A baloldal egri jelöltje, Pál György mellett sorakozott fel Dobrev, Komjáthi és Vadai
Az Alkotmánybíróság (Ab) elmeszelte Karácsony Gergely népszavazási kérdéseit. A testület szerint a kínai Fudan Egyetem Budapestre tervezett campusa ügyében nemzetközi szerződés miatt, az álláskeresési járadék ügyében pedig a költségvetés érintettsége miatt nem lehet országos népszavazást tartani – számolt be szerdán a 24.hu.
A két kérdés a következő volt:
– Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvényt?
– Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap legyen?
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) idén márciusban hitelesítette ezeket a főpolgármester által benyújtott kérdéseket, amelyekhez az ellenzéki pártok közösen gyűjtötték össze az aláításokat. Ezt a Kúria is jóváhagyta, de a döntésük ellen mindkét ügyben alkotmányjogi panasszal fordultak az Alkotmánybíróásghoz.
A Fudan Egyetem ügyében az indítványozó szerint sérült a tisztességes eljáráshoz való joga azzal, hogy a Kúria a népszavazás alkotmányosságát érdemben nem vizsgálta, és a kérdés célja, tartalma sem egyértelmű.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, az Alaptörvény szerinti népszavazási tilalom tárgyában a vizsgált esetben az alaptörvényi tilalom szempontjából (szemben a Kúria döntésében foglaltakkal) annak van jelentősége, hogy a népszavazási kérdéssel hatályon kívül helyezni kért törvény a Kínai Népköztársasággal kötött nemzetközi szerződés végrehajtását célozza.
Az Alkotmánybíróság szerint egy nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését végrehajtó, azzal közvetlen összefüggésben álló törvény megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése az Alaptörvény alapján nem tartozik népszavazási útra.
Az Ab megállapította, hogy a kérdés jelen esetben az Alaptörvény tiltott tárgykörébe tartozónak minősül – a Kúria döntése így Alaptörvény-ellenes, azt megsemmisítették.
Az álláskeresési járadék ügyében szintén alkotmányjogi panaszt nyújtottak be. Az indítványozó szerint a Kúria döntéséből az következne, hogy a költségvetési törvény módosítása hiányában az álláskeresési járadék folyósítására rendelkezésre álló összeget a központi költségvetésben nem növelik, ezért egy érvényes és eredményes népszavazás nyomán a járadék folyósítására rendelkezésre álló, változatlan összeget az eddigi 90 nap helyett 270 nap alatt fizetnék ki.
Az Ab megállapította, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tiltott tárgykörbe ütközik, mivel érdemben és számszakilag változtatna a központi költségvetésen, illetve annak végrehajtásán, így közvetlenül és jelentősen érintené az ország éves költségvetéséről szóló törvényt.
A Kúria döntését ez alapján Alaptörvény-ellenesnek minősítették, és megsemmisítették.
A hírre reagálva Karácsony Gergely a Facebookon azt írta, hogy a két népszavazási kezdeményezést elkaszáló döntésével az Ab tagjainak többsége "nyilvánvalóan a Fidesz politikai elvárásait teljesítette". Hozzátette:
Úgy tűnik, a kormánypártok csak hivatkozni szeretnek a népre, de igazából félnek tőle. Az Alkotmánybíróság, amely az erkölcsi integritására egykor minden magyar büszkesége lehetett, néhány tiszteletre méltó kivételtől eltekintve mára zugügyvédi mentalitású pártkatonák gyülekezőhelye lett. Az utókor ítél majd felettük is. Korom Mihályra, az államszocialista Alkotmányjogi Tanács elnökére is biztosan büszkék ma a dédunokái."
Bejegyzését azzal zárta, hogy meg kell találniuk annak a módját, hogy "legalább a budapestiek elmondhassák a véleményüket ezekben a kérdésekben".
Ferencváros – a kínai egyetemi campus helyszínéül kinézett kerület – polgáremstere, Baranyi Krisztina pedig a HVG-nek nyilatkozva azt mondta, az Alkotmánybíróság döntése "az alkotmányosság megerőszakolása, nevetséges, nonszensz". Szerinte így már csupán egyetlen lehetőségük maradt arra, hogy megakadályozzák a Fudan Egyetem Magyarországra érkezését: helyi szinten (Budapesten, illetve a Ferencvárosban) írnak ki népszavazásokat.
Frissítés: Cikkünk megjelenését követően további reakciók érkeztek a hírre az ellenzéki térfélről.
Karácsony Gergely pártja, a Párbeszéd Magyarországért a Facebookon azt írta:
A nép nem dönthet a kínai érdekeket szolgáló Fudan Egyetemről és arról, hogy erős védőhálót kapjanak a kirúgott magyar dolgozók. Alkotmánybíróság = Fideszbíróság."
Donáth Anna, a Momentum Mozgalom elnöke szintén a közösségi oldalán kommentálta az Ab döntését:
Az Alkotmánybíróság nem engedi a népszavazást a Fudanról és az álláskeresési járadékról. A döntéssel a lakhatást kereső diákok és a bajba jutott dolgozók veszítik a legtöbbet."
– írta, arra utalva, hogy a Fudan campusa a tervek szerint vidéki fiataloknak kollégiumi helyeket biztosító Diákvárostól venne el helyet.
Az LMP pedig úgy fogalmazott a portálunkhoz is eljuttatott közleményében, hogy a döntés alapján "egyértelmű, hogy a Fidesz meggyőződése szerint – legyen akár kormánypárti, akár ellenzéki kezdeményezés – Magyarországon akkor lehet népszavazást rendezni, amikor a Fidesz ezt saját szempontjából előnyösnek tartja."
Márpedig az ellenzéki párt szerint most
teljesen egyértelmű, hogy a kormánypárt azért nem akarja ezt a népszavazást, mert pontosan tudják, hogy a magyar emberek többsége azt gondolja, hogy a Fudan egyetem megépítésénél fontosabb, hogy a magyar diákoknak legyen elegendő kollégiumi férőhely, ahogy azzal is egyetértenek, hogy nevetséges három hónapra adni álláskeresési járadékot egy olyan országban, ahol a munkakeresés átlagos ideje majdnem másfél év.
Mint írják, "a Fidesz megpróbálhatja elkaszálni annak a lehetőségét, hogy a többség egyértelműen ki tudja fejezni ebben a két kérdésben az álláspontját, de nem tud változtatni azon a tényen, hogy ezekben a kérdésekben az álláspontja mögött nincs társadalmi támogatottság". A közleményt azzal az ígérettel zárták, hogy meg fogják találni "azokat az eszközöket, mellyel a többség álláspontjának érvényt tudunk szerezni".
(Fotók: Balogh Zoltán / MTI; Indexkép forrása: YouTube)
