Adót emelne az önkormányzat, de az egri óvodások részére már nem jut mikuláscsomagra
A gyermekvédelmi törvény ügyéből eredő népszavazásra várhatóan az év végén, vagy a jövő év elején kerülhet sor, a helyreállítási program körüli vita lezárásának ideje csak az Európai Bizottságtól függ, de azért, hogy az esetleg elhúzódó vita ne érintse az itthoni pályázókat, a kormány arról döntött, hogy kizárólag a magyar költségvetésből biztosítani fogja a forrásokat a kifizetésekhez – többek között ezekről beszélt a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Portfolio beszámolója szerint.
Gulyás azt mondta, az Orván Viktor által bejelentett ötkérdéses népszavazás nagyon fontos ügy, fontos kikérni a kérdésekről az emberek véleményét. A népszavazást egyébként azért szeretnék megtartani, mert szerintük Brüsszel "megtámadta" az országot, hiszen már gyakorlatilag megegyeztek az uniós helyreállítási programról az Európai bizottsággal, de a testület a kormány pedofiltörvénye miatt újranyitotta a vitát. Az úgynevezett gyermekvédelmi népszavazás várhatóan leghamarabb idén év végén, legkésőbb január-februárban kerül sorra.
Az uniós vitákkal kapcsolatban azt mondta Gulyás: mi az EU-val továbbra is a lojális együttműködésre törekszünk, és azt reméljük, hogy a Bizottság elnökasszonya rendet tud tartani a Bizottságon belül. A 2511 milliárd forintos magyar helyreállítási alap kapcsán azt mondta: a kormány továbbra is tárgyal a Bizottsággal, ma is tárgyalunk, és mi továbbra is szeretnénk megegyezést. Ugyanakkor arról döntöttek, hogy a költségvetésben rendelkezésre álljon a forrás. Gulyás jelezte: ki fogják írni a pályázatokat, el fogják bírálni azokat és ki fogják fizetni a nyerteseknek. Ez azt jelenti, hogy a magyar állam ahogy eddig is, most is elő fogja finanszírozni a nyertesek felé a pénzek kiutalását és majd valamikor megérkezik Brüsszelből a pénz. (Vagyis úgy tűnik, a kormány arra számít, hogy még jó ideig nem lesz megállapodás a bizottsággal.)
Kérdésre válaszolva a miniszter azt mondta, "kizárólag a Bizottságtól függ", hogy mikor jutnak dűlőre. Később viszont arra a felvetésre, hogy miért nem lép ki Magyarország az EU-ból, ha ennyire súlyos viták vannak identitásbeli kérdésekről is, Gulyás úgy reagált:
nincs alternatívája az EU-tagságnak, az EU egy kiváló kezdeményezés, a béke megteremtésére.
Majd percekig beszélt az unió előnyeiről: az egységes piacról, a szabad határátlépésről és arról, hogy milyen egyedi és jó kezdeményezés az EU.
Gulyás a számos újságíró által feszegetett megfigyelési botrányról többek között olyan jelzőket használt, mint "hisztéria" és "álbotrány". Azt hangsúlyozta, hogy a kormányülésen nem esett szó az ügyről, és lényegében azt hangsúlyozta, hogy mivel a magyar megfigyelési keretek tágak, így nem is beszélhetünk illegális lehallgatásról, másrészt az csak egy technikai kérdés, hogy a titkosszolgálatok milyen eszközökkel végzik a dolgukat. Kijelentette, hogy politikai alapon nem történtek lehallgatások.
Szó volt járványügyi kérdésekről is a Kormányinfón. Elhangzott: a Nemzeti Népegészségügyi Központ Covid laboratóriumában újabb 15 főnél igazolták a brit variánson kívüli vírusvariánst: közülük 14 esetben a delta, 1 esetben a brazil (gamma) variánst. Ezzel összesen eddig 23 főnél találták meg Magyarországon a delta variánst és 2 főnél a brazil variánst.
Arra a kérdésre, hogy mivel terjed a delta variáns Európában, és ezért vizsgálják-e a szabad be- és kiutazás kérdését, Gulyás úgy felelt: folyamatosan vizsgálják az esetleg szükséges intézkedések kérdését, de döntés nem született a témában.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felvetette, hogy az egészségügy mellett más területeken is lehetne kötelező az oltás, erre reagálva most Gulyás Gergely úgy nyilatkozott: "el tudom képzelni", hogy a munkáltatók bizonyos munkakörökben, például a szolgáltató szektorban (pincérek) kötelezővé tegyék az oltást, és "ezzel én egyet tudnék érteni".
Ugyanakkor a miniszter elmondása szerint a kormány egyelőre erről még nem tárgyalt.
A harmadik oltás kapcsán azt mondta, az NNK javaslata mellett is (MRNS-re vektorvakcina és fordítva) végső soron az oltóorvos feladata eldönteni, hogy ki milyen típusút kap. Közölte tovább, hogy a védettségi igazolványon, pontosabban annak a QR-kódján majd fel fogják tüntetni a harmadik oltás tényét is.
Arról is kérdezték, hogy a várható negyedik járványhullámban milyen napi új fertőzéses esetszámoknál lehet számítani korlátozásokra, százas, vagy ezres nagyságrendnél. Gulyás erre úgy reagált:
a számot alacsonyabban kell meghatározni, mert a terjedés gyorsabb.
Leszögezte ugyanakkor, hogy a korlátozások elsősorban a beoltatlanok számára jelentkezhetnek. Mint mondta:
A józan ész szerint olyan korlátozásokra lehet szükség, amely a beoltatlanokat érinti.
