Elkészült az Állomás tér
Újabb jelentést közölt az Angol Közegészségügyi Hivatal (Public Health England), amiben több rendszeres adatot, köztük a koronavírus különböző variánsainak a terjedését, illetve halálozási rátáját vizsgálták.
A július 9-én kiadott jelentés a június 27-ig összegyűjtött adatokat vizsgálja, amik alapján a jelentés szerzői azt állapították meg,
hogy ugyan a legelőször Indiában felfedezett delta variáns ugyan könnyebben terjed, de a halálozási rátája jóval alacsonyabb, mint az alfavariáns (korábbi nevén brit variáns) esetén.
Angliában – tehát nem a teljes Egyesült Királyságban – már a korábban indiainak nevezett delta variáns számít a legelterjedtebbnek: június 27-e és július 3-a között a fertőzések 99 százalékát a koronavírus ezen variánsa okozta.
Azonban jó hír, hogy a delta gyengébbnek tűnik az alfával szemben:
míg az alfánál a halálozási ráta 1,9, addig a deltánál mindössze 0,2 Angliában.
Korcsoportra bontva azonban még élesebb a különbség: míg az alfa variánsnál az 50 év alattiak 0,1 százaléka hal meg a vírus miatt (117 ezer esetből 66-an), addig a deltánál 111 ezer esetből 26-an, azaz a deltával megfertőződött 50 év alattiak mindössze 0,023 százaléka hal meg a fertőzés következtében.
50 év felett azonban már halálosabbnak mutatkozik mindkét variáns: csak míg az alfánál a halálozási ráta az 50 év felettiek esetén 4,8 (32 ezer esetből 1550-en vesztették életüket), addig a delta esetén mindössze 1,1 (12 ezer fertőzöttből 231-en vesztették életüket).
A PHE már korábban is kiadott ilyen jelentéseket. Egy korábbiban azt írták, hogy ugyan a delta variáns könnyebben tud terjedni, azonban
az eredeti vuhani vírushoz, illetve a koronavírus alfával jelölt variánsához képest jóval kevesebb a valószínűsége, hogy valaki kórházba kerül emiatt.
Azt jelenleg még nem tudni, hogy mekkora az esélye az újrafertőződésnek, mivel ezzel kapcsolatosan még nem áll elég adat a rendelkezésre, de a kutatók úgy vélik, hogy valószínűleg a deltán átesettek is szereznek bizonyos fokú védelmet a koronavírus ellen.
A legújabb, július 9-én publikált jelentés külön kitért az eddig felderített delta esetek eloszlására is:
a legtöbben azok fertőzödtek meg a delta variánssal, akik még nem kaptak oltást. Az összes deltás eset 58,19 százalékát ők adják.
A június 25-ig azonosított 123 620 fertőzöttből összesn 71 932-en tartoznak e csoportba. Az oltatlanokat azok követik, akik csak az első oltásukat kapták még meg: ők 26 495-en vannak (összes eset 21,43 százaléka), míg akik mindkét oltást megkapták, csupán az angliai deltavariáns-esetek 8,76 százalékát teszik ki.
A 257 deltához köthető halálesetből 231-en 50 év felettiek voltak; 92-en úgy vesztették életüket, hogy megfertőződés előtt nem kaptak vakcinát, míg 118-an úgy, hogy a teljes védettséget jelentő mindkét dózist megkapták – vagy eltelt 28 nap a Johnson & Johnson egydózisú vakcinájának beadását követően –, azonban közülük mindössze ketten voltak 50 év alattiak, 116-an 50 évnél idősebbek voltak.
Azonban jó hír, hogy a védőoltások az adatok szerint a delta variáns esetében is védenek. Egy korábbi jelentésükben azt írták, hogy
míg a tünetek ellen 79 százalékos, a kórházba kerülés ellen 96 százalékos védelmet nyújtanak a deltával szemben a koronavírus elleni vakcinák,
viszont a deltával szemben nem annyira ellenállók, mint az alfával szemben. Utóbbi esetén e két szám 89, illetve 93 két oltás esetén.
Viszont azt pontosan nem tudni, hogy a különböző vakcinafajták között van-e lényeges különbség, hiszen vakcinákra külön lebontva nem közöltek adatokat. Angliában – ahogy az Egyesült Királyság többi részén is – leginkább a brit-svéd fejlesztésű Oxford/AstraZeneca adenovírusalapú vakcinájával oltanak, de ugyanúgy használják a német-amerikai Pfizer-BioNTech-, illetve az amerikai Moderna mRNS-vakcináit, ahogy az amerikai egydózisú Johnson & Johnson adenovírusalapú vakcinája is elérhető.
A teljes jelentés itt érhető el.
Ezt a cikket az Azonnali szállította.
(Indexfotó: unsplash.com)
