Adót emelne az önkormányzat, de az egri óvodások részére már nem jut mikuláscsomagra
A kórházak tele koronavírusos betegekkel, az utcák tele a lezárások miatt elégedetlenkedő tömegekkel. A karácsonyi vásárokat csak maszkban, védettségi igazolvánnyal lehet látogatni – ha egyáltalán megtartják őket. Európa így várja az idei ünnepeket, az év végét a Politico brüsszeli lap általános helyzetértékelése szerint.
Mindezt azok után, hogy a nyáron a vezető politikusok azt ígérték, az idei karácsonyt már normálisan lehet majd ünnepelni. Július 19-én Boris Johnson látványos külsőségek között hirdette meg a „Szabadság napját”, az akkori brit lezárások végét, amire a britek napokon hát tartó tömeges kocsmázással és utcai bulikkal reagáltak.
Ehhez képest most az a hír, hogy a holland rendőrség letartóztatott két embert, mert megszöktek egy karanténszállóból.
(Nagy-Britannia egyelőre nem készül újabb lezárásokra, még a Dél-Afrikából indult omikron-variáns megjelenése miatt is csak a beutazók kötelező tesztelését állították vissza egyelőre, valamint a maszk használatát a tömegközlekedésen.)
Húzd meg
A britek ezzel viszont még mindig szabadnak érezhetik magukat egyre több uniós ország polgáraihoz képest, akiknek hetekig tartó teljes lezárással kell szembenézniük a fertőzés terjedése miatt. „Valahányszor enyhítünk a korlátozásokon, a vírus kijátszik minket” - mondta a belga lapnak Walter Ricciardi, az olasz egészségügyi minisztérium vezető virológus tanácsadója.
Szerinte akár a következő két-három évet is hasonlóan tölthetjük még, mint a mostani időszakot:
többé-kevésbé állandóan velünk élő korlátozó intézkedések és „szabadabb időszakok” váltják majd egymást.
Az európai államok egészségügyi rendszere pedig nem erre van felkészülve, a terhelést még a legfejlettebbek is komolyan megérzik. Németországban rekordokat döntöget a delta variáns miatt az új fertőzöttek száma, az ország déli részén több város kórházában megteltek az intenzív osztályok.
.jpg)
A nyugati határnál fekvő települések egészségügyi intézményeibe viszont Hollandiából szállítanak betegeket, ott ugyanis már a kapacitása határához érkezett a rendszer. Csehország, Szlovákia ezekben a napokban a világ legrosszabb fertőzési mutatóit produkálja 100 ezer lakosra számítva ezer körüli értékekkel (Németországban ez a szám 400, de ott ez is rekordnak számít), nem véletlen, hogy mindkét helyen általános lezárásokat léptettek életbe.
Szlovákiában a mentőszolgálat napi kivonulásainak negyede (mintegy napi 400 eset) súlyos állapotba került covidfertőzötthöz történik, az egészségügyi minisztérium egyik járványügyi szakértője, Matej Mišík a Parameter.sk szerint pénteken ezt azzal kommentálta, hogy mivel több mentőegységet nem tudnak rendszerbe állítani, a 400 covidos miatt ugyanennyien nem kapnak időben orvosi segítséget.
Csehországban érdekes lesz majd látni, hogy a hamarosan hivatalba lépő új kormány mit kezd a lezárással, hiszen Petr Fiala miniszterelnök már előre közölte, hogy nem értenek egyet a túl szigorú intézkedésekkel.
A „majdnem nyájimmunitás”
Portugáliában hiába 86 százalékos a lakosság oltottsági aránya, ismét korlátozásokat vezettek be (az esetszámok a töredékei annak, amit most Magyarországon mérnek): zárt térben kötelező a szájmaszk, termekbe, edzőközpontokba, szállodákba és mozikba csak védettségi igazolvánnyal lehet belépni.
Mindezt alig két hónnappal azután, hogy az ország oltási programjának vezetője bejelentette: „már majdnem elérték a nyájimmunitást”. A korlátozó intézkedések azért különösen kényesek politikai szempontból, mert januárban választásokat tartanak az országban.
Antonio Costa szocialista kormányfő számára felérhetnek akár egyfajta politikai öngyilkossággal is. A vírus és a lezárások mindenhol egyre súlyosabb politikai kérdést jelentenek. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ egyik friss tanulmánya fel is hívja erre a figyelmet és egyenesen úgy fogalmaz:
az intézkedő kormányok a 22-es csapdájában találhatják magukat.
A lezárásokat ugyanis járványvédelmi szempontból a lehető leghamarabb el kell(ene) rendelni, még akkor, amikor alacsonyak az esetszámok, így lennének a leghatékonyabbak.
Akkor, amikor nem látszik
Csakhogy a járvány mérete ekkor a társadalom számára még nem látható, így az állampolgárok számára nagyon nehéz elmagyarázni, miért kell az életüket súlyosan korlátozó intézkedéseknek alávetniük magukat.
Viszont ha csak a járvány „tombolásakor” zárunk (amikor már sokan indokoltnak tartanák), akkor ez már nem elég hatékony. Ebben az esetben maga a lezárás lehet kemény politikai kritika célpontja, mondván, ha úgyis hatástalan, akkor miért nehezítenénk még tovább az emberek életét?
A kérdésre egyelőre mindenhol csak keresik a választ.
Ezt a cikket az Azonnali szállította.
