Adót emelne az önkormányzat, de az egri óvodások részére már nem jut mikuláscsomagra
Május 5-én, éjjel jelent meg a Magyar Közlönyben az a rendeletmódosítás, amely kimondta, a veszélyhelyzet hivatalos lejárta utáni 15. napig nem lehet kilakoltatni senkit. Az előző rendelkezések értelmében ugyanis a jogszabályok május 4. éjféltől számos ilyen akciót lehetővé tettek volna, még úgy is, hogy a járvány elleni védekezés, és a veszélyhelyzet jogi környezete továbbra is fennmaradnak.
A Mérce május 6-án reggel arról számolt be, az új rendelet már egyértelműen kimondja, "a veszélyhelyzet megszűnéséig ingatlan kiürítése iránt, azzal összefüggésben intézkedni, valamint ingatlan kiürítésére irányuló helyszíni eljárási cselekményt foganatosítani" már nem lehet, tehát a moratóriumot – egyébként értelemszerűen – végül ugyancsak a veszélyhelyzethez kötötték.
A korábbi, május 5-ig fennálló jogi helyzet ugyanis kétértelmű, kusza helyzetet eredményezett. Ugyanis – ahogy arról az Azonnali riportban is beszámolt – a kilakoltatási moratóriumot a téli időszakhoz kötötte a kormány, ráadásul a járványhelyzet idejére egy külön rendeletben még a "szigorított védekezés" megszűntétől számított 15 napon belül is kikötötte az ingatlankiürítések tilalmát. Így tehát május elejére mindkét tilalom lejárt volna, miközben a veszélyhelyzetet a kormány az őszi parlamenti ülésszak kezdetéig meghosszabbította.
Most viszont ennél jóval tisztább lett a helyzet: a veszélyhelyzet utáni 15. napig bizony senkit sem lehet eltávolítani az ingatlanából.
Baloldali lakhatási- és civil szervezetek (A Város Mindenkié - AVM, Utcáról Lakásba Egyesület, Utcajogász Egyesület) május 4-én már közös felhívásban kérték az országgyűlési képviselőket arra, hogy a moratóriumot hosszabbítsák meg, korábban az aHang is indított az ügyben ezrek által aláírt petíciót, Tordai Bence párbeszédes képviselő pedig írásbeli kérdést is benyújtott a kormányhoz az ügyben. Ezenkívül az AVM szervezésében ismert színészek, közéleti személyiségek videókampányban is a helyzet egyértelmű rendezését kérték a törvényhozástól.
A hatpárti ellenzék ugyancsak május 4-én pedig egy olyan törvényjavaslatot is benyújtott, amit Az AVM és az Utcajogász lakhatási aktivisták és szakértők közreműködésével írt meg. Ezenkívül április folyamán levélküldő kampányt is szerveztek a meghosszabbítást követelők, amelynek során Gulyás Gergely kancelláriaminiszternek és Kásler Miklós emberierőforrás-miniszternek küldtek a polgárok tömegesen leveleket.
Most az a szokatlan helyzet állt tehát elő, hogy egy eredetileg lakhatási aktivista törvényjavaslat lényegében átkerült egy fideszes kormányrendeletbe, tehát azt a kormány egy az egyben átvette, persze különösebb hírverés nélkül.
A lakhatási aktivisták most azt kívánják a részsiker után elérni, hogy a rendelkezéseket kövessék más jogszabályi módosítások is, és hogy a magyar kormány ismerje el, az általuk büntetett hajléktalanság, és közterületen "életvitelszerűen" való tartózkodás egyik legfontosabb kiváltó oka éppen az, hogy miközben Budapesten és más magyar nagyvárosokban is ezrével állnak az üres lakások, aközben az elhelyezés nélküli lakáskiürítési, kilakoltatási gyakorlat szabados engedélyezésével az állam éppen ezt a problémát súlyosbítja, és táplálja.
Csepregi Dorka, az AVM aktivistája korábban az Azonnalinak is úgy fogalmazott, mindez járvány idején nem csupán erkölcstelen, hanem veszélyes is lehet:
Úgy gondoljuk, hogy most a járványhelyzet kellős közepén, amikor a munkavesztés hatására tömegek adósodtak el a vírus következtében, még indokoltabb kiterjeszteni a kilakoltatási moratóriumot legalább a rendkívüli vészhelyzet végéig, mely jelenleg őszig tart. Hiszen az otthonvesztés következtében az amúgy is túlzsúfolt hajléktalanszállókra hárul a kilakoltatott emberek elhelyezése, ami most fertőzési kockázatokkal is jár
– mondta el ekkor.
Ezt a cikket az Azonnali szállította.
(Indexfotó: Varga György / MTI)
