Adót emelne az önkormányzat, de az egri óvodások részére már nem jut mikuláscsomagra
Valami egészen szokatlan dolog történt kedden: a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésén 0,6 százalékról 0,9 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Kamatemelés utoljára 2011 decemberében volt, akkor 6,5-ről 7 százalékra emelte az MNB az alapkamatot; onnantól fogva azonban folyamatosan csökkentette. A kamatemelést Matolcsy György MNB-elnök is fordulatnak nevezte a döntést követő sajtótájékoztatón, és azt is elmondta: nem egyszeri lépésről van szó, hanem egy kamatemelési ciklus kezdetéről.
Matolcsy szerint a magyar gazdaság kilábalása a válságból nagyon gyors, köszönhetően a különféle gazdaságélénkítő csomagoknak, ennek viszont van egy árnyoldala:
azzal, hogy az állam pénzt pumpál a gazdaságba, megnő az infláció.
A kamatemelési ciklus célja ennek az inflációnak a visszaszorítása; Matolcsy elmondása szerint havonta addig emelik a kamatot, amíg az infláció fenntarthatóan vissza nem szorul az MNB 3 százalékos inflációs céljának plusz-mínusz egy százalékos tolerancisávjába.
De egyáltalán miért van most infláció, és miért az alapkamat emelésével akarják visszaszorítani?
Alapkamat, pénzmennyiség, infláció
Az alapkamat, amit a Magyar Nemzeti Bank megállapít, amikor betétet fogad el a kereskedelmi bankoktól vagy hitelt nyújt nekik, jelzi a hitelpénz árát a banki szférában – magyarázza az Azonnalinak Bod Péter Ákos közgazdász, korábbi jegybankelnök. Ez nem az a kamat, amivel a bankok hitelt nyújtanak az ügyfeleiknek – figyelmeztet rá a közgazdász –, hiszen az más tényezőktől is függ, mint az ügyfél kockázati besorolása, az ügylet lejárata, rendeltetése, viszont ezekre az üzleti kamatokra kihat az alapkamat mértéke.
Ha lefelé megy a kamatszint, az serkenti a hitelfelvételt, viszont a megtakarítóknak nem túl jó hír. Ha pedig feljebb megy, az a hitelfelvevőket fogja vissza, és jobban jutalmazza a megtakarítókat – mutat rá a közgazdász.
Ha a kamatszint nagyon alacsony, túl lazák a feltételek, „túl olcsó” a pénz, akkor könnyű hitelt felvenni, és ennek megfelelően túl sok pénz kerül a gazdaságba, ami közben növekszik, de nem olyan ütemben, mint a pénzmennyiség.
Az inflációnak több anyagi és lélektani oka van – mondja Bod Péter Ákos –, ám az egyik pontosan az, hogy túl sok pénz kerül a gazdaságba.
Nálunk az alapkamat évek óta folyamatosan csökkent anélkül, hogy különösebb gondot okozott volna – hívja fel rá a figyelmet a közgazdász –, ám már egy ideje felfele tartott az inflációs ütem, és az elmúlt hónapokban a pénzromlás rátája úgy megugrott, hogy a szakma mind hangosabban javasolta a jegybanki beavatkozást.
Emellett az inflációt fűti a gyenge forintárfolyam is, hiszen emiatt minden külföldről behozott termék drágább – mondja Bod. Ha alacsony a kamatszint, nem vonzó forintot tartani, a kamatemelés viszont a forintban való megtakarításra ösztönöz, ami növeli a forint iránti keresletet, ez pedig felfelé húzza az árfolyamot – magyarázza a közgazdász.
Normális jegybanki működés
Az infláció rekordmagas szintjére és az ezzel összefüggő alacsony forintárfolyamra a Nemzeti Banknak kötelessége reagálni – mutat rá Bod Péter Ákos. A döntést a szakértők és a piac is várta – emlékeztet rá a közgazdász, hozzátéve, hogy ettől holnapra a gondok nem szűnnek meg, de legalább nem is nehezednek. A forint árfolyama a kamatemelést indokló sajtótájékoztatót követően mindenesetre emelkedni kezdett.
Ez egy normális, szokásos jegybanki lépés – mondja Bod –,
amit korábban is meg lehetett volna tenni, nem kellett volna megvárni, hogy az infláció 5,1 százalékig kússzon.
A volt jegybankelnök szerint bármilyen retorikába is volt csomagolva a lépés, ami most történt, az a normális működése a központi banknak: figyeli az adatokat, és ha azok nem a jó irányba mozdulnak, akkor beavatkozik a maga eszközével.
A pénzmennyiséget a válságkezelés is növeli
Világjelenség, hogy a covidjárvány idején bevezetett helyreállítási rohamban a pénzmennyiség növekedésére építő válságkezelést alkalmaztak, ami megnövelte annak a kockázatát, hogy a válság elmúltával, egy esetleges gyors korrekciónak köszönhetően hirtelen inflációs nyomás alakul ki a gazdaságban – mondja az Azonnalinak Gerőcs Tamás közgazdász, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos munkatársa.
Gerőcs szerint Magyarországon több gazdaságélénkítő program is működött, amiknek részeként a jegybank is rendkívül laza monetáris politikát folytatott, és igyekezett növelni a pénzmennyiséget. Az egyik ilyen sok évre visszanyúló, tehát már a válság előtt is lazító programnak a Növekedési Hitelprogram számított,
amit most nem hosszabbít meg az MNB pont arra hivatkozva, hogy túl sok hitelpénz került a gazdaságba.
A program befejezésével csökkeni fog a forgalomban lévő pénzmennyiség, hiszen a vállalatok innen már nem jutnak új forrásokhoz, hanem törlesztik a már felvett hiteleket – magyarázza Gerőcs.
Az MNB kamatemelése az árstabilitás védelmét célozza, és Gerőcs szerint a kamatemelés is része a megkezdett pénzmennyiséget csökkentő jegybanki szigorításnak, rajta keresztül az infláció visszaszorításának. A kamatemeléssel más eszközökkel együtt, mint amilyen a növekedési hitelprogram kivezetése, teljesülhet is ez a cél, így a közgazdász szerint ezekkel az intézkedésekkel összefüggésben érdemes vizsgálni a kamatemelést is.
Vissza az ortodoxiához
Gerőcs arra is felhívja a figyelmet, hogy a Matolcsy-féle unortodox jegybanki szerep után – ami szerint az MNB-nek az árstabilitás biztosítása mellett legalább ugyanolyan fontos feladata a gazdasági növekedés stimulálása – az MNB visszatérni látszik a klasszikus szerepéhez:
az árstabilitás biztosítását célzó lépések ugyanis negatívan hatnak a gazdasági növekedésre, amit inkább a Varga Mihály vezette Pénzügyminisztérium stimulál olyan fiskális eszközökkel, mint a különféle adókedvezmények. A közgazdász úgy látja:
a kamatemelés egy indokolt monetáris lépés volt,
ami egy látványos és Gerőcs szerint koordinált szerepcsere a költségvetést felügyelő szervek és a jegybank között, amit a Pénzügyminisztérium kommunikációjával érdemes párban vizsgálni: Varga Mihály minisztériuma továbbra is azon az állásponton van, hogy a kis- és középvállalkozásokat támogató politika elsőbbséget élvez a költségvetési hiány visszaszorításához és a költségvetési egyensúly szigorú betartásához képest.
A közgazdász szerint ebben a tulajdonképpen ortodox megközelítésben a májusi 5,1 százalékos inflációs adatra a kamatemelés indokolt és jól időzített válasz volt, aminek megágyaztak a monetáris tanács tagjainak kamatemelést előrevetítő közleményei is.
Ezt a cikket az Azonnali szállította.
(Indexfotó: Szigetváry Zsolt / MTI)
