumentumot. Ez azt jelenti, hogy a magyar kormánnyal szemben eljárás indul az európai demokratikus értékek veszélyeztetése miatt. Sokan még az Európai Néppárt képviselői közül is igennel szavaztak, holott ebbe a pártcsaládba tartozik – egyelőre – a Fidesz.
Fotó: MTI
Nem lehetünk rá túl büszkék, de ezt a fajta súlyos eljárást még senkivel szemben sem alkalmazta az Európai Unió. És most mi jön ezután? Ami a hivatalos, uniós eljárási menetrendet illeti: a következő lépéseket az Európai Unió alapszerződésében lefektetett hetes cikkely rögzíti, amely vége az is lehet, hogy elveszik Magyarország szavazati jogát. Hogy ez bekövetkezik-e, azt még nem tudni, talán nem, hiszen ez az egész eljárás elsősorban a politikai üzenete miatt fontos, amely szerint nem lehet egy EU-s tagállamban ennyire nyíltan lebontani a demokratikus rendszert, aláásni az európai értékeket és ennyire átlátszóan oligarchák és a miniszterelnök családja kezére játszani a közpénzt.
Ez egyébként nem jó Magyarországnak, de tulajdonképpen nem biztos, hogy rossz Orbán Viktornak. Az elkövetkezendő napokban és hetekben, de talán egészen a soron következő EP-választásig a kormányzati propagandasajtó azt fogja harsogni, hogy a "bevándorláspártiak" a migráció kérdése miatt estek neki Orbán Viktornak, aki valójában csak Európa megmentője. Közben itthon tovább folyhat a demokratikus fékek és ellensúlyok lebontása, mindenre csak sorosozással vagy brüsszelezéssel fog válaszolni a Fidesz-kormány, és igyekszik mindent megtenni azért, hogy a bevándorlás kérdése lehessen csak napirenden. Ehhez meg is van minden eszközük, csak néhány: a Mészáros Lőrinc érdekeltségei által felvásárol vidéki lapok, az EchoTV, a visszevett HírTV, a Matolcsyékhoz köthető Origo.hu, az Andy Vajnához és Habony Árpád köreihez köthető bulvárlapok és a propagává silányított közmédia is azt szajkózza majd egyszerre, amit a pártközpontban kitalálnak.
Folytatódik majd az ész nélküli vakítás, a lebutított szólamok szajkózása anélkül, hogy a kormányoldalon bárki is igyekezne részletesen beszámolni arról, miről is vitázik Magyarország kapcsán az Európai Parlament, amely elsöprő többsége szerint az országunk Orbán Viktorék miatt már nem rendes jogállam. De kit is érdekel mindez, ha lehet migránsozni és sorosozni, ugye?
De mi is ez a hetes cikkelyes eljárás pontosan?
1. A hetes cikkelyes szankciós eljárás megindításának EP-beli megszavazását követően a miniszterekből álló Európai Unió Tanácsa majd egyszer valamikor szavazni fog arról, hogy fennáll „az értékek megsértésének az egyértelmű veszélye” Magyarországon. Lengyelországgal szemben például tavaly december óta elvileg folyamatban van a hetes cikkelyes eljárás, de a Tanács még nem jutott el egy ilyen szavazásig. Ha nagy sokára elé kerül a lengyel vagy a magyar ügy, akkor négyötödös szótöbbséggel kell majd döntenie a Tanácsnak, és az érintett tagállam (Lengyelország vagy Magyarország) persze nem szavazhat. És ez még csak az értékek megsértésének a veszélyéről szól. A puszta veszélyre meg ugye nem lehet szankciót alapítani. Innentől pedig jön a lehetetlen küldetés.
2. Az értékek konkrét megsértésének a kimondása már egy másik tanácsra, az állam-, illetve kormányfőkből álló Európai Tanácsra tartozik, amelynek egyhangúsággal kell döntenie (nyilván az érintett tagállam képviselőjén kívül).
Teljességgel kizártnak tűnik, hogy Lengyelország és Magyarország egymás ellen szavazzon, vagy akár csak tartózkodjon (a tartózkodás ugyanis nem akadályozza meg egy ilyen határozat elfogadását). Így hacsak valamilyen rafinált jogértelmezéssel nem zárják ki egyszerre mindkét tagállamot a szavazásból (bár ilyesminek nem látszik komolyan vehető jogi alapja), akkor legkésőbb ezen a ponton eljön a happy end.
3. Az eljárásnak van egy harmadik szakasza is, ami a körülmények ismeretében a sci-fi határát súrolja: ez lenne az, hogy ténylegesen szankciókat állapítanak meg valamely tagállammal szemben, mondjuk megvonják a szavazati jogát. Erről megint a miniszterekből álló „sima” Tanács dönt, méghozzá minősített többséggel. Ez azt jelenti, hogy a Tanács tagjainak 72 százaléka kell, hogy egyetértsen, és ők egyszersmind képviseljék az EU lakosságának a 65 százalékát is. (Ha a Bizottság javaslatára szavazna a Tanács a szankciókról, akkor elég a tagok 55 százalékos egyetértése is – már ha elég nagy tagállamokat képviselnek az egyetértők, mivel a 65 százalékos lakosságarányos kikötés ebben az esetben is él.)
