Megérkezett az idei első hó
Augusztusra vagy szeptemberre lehet vége az Orbán-kormány 2014-es választásokra kitalált rezsicsökkentésének egy általában jól értesült kormányzati háttérember szerint. Vagyis ősztől – ha egyelőre nem ismert mértékben is – valószínűleg emelni fogja az Orbán-kormány a mesterségesen alacsonyan tartott rezsiárakat.
Az elmúlt két hétben több háttérbeszélgetést is folytattunk arról, hogy amennyiben az április 3-i választásokon marad, hogyan fogja konszolidálni a költségvetést az Orbán-kormány. Abban minden elemző egyetért, hogy erre szükség lesz a választások után, bárki is kormányozzon tovább.
A GKI Gazdaságkutató legújabb előrejelzése szerint például a magyar gazdaság idén a korábban várt 4,7 helyett csak 2,7 százalékkal bővülhet majd, az infláció ugyanakkor elérheti a 9 százalékot is. Az államháztartási hiány februárban 1585 milliárd forint volt, ami havi bontásban a második legmagasabb a rendszerváltás óta,
január-februárra már összejött a tervezett éves hiány fele.
Az okokról számos elemzés jelent már meg, az objektív tényezők (a koronavírus elhúzódó gazdasági hatásai, az energia árának globális emelkedése, az Ukrajnában zajló háború) a kormányzati túlköltekezés is nagyon fontos tényező. A mostani kormány természetesen nem beszél megszorításokról (nyilván egy váltás esetén sem ez lenne a retorika), de Varga Mihály pénzügyminiszter az RTL Klubnak néhány napja elismerte, hogy
„át kell írni a terveket”, és a választások után a „háború okozta károkhoz igazítani az államháztartást”.
Információink szerint alapvetően két irányba folyik a tervezés jelenleg a Pénzügyminisztériumban: alapvetően kiadáscsökkentés a cél, tehát nem várható semmilyen „válságadó”. A másik, hogy azt mindenképpen szeretné elkerülni a kormány, hogy közvetlen lakossági megszorításokat keljen bejelentenie.
A vállalkozásoknak viszont fájni fog
– ezt már idézett forrásunk mondta a lépések lehetséges címzettjeiről.
Ez lehet akár a rezsicsökkentés is, egyszerűen azért, mert itt lehet már rövid távon is hatalmas mennyiségű kiadást megfogni. Pletser Tamás az Erste Befektetési Zrt. olaj-, és gázipari elemzője a Népszavának azt nyilatkozta, csak a gáz és az elektromos áram mesterségesen alacsony áron tartásával ezer-ezer milliárdos extra kiadása keletkezik a költségvetésnek.
Így már egy a kisvállalkozásokat érintő energiaár emeléssel is (rájuk tavaly decemberben terjesztették ki a kedvezmény lehetőségét) száz milliárdos tétel spórolható meg. De akár még egy bőven infláció alatti lakossági energiaátemeléssel szintén. Ha pedig ezt még a tavasszal-nyáron jelentik be, és augusztusban vagy szeptemberben lép hatályba, tehát még jóval a fűtési szezon előtt, a politikai károkat is mérsékelni lehet, hiszen ekkor úgyis kevésbé fogékonyak a választók az ilyen témákra.
Ugyancsak a vállalkozásoknak fog fájni majd,
ha kivezetnek egy sor most számukra elérhető támogatást
– ami információink szerint az egyik legfontosabb eleme lehet a megszorító csomagnak. Egyszerűen azért, mert itt is rengeteg pénzt lehet megspórolni úgy, hogy az viszonylag kevéssé fájjon, de semmiképpen se érintésével közvetlenül a választókat.
Jelenleg széles körben elérhetőek az állam által a kisvállalkozók rendelkezésére bocsátott kamatmentes, vagy nagyon alacsony (0,5-2,5 százalékos kamatozású) hitelek, ezek nagyságrendjét jól érzékelteti, hogy a Széchényi Kártya Program végrehajtásáért felelős KAVOSZ Zrt. Igazgatója néhány napja azt mondta a Növekedés.hu portálnak, hogy percenként tíz millió forintnyi hitelt folyósítanak a programban résztvevő pénzintézetek a vállalkozásoknak.
Könnyű belátni, hogy ezek a konstrukciók a jelenlegi (és várhatóan még emelkedő) 4.4 százalékos jegybanki alapkamat mellett nagyon drágák az államnak. Ezeknek a hitelkonstrukcióknak (vagy egy részüknek) a kivezetéséből szintén
könnyen száz milliárdos nagyságrendet lehet megspórolni.
Ezen kívül az állam közvetlenül is rengeteg pénzt szórt/szór ki beruházás támogatásra. Szijjártó Péter külügyminiszter tavaly decemberi meghallgatásán az Országgyűlés gazdasági bizottságában arról beszélt, a kormány 336 milliárd forint támogatást adott 2021-ben összesen 1338 magyar cégnek kapacitása bővítésére.
Ezen felül 201 milliárd forintot kapott 904 jellemzően nagyobb vállalat, amelyik vállalta, hogy nem bocsát el munkavállalót, egyenként maximum 800 ezer eurós értékben. Volt egy harmadik konstrukció is, amiben a 800 ezres értékhatárt is megemelték, ennek a programnak a keretében 70 milliárd forint támogatást osztottak szét. Vagyis a fenti tételek korlátozásával szintén több száz milliárdos nagyságrendű pénzt lehet megfogni. Egy forrásunk szerint így összességében akár éves szinten 600 milliárd forintot is viszonylag fájdalommentesen vissza lehet tartani a költségvetési kiadásokból.
Ezt a cikket az Azonnali szállította.
(Indexfotó: pikrepo.com)
