Az intenzíven dolgozó orvosok már kiégve kezdték el a negyedik hullám elleni harcot

Az már unalomig ismert probléma, hogy Magyarország azon kevés helyek közé tartozik a világon, ahol teljes hírzárlat uralkodik az egészségyügyben, ha covidról van szó. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy egészen változatos társadalmi státuszban lévők gondolják úgy, hogy nem olyan őrült komoly a helyzet még akkor is, ha például a szlovákiai Dunaszerdahelyről már azért elérhetők olyan anyagok, amik mondanak valamit a helyzetről.

Már most ki kell választani, ki hal meg biztosan

Mivel információ nem nagyon van, dolgozók pedig hivatalosan nem nyilatkozhatnak, mostanra már el is fogadtuk talán, hogy a koronavírusról érkező napi adatok csak elvont számadatok, miközben abba nem igazán látni bele, hogy mekkora nyomás van azokon, akiknek a keze alatt naponta halnak meg emberek.

Két, az ország különböző pontjain a covidosztályon dolgozó orvost kértük meg, hogy ha név nélkül is, de kicsit adjanak arról képet, mi történik oda, ahova csak ők és a koronavírus legsúlyosabb tünetekkel érkező fertőzöttjei mehetnek be jelenleg.

Rosszabb a helyzet, mint tavaly ilyenkor, itt nagyjából olyan a helyzet, mint márciusban. Két oltás után is sok fertőzött van, hamarosan meg kell nyitni a járványkórházat, de már most annyi beteg van, hogy olyan helyre is ki kellett cuccolni, ahol eddig egyáltalán nem folyt betegellátás. Ott van most egy covid-szülészet és covid-intenzív osztály. De már múlt héten is volt egy bácsi, akit egy műtőben kellett lélegeztetni

– mondta az Azonnalinak Gergő, hozzátéve, hogy

"Naponta több, mint tíz ember hal meg ott, és már most dönteni kell arról, hogy mérlegelnünk kell, kit mentünk meg. Nemrég egy 80 éves férfi azért halt meg, mert későn vették fel intenzívre, és azt kellett mondani, hogy már túl sok ott a beteg, és sajnáljuk, de ő már öreg.”

A másik kórházban dolgozó Géza is hangsúlyozta, hogy rosszabb helyzetből indulnak most, és nem is hiszi, hogy fogják tudni hozni azt, amit eddig.

"Mivel nem állították le teljesen a műtéteket, ezért kevesebb embert tudunk felszabadítani, de ami fokozza a helyzetet, hogy a delta variáns esetén jóval nagyobb az esély arra, hogy a betegnek intenzív osztályos kezelésre lenne szüksége, és néha nagyon gyors az állapotromlás.

A folyosón már fekszenek az emberek, szerencsére a földön még nem, és az oxigénellátás itt meg van oldva a folyosón is, de tudok olyan kórházról, ahol ez nem így van

– mesélte nekünk.

Az oltás nem csodaszer, de nagyon sokat segít

Gergő saját tapasztalatai szerint a vakcinák fajtája között nem lát különbséget a halálesetek gyakorisága között, általánosan az oltott-oltatlan arányok viszont szemmel láthatók, és ezt támasztotta alá Géza is.

Nagyjából 80 százalék az oltatlanok aránya az intenzíven, de látni kell, hogy az oltás sem csodaszer: lélegeztetőn is van oltott, de azt is hozzá kell tenni, hogy általában nekik olyan egyéb betegségeik vannak, ami az immunrendszer csökkent teljestményét eredményezi. Viszont most lehet csak látni, hogy sajnos milyen sokan elhitték, hogy csak a beteg öregekre veszélyes a koronavírus, ugyanis  sok az oltatlan fiatal is a kórházban.

– tette hozzá.

"Már azt is nehéz megmondani, hogy megérezzük-e az egészségügyet elhagyók mennyiségét, mert eleve nagyon kevés ápoló és szakdolgozó volt a rendszerben. A magyar egészségügynek évek óta az adott helyzethez kell alkalmazkodni, az pedig mindig szar. De valahogy mindig megoldódik, legutóbb például amikor nem volt elég intenzív ápoló, küldtek nem intenzív ápolókat, akikkel megint csak meg kellett tanítani, hogyan kell hozzászagolni egy intenzíves beteghez" – sorolta Gergő az általános hibákat, hozzátéve, hogy

és úgy látja, hogy az oltáskampányban különböző betegcsoportokat kellett volna megcélozni.

Példaként a cukorbeteg, szteroidszedő beteg, esetén fontos lenne a páciensnek minél hamarabb megkapnia a harmadik oltását, ők fokozottan veszélyeztetettek. Sebészként sem annyi a betegtájékoztatás egy frissen diagnosztizált vastagbél-tumornál, hogy ha akarja, akkor operáltassa meg magát.

Géza elmondása szerint nemcsak az a tény, hogy kevesebben vannak, mint voltak, hanem az is, hogy kiégettebb a társaság „Amikor indult a negyedik hullám, azt úgy kezdtük, mint ahogy a harmadikat befejeztük. A várólista-csökkentés miatt nem is tudta magát kipihenni a társaság,

azon meg már csak nevetni tudtunk, hogy Kásler Miklós elrendelte, ki kell adni év végéig bent maradt szabadságokat a dolgozóknak. Ha ezeket most kiadnák, szerintem az ország intenzív osztályainak a fele bezárhatna

– fogalmazott.

Rosszabb lesz az ellátás az eddigiekhez képest

Gergő jelenleg attól fél, hogy ha nem lesz vezénylés a járványrészleghez, ők nem fogják tudni ellátni a betegeket. „Csak a kórház közreműködésével nem fognak tudni annyi embert kivinni, amennyivel hasonló volumenű betegellátást végezni, mint a harmadik hullámban. Valószínűleg lesz egy limit erre, de a járvány nem fogja ezeket figyelembe venni. Ha megtelik a járványkórház, nem lesz hozzá elég ember” – mondta az orvos.

Közben maga a személyzet is kiég: bár egyes osztályvezetők szerveznek pszichológusokat az elmúlt két évben tulajdonképpen naponta traumatizált dolgozóknak, de ezt változó mennyire használják ki. „Nálam egy-egy kirívó eset marad meg sokáig, és persze van olyan, amit soha nem fogok elfelejteni, de én ebben szerintem nem megyek tönkre” – mondta Gergő, akinek emellett a saját életét is korlátoznia kell azért, hogy másokat menthessen meg. „Szeretnék például jövő héten elmenni egy koncertre, de ott összegyűlnek sokan, és akkor kiesek. Van a környezetemben is oltásellenes, őt azért szívesen bevinném az intenzívre.” 

Ugyanakkor hozzátette, hogy a munkájának nem ez a legnehezebb része:

Csodás, hogy az ember mikhez tud alkalmazkodni, de azért mindig nehéz az hogy napi 3-4 alkalommal kell hozzátartozókat arról tájékoztatni, hogy az az ember, aki pár hete még teljes életet élt velük, már meghalt. Ezért érthető is, ha erős gyászreakcióval találkoznak az orvosok

Márpedig agresszív reakció egyre gyakrabban van, tovább nyomasztva a személyzetet: "Már néha napi szinten jönnek azok a hozzátartozók, akik akár közösségi médián megkeresve elég aggressziven lépnek fel az egészségügyi dolgozókkal szemben. Ez néha akkor történik, amikor tájékoztatjuk őket, hogy a családtagjukat lélegeztetőgépre kell tenni, mert csak úgy tudjuk stabilizálni az állapotát. Ilyenkor számonkérik, hogy erre nem adtak engedélyt.

Az a sok internetes álhir nagyon rosszat tett, már jópáran úgy értelmezik, a lélegeztető miatt halnak meg az erre került emberek. Óriási problémát jelent, hogy különböző kezeléseket már előre elutasítanak

– fogalmazta meg aggodalmait.

Abban mindkét megszólalónk megegyezett, hogy bár a kormány részéről többször is elhangzott, hogy újságíróknak semmi keresnivalója a kórházakban, hasznos lenne bemutatni a valódi helyzetet.

Látniuk kell az embereknek, hogy mi történik egy kritikus állapotú covidossal, és azt, hogy milyen terhelést jelent egyetlen beteg minőségi ellátása is az egészségügyi dolgozók számára. Ameddig fogalma sincs valakinek erről, addig bagatellizálni fogja.

Az intenzíveken tehát már most borúlátó a személyzet, amiről talán az is sokat elmond, hogy amikor megköszöntem a beszámolót, az egyikük annyit kért, hálából oltassam be magam.

Ezzel nem volt gond, viszont az ország jelentős részénél továbbra is van: november utolsó hetében országos oltási kampány fog indulni a magasabb átoltottság elérése érdekében, azt ugyanis már a magyar kormány is bevallotta korábban, hogy nagyon lelassult a program.

Ennek a sikereiről előre még kár beszélni, az viszont biztos, hogy radikálisan a fertőzésszámokban hozzánk hasonlóan álló, viszont jelentősen kevesebb halálesetet számláló Ausztria már radikálisat lépett: nyugati szomszédunknál pénteken jelentették be, hogy februártól általánosan kötelezővé teszik a koronavírus elleni védőoltást.

Ezt a cikket az Azonnali szállította.