2021. október 24., Salamon

Mindenki ügye

#zöldfül #környezetvédelem #klímasemlegesség

Így akarja a kormány 2050-re elérni a klímasemlegességet

Karóczkai Balázs 2021.05.19. 16:36

Az ipari szektor energiafelhasználásának a drasztikus átalakítása, az energetikaipar zöldítése és a Paksi Atomerőmű bővítésével érné el a kormány, hogy 2050-re Magyarország is elérje a klímasemlegességet. Ehhez a jelenlegi üvegházhatású gázok kibocsátását 95 százalékkal kellene csökkenteni. Kaderják Péter, az illetékes minisztérium tanácsadója egy háttérbeszélgetésen elmondta, hogy a kormány miként érné ezt el.

szallitotta_azonnali_1@2x

Kedden tartott háttérbeszélgetést a Másfélfok nevű, többnyire éghajlatváltozással foglalkozó tudományos portál, a vendég dr. Kaderják Péter, korábbi energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár, a BME Zéró Karbon Központ jelenlegi vezetője volt. Kaderják januárig töltötte be az államtitkári posztot, de azóta is a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium tanácsadója.

 

A klímasemlegesség drága beruházás

 

Kaderják előadásában lényegében az elmúlt két évnek a hazai klímastratégiáját, illetve azt a tervezési munkát mutatta be, hogy Magyarország a következő hét év, a 2021-27 közötti uniós költségvetés Magyarországra eső részét, illetve a koronavírus-járvány miatti helyreállítási alapból érkező forrásokat mire használná fel, hogy az ambiciózus 2050-es klímacélokat, azaz a klímasemlegességet elérje az ország.

 

Kaderják szerint, hogy ezt teljesíteni tudjuk, 

Magyarországon 95 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását,

amit részben az energiafelhasználásunk drasztikus megváltoztatásával és leginkább a felhasznált energiaforrások (földgáz, atomenergia, megújuló energiák, stb.) arányainak a megváltoztatásával kíván elérni a kormányzat.

 

A cél eléréshez három forgatókönyvet dolgoztak ki:

 

– Az első forgatókönyv az ún. ölbe tett kéz modellje, ahol lényegében a kormány semmi változást nem vezetne be a dekarbonizációs cél elérése kapcsán. Ezt leginkább csak referenciaként használják, hogy mérhető legyen, hogy mit és mennyiért kell átalakítani a klímacél eléréséért.

 

– A második forgatókönyv az ún. korai cselekvés modellje, ami szerint olyan zöldberuházásokat is előrébb hoznának, amit ugyan később a technológiák elterjedése és árcsökkenése miatt olcsóbban lehetne megvalósítani, azonban e forgatókönyv szerint ezeket is minél hamarabb valósítanák meg, hiszen így a társadalmi haszna is korábban jelentkezik.

 

– A harmadik forgatókönyv pedig a halasztott cselekvés, ami ellentétben az előzővel, 2030-ig lassabb ütemű kibocsátáscsökkentéssel számol, de 2050-re így is elérnék a dekarbonizációt, azaz azt, hogy az ország nem bocsát ki annál több szén-dioxidot, mint amennyit le tud kötni. Költséghatékonyság szempontból e forgatókönyv tűnik a legjobbnak, hiszen a tervezet azzal számol, hogy addigra a jelenlegi új, még drága technológiák az elterjedésük miatt olcsóbbá válnak.

 

A korábbi államtitkár elmondta, hogy

a legnagyobb reformra az energiaszektor szorul.

2018-ban az üvegházhatású gázok kibocsátásának 46 százalékáért ez a szektor felelt Magyarországon. Ha a korai cselekvési terv valósulna meg, akkor ezt az értéket 2030-ig 30 százalékra, 2040-ig 19 százalékra csökkentenék, hogy aztán a végcélt 2050-ben érje el: vagyis azt, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csak a két százalékáért legyen felelős ez a szektor.

 

Mint arra Kaderják felhívta a figyelmet, az összes beruházás költsége nemzetgazdasági szinten 23 818 milliárd forint lenne, ebből 22 391 milliárd az energiaágazatra menne – vagyis az összes tervezett beruházás 94 százaléka. 

Ez azt jelentené, hogy éves szinten a GDP 2-3 százalékát az energiaágazat zöldítésére, dekarbonizációjára kellene költeni.

Azonban nem elég mindössze az energiaszektorra költeni az összes pénzt. A tervezet úgy számol, hogy zöldítésre 2020 és 2050 között a mezőgazdaságnak 745 milliárd, a hulladékgazdálkodásnak 480 milliárd, az ipari folyamatokra és termékhasználatra 129 milliárd, míg a földhasználatra, földhasználat-változásra és az erdészetre 73 milliárd forintot kellene fordítani.

 

Az atomenergiára sokat számítunk, a szélerőművekre egyáltalán nem

 

Ahhoz, hogy a 2050-es célokat teljesíteni tudjuk, vissza kell fogni az lakossági energiafogyasztást is, amit leginkább a háztartások energiafelhasználásának hatékonyságnövelésével lehet elérni. 

 

Kaderják tervei szerint a gazdaság nagyfokú „elektrifikációja” várható, azaz a jelenleg felhasznált energiaerőforrásaink (jelenleg leginkább a földgázt használjuk, majd sorrendben utána következik az olaj, a villamos energia, a megújuló energiák, a távhő és végül a szén) nagyrészét felváltaná a villamos energia, de megjelenne a hidrogén is, ami leginkább a földgázt váltaná ki.

 

A dekarbonizációt leginkább a villamos energia felhasználási arányának a növelésével lehet elérni,

emiatt pedig a tervezetben a Paksi Atomerőmű bővítésére kulcsszerep hárul.

Mindkét cselekvő forgatókönyvben úgy számolnak, hogy 2030-tól a Roszatom két 1200 megawatt teljesítményű blokkja már működni fog. 2019-ben egyébként Paks a teljes villamosenergia-termelés bruttó 50 százalékát adta – igaz, jelenleg négy 500 megawatt teljesítményű blokk működik, aminek az összteljesítménye elmarad Paks2-től.

 

Az Azonnali kérdésére, miszerint ha egy problémát – az üvegházhatású gázok kibocsátásra épülő energiaiparunkat – egy másik problémával, az atomenergia felhasználásával helyettesítünk, az végeredményben számít-e, Kaderják azt válaszolta, hogy 

az atomenergiát lehet szeretni és nem szeretni, de összességében még mindig kisebb problémával jár, mint az a jelenlegi probléma, amivel szembenézünk a széndioxid-kibocsátás kapcsán.

A háttérbeszélgetésen szóba került a szélerőművek kérdése is. Kaderják elmondta, hogy ugyan ezek viszonylag elég nagy népszerűségnek örvendenek, hiszen egyben a modernitás jelképei is, ő mégsem számít arra, hogy rövid távon ismét előtérbe kerülne Magyarországon a szélenergia. Ennek okait a magyar energiahálózatban, illetve az energiaimportban látja: a környező országokkal kiépített jó hálózatok miatt Magyarország nem szorul rá a szélerőművekre. A megújuló energiaforrások közül itthon elsősorban a napenergiát használják, azonban ha nem süt a nap, akkor a romániai szélerőművek tudnak elég áramot juttatni Magyarországra.

 

Zöldebb villamos energia, változó energiamix

 

A probléma összetettségét mutatja, hogy a beruházásoknál nem elegendő mindössze a környezetvédelemi aspektust megvizsgálni, hiszen emellett gazdasági, illetve társadalmi szempontokat is figyelembe kell venni.

 

Mindkét cselekvő forgatókönyv azzal számol, hogy a dekarbonizáció eléréséhez fontos, hogy a lakossági energiaigényt 2050-re nagy mértékben csökkentsük, amit részben energiahatékonysági beruházásokkal lehet elérni. A cél elérése azzal is jár, hogy a jelenleg felhasznált energiaforrásaink arányát drasztikusan megváltoztatjuk: a tervezetek úgy számolnak, hogy

2050-re a lakossági energiaszükségletet szinte csak az elektromos áram fogja ellátni, a földgáz pedig lakossági szinten teljesen el fog tűnni.

A cél az lenne, hogy az alacsonyabb jövedelmű háztartások számára is elérhetőek legyenek a napelemek, illetve elektromos fűtés, ugyanakkor, hogy ezt pontosan miként érnék el, az még kidolgozás alatt áll. A háztartások zöldítését részben a 2016-ban megjelent Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programon (KEHOP) keresztül érnék el, részben pedig a Helyreállítási Alapból.

 

Ugyanakkor mint Kadarják elmondta: az ipari szektornál a legnehezebb tervezni, hiszen itt már a gazdasági versenyképesség és a gazdasági érdek is megjelenik. Ahhoz, hogy továbbra is fenntartható legyen a gazdasági növekedés, az energiaigényét a szektornak nem lehet csökkenteni, ezért itt leginkább a különböző zöld megoldások és a hidrogén mint energiaforrás megjelenése lehet a megoldás.

 

Akkor 2050-re megmenekül a bolygónk?

 

Kaderjáktól azt is megkérdeztük, hogy mit gondol az Európai Unió célegyenesben lévő klímarendeletéről, ami bruttó 55 százalékkal csökkentené az EU széndioxid-kibocsátását 2030-ig, míg 2050-re már elérnék a klímasemlegességet.  

 

Kaderják elmondta, hogy önmagában azzal, hogy az EU így határoz, a klímaválságot nem tudjuk megoldani, hiszen a globális kibocsátás mindössze tíz százalékát adja önmagában Európa: „Azt gondolom, hogy az irány a mérvadó, és az jó jel, hogy az EU ilyen ambiciózus tervet fogad el. [Azonban a klímaválság megoldásához] Európa mellett a párizsi klímaegyezmény részeseinek is hasonló célokat kell bevállalni és végrehajtani.”

 

Ezt a cikket az Azonnali szállította.

 

(Az indexképen a Mátrai Erőmű – Fotó: Komka Péter / MTI)

Csatlakozzon Eger legnagyobb online közösségéhez, legyen tagja tematikus Facebook-csoportjainknak is! Találkozzunk az Egri ügyek csoportban is, már csak egy kattintás!
Van egy jó sztorija, témajavaslata, de félti a névtelenségét?
Küldje el biztonságos csatornánkon, így garantáltan inkognitóban marad!
Köszönjük, ha hozzászól a cikkhez, de kérjük, ezt kulturált formában tegye!

Friss cikkeink a rovatból

Címoldalról ajánljuk

Még egy kis olvasnivaló