2022. július 1., Tihamér Annamária

Mindenki ügye

#zöldfül #ellenzéki összefogás #környezetvédelem #választási program #egységben magyarországért #választás 2022 #zöld politika

Az ellenzéki program kompromisszumokat tükröz, de megőrizte zöld identitását


Az ellenzék még március 9-én mutatta be, mit tenne április 3-a után kormányon, ha őket választanák meg. A 70 oldalas programban a környezetvédelem külön fejezetet kapott, de más fejezetekben is megjelenik a klímavédelem kérdése. De mennyire zöld az ellenzék programja? Az IDEA Intézet elemzése.

azonnalipp

Az ellenzéki együttműködésnek megalakulása óta komoly kihívást jelent, hogy meg tud-e jeleníteni egy olyan környezetpolitikai minimumot, amivel ilyen politikai versenyben a kampány idején képes megkülönböztetni magát a Fidesz-KDNP-től.

 

Az előválasztási kampány lezárulta óta annak ellenére, hogy az összefogás zöldebb ideológiai tagjai (LMP, Párbeszéd) képviselték a saját normaszintű és szakpolitikai céljaikat, ezek csak részben érvényesülnek a program végleges szövegében.

 

Márki-Zay Péter megjelenése egy szakpolitikailag is érzékelhető viszonyítási ponttá vált, hiszen egy bár ökológiailag érzékeny, de megszólalásai alapján zöld kérdések tekintetében egy korábbiakhoz képesti mértékben piac- és atompártibb miniszterelnök-jelöltje lett az ellenzéknek.

A közös program környezetvédelmi fejezete ezeket a kompromisszumokat tükrözi, ami összességében nem csökkentette a zöldpolitikai karakterét az együttműködésnek, és egy sokszínű koalíció kivitelezhető alternatíváját mutatja

Mennyire zöld az ellenzék programja?


A jelenlegi kampány-napirendek közül környezetvédelmi tekintetben több fontos fókusz kiemelhető, ahol az ellenzék meg tudja mutatni azt, hogy milyen módon kormányozna másként.

 

A rezsicsökkentés kritikájában az ellenzék már az előválasztási kampány óta következetes. Annak ellenére, hogy a globális energiaválság és az orosz-ukrán konfliktus sajátos megvilágításba helyezte a kormánypártok évtizedes programját, az ellenzék itt egyértelműen kimondja, hogy „másként csinálná”.

 

Egyrészt társadalmilag csak azokat segítené, akik valóban rászorulnak békeidőben ilyen támogatásra, másrészt átalakítaná az egész rendszert, hogy az környezetvédelmileg fenntartható legyen, és valóban ösztönözze a fogyasztás csökkentését.

Fontos üzenete az ellenzéknek az épületfelújítások folyamatos hangsúlyozása a kampányban,

hiszen ebben komoly visszaesés volt a tervezett célokhoz képest, de ez üzenetként nehezen versenyezhet a rezsicsökkentés infobuborékjával.

 

Ugyancsak kiemelkedően fontos kérdés, hogy az ellenzéki összefogás hogyan viszonyul a legfontosabb energetikai problémához, a paksi bővítés kérdéséhez. Mivel hosszan kellett várni a társadalmi egyeztetésre bocsátott program végleges szövegére, még az is elképzelhető, hogy Paks II. megítélése az utolsó pillanatban még az orosz-ukrán krízis miatt keményedett a szövegben.

A projekt kapcsán a finanszírozási kockázatokat eddig is hangsúlyozta az ellenzék, de a legfrissebb uniós szankciócsomag komolyan érintheti az amúgy is csúszásban lévő és sok jogos kritikával illetett kormányzati célkitűzés megvalósítását.

A bővítést jelenlegi állapotában az ellenzék felülvizsgálná, de a meglévő blokkok működését meghagynák a kormányváltásra készülő pártok.

20220315165938_253A0949-
Fotó: Egységben magyarországért 

Zöldülő energiaipar, hosszútávú vállalások


Annak ellenére, hogy a klímapolitikában a magyar kormány tudatosan ellehetetlenítette például a szélerőművek hazai telepítését, és minimalizálni próbálta a közlekedésből fakadó károsanyagcsökkentés uniós ütemét, az Európai Uniós elvárások a hazai célkitűzések jelentős részét bezöldítették. Tehát nehéz velük versenyezni.

Fontos, hogy a hulladékgazdálkodás tekintetében a programban alternatívaként jelenik meg a betétdíjas átállás, hiszen ebben egy össztársadalmi támogatás és kormányteljesítményt érintő kritika is tapasztalható.

Nem reflektál a program arra, hogy egy esetleges választási győzelem után a hulladékgazdálkodási rendszert országos koncesszióban már a MOL kezdheti el átszervezni. Ebben az esetben is igaz, hogy önmagában visszaállítani a rendszert a 2010 előtti időkre azzal, hogy esetleg az önkormányzatokra ruháznák újra a hulladékkérdés megoldását, elég ködös alternatívának tűnik, hiszen az érintettek jelentős része erre jelenleg alkalmatlan.

 

Látva az ellenzéki vezetésű önkormányzatok forgalomcsökkentés egyébként javuló tapasztalatait, elég bátor vállalás, hogy a program rövid átállási határidőkkel próbálja meg átterelni a választókat alternatív közlekedési módok felé.  De az is kétséges, hogy például egy átlagos, hírfogyasztó választópolgár képes-e fogalmilag kezdeni valamit a tarifaközösségek kialakításával.

 

Érdekes része a programnak a vidékfejlesztési fejezet, ahol nagyon erőteljes változásokat vállal az ellenzéki összefogás.

A szöveget itt áthatja egy markáns vegyszermentes, öko-gazdálkodásra áttérő törekvés, ami a realitások mellett csak hosszútávon elképzelhető,

hiszen Magyarország jelenleg az EU-n belül is a következő tíz évben, egy esetleges tiltás mellett is használná a glifozát tartalmú növényvédőszereket, és ezen alapul jelenleg a hazai agrárium technológiájának jelentős része.

 

Kishantos fontos szimbolikus ügye az ellenzéknek, de egyben azt is megjeleníti, hogy a jogerős bírósági döntés mellett se lehet rehabilitálni a már vegyszereket alkalmazó gazdálkodás nyomait. Fontos fókuszokat kapott a program a vízgazdálkodás vagy az erdővédelem tekintetében, ahol láthatóvá válik, hogy

az ellenzék még egy vidékpolitikára koncentráló jelenlegi kormánnyal szemben is képes minőségi szakpolitikai célok kialakítására.

Mennyire tematizálható a környezetvédelem?


Az ellenzék alapvetően egy környezetpolitikailag 2018 óta felzárkózó kormánypártok mellett próbál alternatívát kínálni, ami a realitásokat is tekintetbe véve, és a koalíciós sokszínűség ideológiai elvárásait is kiszolgálva nehéz feladatnak bizonyult.

 

Fontos célkitűzés, például, hogy újra visszaállítanák a Környezetvédelmi Minisztériumot, és jobban bevonnák a kormányzásba a civil szervezeteket, de ennek hatása a választókra már korlátozott, hiszen több ciklus óta ismételgetve hallhatják mindezt. A korábbi választási kampányok idején az ellenzék karakterét meghatározó zöld témák Paks II. mellett csak egy tájékozottabb választópolgár számára lehet érdekes vagy dinamizáló hatású.

A járványhelyzet után a közeli háború és a rezsicsökkentés mellett a zöld tematika ismét csak minimálisan befolyásolta a választási kampány napirendjét.

Az IDEA Intézet legfrissebb kutatása szerint az ellenzéki összefogás két, saját politikai identitását tekintve elsősorban zöldnek valló pártja az LMP és a Párbeszéd ma önállóan nem kerülne be a törvényhozásba. Az elmúlt évek kutatásaiban az LMP nem tudott elmozdulni a három százaléktól, a Párbeszéd pedig még ezt a szintet se volt képes megközelíteni.

 

Az érintettek csak részben tudták, saját keményebben zöld álláspontjukat elfogadtatni szövetségeseikkel. A végleges konszenzust tükröző aktuális program mégsem jelent számukra önfeladást, hiszen a program a legfontosabb szakpolitikai kérdésekben integráltan kezeli a környezetvédelmi elvárásokat.

 

Ezt a cikket az Azonnali szállította.

Csatlakozzon Eger legnagyobb online közösségéhez, legyen tagja tematikus Facebook-csoportjainknak is! Találkozzunk az Egri ügyek csoportban is, már csak egy kattintás!
Van egy jó sztorija, témajavaslata, de félti a névtelenségét?
Küldje el biztonságos csatornánkon, így garantáltan inkognitóban marad!
Köszönjük, ha hozzászól a cikkhez, de kérjük, ezt kulturált formában tegye!

Friss cikkeink a rovatból

Címoldalról ajánljuk

Még egy kis olvasnivaló