2023. február 2., Karolina Aida

Mindenki ügye

#egészségügy #taj-szám #alkotmánybíróság #társadalombiztosítás

Ab: nem ütközik Alaptörvénybe, hogy fizetnie kell az orvosi kezelésért annak, akinek tb-tartozása van

Barna Benedek 2022.02.18. 17:00

Az Alkotmánybíróság megtárgyalta és elutasította az ellenzéki képviselők panaszát, amelyet a társadalombiztosítási törvény módosítása miatt nyújtottak be.

 

Nem ütközik az Alaptörvénybe, hogy akinek járulékelmaradása van, annak fizetnie kell az orvosi kezelésért – ezt állapította meg az Alkotmánybíróság (Ab) a HVG cikke szerint.

 

A lap felidézi: az Országgyűlés 2019 végén döntött úgy, hogy 2020 őszétől aki elmaradt társadalombiztosítási járulékának befizetésével, annak fizetnie kell az orvosi ellátásért, és a gyógyszerét nem támogatja a társadalombiztosítás. Ilyen helyzetbe kerülhet például az a fiatal, akit nem vettek fel az egyetemre és még nem dolgozik, aki háztartásbeli vagy aki úgy dolgozik, hogy nem jelentette be a munkaadója.

 

A TAJ-szám érvénytelenítése eredetileg három havi elmaradás után jött volna, de ezt később hat hónapra emelték. (A NAV a törvénymódosítás hatályba lépését után közölte, hogy "ha valaki nem tudja befizetni a havi 8000 forintot, az egészségügyi szolgáltatásra szociális rászorultság alapján is jogosult lehet", és Részletfizetést, fizetési halasztást is kérni lehet.)

 

Ellenzéki országgyűlési képviselők ugyanakkor kezdeményezték a törvény és a végrehajtásáról szóló rendelet érintett pontjainak megsemmisítését, mert szerintük a változtatásnak nem volt jogszerű indoka – a visszaélésekkel szembeni fellépés, a járulékot nem fizető "potyautasok" kiszűrése ugyanis nem az. Érvelésükben arra hivatkozta, hogy senki nem kötelezhető a méltó emberi élethez szükséges és alkotmányosan védett megélhetési minimumot veszélyeztető, a képességeit és lehetőségeit meghaladó térítési díj megfizetésére. A támadott rendelkezések a képviselők szerint nincsenek tekintettel az eltérő vagyoni helyzetre, ami a diszkrimináció tilalmába ütközik.

 

Az Alkotmánybíróság több mint egy évig nem foglalkozott a beadvánnyal, most viszont megtárgyalta és elutasította. A HVG cikke szerint

döntésüket egyrészt azzal magyarázták, hogy az állam nem avatkozhat ugyan be indokolatlanul és jogalap nélkül az élethez, méltósághoz való jog védelmi körébe, de az egészséghez való jog "nem tartozik ebbe a körbe".

Az Alaptörvény II. cikke, amely szerint "az emberi méltóság sérthetetlen", nem alapozza meg az egyén alapjogát az állam által nyújtott meghatározott egészségügyi ellátásra vonatkozó törvényi szabályozásra – érveltek.

pexels-gustavo-fring-4173239 (1)
Fotó: pexels.com

Az Ab szerint a fenntartható egészségügyi és egészségbiztosítási rendszer kialakításában "a jogalkotónak akkora mozgástere van, hogy abból általában semmilyen igény nem vezethető le konkrét egészségügyi szolgáltatásokra".

A határozat indoklásában azt írják, "az élettel járó kockázatok egy részét a társadalombiztosítási rendszerek általában fedezik, más részük azonban nem hárítható át másokra, különösen akkor, ha a pénzügyi kötelezettséget előidéző helyzet az érintettnek betudható", vagyis ha az illető maga tehet róla, hogy elmaradt a befizetéssel.

Az indítványozóknak azzal az álláspontjával sem értett egyet az Ab, hogy a korábbi járulékfizetés révén "az egészségügyi szolgáltatásokra jogosultság az Alaptörvény értelmében vett tulajdonvédelem védelmi körébe tartozna". Úgy fogalmaznak: "a más szabály alapján egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult, belföldi illetőségű nagykorú személyek számára az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének előírása és ezzel a társadalombiztosításba bevonása az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulás része, az egyén önmagáért való felelősségével, az öngondoskodással, továbbá a társadalmi közös kockázatvállalással kapcsolatos elvárás", hiszen az Alaptörvény ez utóbbiról is szól.

 

Továbbá azt is hangsúlyozzák, hogy a jogszabály nem tesz különbséget a különféle vagyoni helyzetben lévők között, "különbségtétel hiányában viszont nem sérülhetett a törvény előtti egyenlőség". Az indoklás rámutat: a rászorulók ellátásának fedezetéről "más jogcímeken gondoskodott a jogalkotó", mivel a törvény tucatnál is több pontban sorol fel olyan személyi köröket, akik nem kötelezettek járulékfizetésre, mégis jogosultak ingyenes egészségügyi szolgáltatásra.

 

Mindennek alapján az Ab egyhangúlag elutasította a képviselők indítványát.

 

(Indexfotó: pexels.com)

Csatlakozzon Eger legnagyobb online közösségéhez, legyen tagja tematikus Facebook-csoportjainknak is! Találkozzunk az Egri ügyek csoportban is, már csak egy kattintás!
Van egy jó sztorija, témajavaslata, de félti a névtelenségét?
Küldje el biztonságos csatornánkon, így garantáltan inkognitóban marad!
Köszönjük, ha hozzászól a cikkhez, de kérjük, ezt kulturált formában tegye!

Friss cikkeink a rovatból

Címoldalról ajánljuk

Még egy kis olvasnivaló