Adót emelne az önkormányzat, de az egri óvodások részére már nem jut mikuláscsomagra
Az Alkotmánybíróság (Ab) Alaptörvény-ellenesnek nyilvánította az úgynevezett "gyermekvédelmi" népszavazás egyik kérdését elkaszáló Kúria-döntést, így mégis lehet népszavazást tartani arról, hogy elérhetőek legyenek-e a nemátalakító műtétek a gyerekek számára – számolt be a Telex.
Ez a bizonyos kérdés úgy szól:
Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?
Ahogy azt korábban portálunk is megírta, a Kúria még az ősszel hozta meg határozatát, amely szerint ez a kérdés nem hitelesíthető, mert a népszavazás nem irányulhat az Alaptörvény megváltoztatására, márpedig bárhogyan válaszol egy érvényes népszavazáson a többség erre a kérdésre, mindenképp az Alaptörvény módosítása válna szükségessé. Ha a "nem" válaszok kerülnek többségbe, akkor a Kúria szerint azzal általánosan el kellene vonni a kiskorúak jogát bizonyos kezelések igénybevételére, amivel alapvető jogaik gyakorlásától fosztanák meg őket. Ha viszont az "igen" válaszok lesznek többségben, akkor lányegében minden gyermek részére általánosan, korlátok nélkül elérhetővé kell tenni a nemátalakító kezeléseket, és a legfelsőbb bírói testület úgy látja, hogy ezzel az Alaptörvénybe ütközne, mivel "születési nemhez való önazonosság védelmét teljes egészében kiüresítené".
A kormány azonban ezt követően az Alkotmánybíróság elé vitte az ügyet, és arra hivatkozva fellebbeztek, hogy a Kúria döntése Alaptörvény-ellenes. Ugyanakkor – mint azt a Telex cikke megjegyzi – több jogvédő szervezet is azt kérte az Ab-tól, hogy utasítsa vissza a kormány indítványát és hagyja helyben a Kúria korábbi döntését.
A kormmánynak adott igazat az Ab
Az Alkotmánybíróság a most közzétett határozata szerint úgy találta, hogy bármelyik válasz is kerüljön fölénybe a népszavazáson, "az Országgyűlés tud olyan törvényt alkotni, amely az Alaptörvénnyel összhangban szabályozza a kiskorú gyermekek nemátalakító kezelését".
Az Ab szerint az Alaptörvényből "nem vezethető le alkotmányosan a Kúria határozatában követett azon értelmezés, amely szerint az állam a gyermekek számára nem tilthatja meg a nemátalakító kezeléseket", hanem éppen ellenkezőleg, "az állam az intézményvédelmi kötelezettségéből következően olyan jogszabályi környezetet és intézményrendszert alakíthat ki, amely meghatározott nemátalakító kezelésekkel szemben garantálja a gyermekek számára az alaptörvényi védelmet, tekintettel a gyermekek Alaptörvényben foglalt egészséges fejlődéshez való jogára is".
Továbbá az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy ha az "igen" szavazatok kerülnének többségbe, akkor – a kúriai határozatban foglaltakkal ellentétben – a parlament pusztán "olyan korlátozott jogalkotásra lenne köteles, amely az esetleges nemátalakító kezelésekhez való hozzáférést és annak tényleges megkezdését, az állam objektív intézményvédelmi kötelezettségére tekintettel 18. életévüket be nem töltött személyek esetén egészen kivételes esetekben, szigorú garanciális rendelkezések mentén tenné lehetővé".
A népszavazás mint a közvetlen demokratikus hatalomgyakorlás jogintézménye kiüresítéséhez vezetne, ha olyan népszavazási kérdés hitelesítését tagadja meg a Kúria, amelyből az Alaptörvénnyel összhangban álló jogalkotási megoldás is következhet
– olvasható az Ab határozatában. Mivel pedig Alaptörvény-ellenesnek látják a Kúria döntését, megsemmisítették azt.
A kormány egyébként összesen öt népszavazási kérdést nyújtott be, és mivel a négy továbbit a Kúria nem kifogásolta, és a parlament időközben már meg is szavazta, hogy kiírják róluk a népszavazást. A napokban pedig az ellenzék is elindította a kampányt saját népszavazásuk ügyében: ők aláírásokat gyűjtenek, hogy a kínai Fudan Egyetemről és az álláskeresési járadék meghosszabbításáról is lehessen népszavazni.
(Indexfotó: pexels.com)
