A baloldal egri jelöltje, Pál György mellett sorakozott fel Dobrev, Komjáthi és Vadai
A Központi Statisztikai Hivatal a napokban közzétette, mennyi volt 2019-ben a mediánbér, miután ezt az adatot az Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke közérdekű adatigényléssel kikérte. Eszerint míg az átlagbér 2019-ben bruttó 367.800 forint volt (ha a munkavállaló nem részesül semmiféle kedvezményben, ennek a nettója 244.587 forint), a mediánbér csak bruttó 292.320 forint (aminek a nettója 194.383 forint) – írja az Azonnali.
A mediánérték van középen, vagyis a dolgozók fele ennél kevesebbet keres, a másik fele meg ennél többet. Ha a két mutató (az átlagkereset és a mediánbér) egybeesne, az azt jelentené, hogy az ország fele keres az átlag alatt, a másik fele az átlag felett. Azonban a magyar átlagbér 75.480 forinttal volt magasabb 2019-ben, mint a mediánbér, ami azt jelenti, hogy
a dolgozóknak csak kevesebb, mint a fele kereste meg a bruttó 367.800 forintos átlagbért.
A Portfolio megjegyzi: ez alapján az átlagbér valóban torz képet mutat, hiszen a magas jövedelműek felhúzzák az átlagos számot, ennélfogva nem tükrözi a tipikus magyar életszínvonalt.
A KSH 2016 óta nem tette közzé a mediánbér adatát, az átlagbér számításával kapcsolatban pedig többször érte kritika a hivatalt, ugyanis a statisztikákban csak az öt főnél többet foglalkoztató cégek és állami vállalatok dolgozóinak bérét veszi ugyanis figyelembe. Minél nagyobb az átlagbér és a mediánbér közötti különbség, annál torzabb a bérstruktúra, és annál nagyobbak a jövedelmi különbségek.
