2022. július 1., Tihamér Annamária

Mindenki ügye

#egészségügy #államosítás #művese

A meddőségi központok után vinné az állam a művesekezelést is

Szabó Antal/Azonnali.hu 2022.02.16. 13:13

Egy gyanús tavalyi közbeszerzés borzolja a kedélyeket a művesekezelést végző hazai szolgáltatók körében. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő sem az érintetteknek, sem az Azonnalinak nem volt hajlandó elárulni semmit.

azonnalipp

A jelek szerint a meddőségi központok után átvenni – azaz államosítani – készül az állam a vesebetegek kezelését végző cégeket is. Tavaly nyáron szép csöndben kiírtak egy közbeszerzést, majd ennek nyomán szerződés is létrejött a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt., és a Cryptic Consulting Kft. között. A szerződés szerint a Crypticnek kellett elvégezni öt egészségügyi szolgáltató cég átvilágítását,

azt vizsgálták, hogy a dokumentumban csak Céltársaságokként, sorszámozva említett nevezett cégek megfelelnek-e a majdani állami tulajdonbavétel feltételeinek.

Az egészségügyi piacon a „Céltársaságokat” egyértelműen a Magyarországon dialízist végző külföldi tulajdonú magánszolgáltatókkal azonosítják – bár bizonyíték senkinek nincs a kezében. A hírek szerint az audit már lezárult, az eredményről viszont semmit nem tudni. Az ügyben az azonnali.hu kereste az MNV-t, és Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter sajtóosztályát is, de válasz egyik helyről sem érkezett.

 

Itthon tízezer ember szorul dialízisre


A vese diszfunkciós zavarainak végső kezelési megoldása a dialízis, a legvégső pedig a transzplantáció. A dialízis során a beteg négy-ötórás kezelésen vesz részt a számára elérhető műveseállomáson (természetesen mobil kezelés is igényelhető), melyet általában kétnaponta ismételni kell.

 

Az eljárás során a páciens vérét speciális berendezésen áramoltatják át, mely pótolva a vese funkcióját, megtisztítja azt a mérgező anyagoktól, biztosítva ezzel a zavarmentes keringést, azaz az életet. Egészen fiataloktól kezdve az idősekig bárkinek szüksége lehet sajnos erre a kezelésre, hazánkban közel tízezer embernek.

A kezelés akár pár napos elmaradása végzetes lehet.

A művesekezelést – több más kórház és klinikai központ mellett – Magyarországon három külföldi magántulajdonban lévő cég is végzi: a német gyökerű B.Braun Avitum Hungary Zrt., a szintén német tulajdonban lévő Fresenius Medical Care Kft., illetve a svédországi alapítású Diaverum magyarországi leányvállalata, a Diaverum Hungary Kft..

 

E három egészségügyi szolgáltató közül a Diaverum végzi a legtöbb kezelést, a másik két szolgáltató nagyjából egyenlő arányban osztozik a betegek ellátásán, és a három cég összesen közel hatezer rászorulót lát el, a fennmaradó négyezer páciens az állami fenntartású egészségügyi intézményektől kapja meg az életmentő kezelést.

A dialízis szolgáltatók egyébként a cégadatok alapján egyelőre különbözőképpen élték meg a járványt.

A B Braun Kft a 2020-as évet (a 2021-es céges beszámolók még nem érhetőek el) 11.97 milliárd forintos nettó árbevétel mellett ugyan 12.5 millió forintos adózás előtti eredménnyel zárta, de már ez is 80 százalékos csökkenés volt az előző évhez képest. Az Fresenius Medical Care 2020-ban 10.84 milliárdos nettó árbevétel mellett már 1.252 milliárd forint veszteséget termelt, míg a Diaverum Hungary 3.62 milliárd forintos nettó árbevétel mellett 178.7 milliós nyereséggel zárt.

 

A dialízis eszközigényes tevékenység, a 4-5 millió forint értékű szűrőberendezéseken kívül speciális oldatok, sók, szerelékek, fecskendők, dializátorok szükségesek a biztonságos ellátáshoz. A cégek szigorú szabályok, és meghatározott protokollok szerint tevékenykednek, például veszélyes anyagot is kezelnek.

 

Eddig jó volt az ellátás


A magyarországi rászorulók e vegyes rendszerben is világszínvonalú ellátásban részesülnek,

a rendszer jól működik, s mint ilyen, a jelek szerint felkeltette a NER figyelmét is.

Humánerőforrás tekintetében különleges helyzetben vannak a szolgáltatók, olyan speciális szakképzettség szükségeltetik a kezelések lebonyolításához ugyanis, amelyet az általános ápolók, nem, vagy csak 4-5 hónapos, szigorú vizsgával lezárt képzés után láthatnak el.

 

A másik irányba nyitott a munkavégzés, a dializáló ápoló egyéb osztályokon is „bevethető”. Az egyik legnagyobb probléma e szolgáltatások állami tulajdonba vételét követően itt jelentkezhet majd, hiszen ha

az eddig magántulajdonú cégnél dolgozó ápolók jogviszonya is „államivá” válik, a jelenlegi jogszabályok szerint vezényelhetőek lesznek,

azaz a most is nagy gondot okozó munkaerőhiány még inkább kínzóvá válik a dialíziscentrumok számára.

 

A szakemberek hiánya azonban csak az egyik gond, az égetőbb probléma az alulfinanszírozottság. A pandémiás helyzet jelentős többletköltségeket rótt a magántársaságokra, amelyeket az állami finanszírozás nem követett.

muvese
Művese-kezelés kórházi körülmények között (Fotó: Wikimedia Commons)

 

A dialízis-ellátások egy főre vetített alapdíja a covid-vészhelyzet idején sem változott, 2020 októbere óta 24 045 forintot fizet az állam egy dialízis-kezelésért (ez még kevesebb is, mint 2019-ben, mert akkor 25 023 forint volt az összeg), ezzel szemben az állami klinikák, kórházak többletforrásokhoz jutottak.

 

Ugyanígy a dolgozók megemelkedett kockázati és munkaidős pótlékait is ugyanakkora összegből kellett kigazdálkodni, úgy, hogy a szolgáltatás színvonala nem csökkenhetett a betegek rovására. Mára eljutott az ágazat oda, hogy az egy dialízis-kezelésre jutó állami finanszírozás – mint erről a Novekedes.hu egyik cikke is írt – Albániában, és Romániában is magasabb, Csehországban majd’ háromszorosa, Szlovéniában kétszerese a magyarországinak, az elérni és lehagyni vágyott Ausztria, vagy Franciaország hasonló tételeiről nem is beszélve.

Egyes szakmai források szerint 4-5 millárd forint hiányzik a finanszírozási rendszerből.

A vesebetegek érdekvédelmi szervezeténél a támogatás anomáliái miatt már évekkel ezelőtt óriási volt a felháborodás. Mint honlapjukon írják:

A kormány az év végén százmilliárdos nagyságrendben szórt szét pénzt. (…) A fő haszonélvezői láthatóan az egyházak és a külhoni magyarok, a magyar oktatás és egészségügy most is, mint mindig a háttérbe szorult.

Az Azonnali természetesen mindhárom magánszolgáltatót megkereste arra vonatkozó kérdésekkel, hogy mi a véleményük a tervezett államosítással kapcsolatban, éreznek-e bármiféle kormányzati nyomást ebben az irányban.

A B.Braun arról tájékoztatott, hogy „folynak a megbeszélések a Magyar Kormánnyal a művesekezelések ügyében, mely most kihívásokkal küzd az ágazatban”,

de remélik, hogy „a tárgyalások eredményre vezetnek, és folytathatják megszokott magas színvonalú tevékenységüket”. A Fresenius Medical Care képviseletében Berkes Attila ügyvezető igazgató annyit válaszolt, hogy sajtóhírekre korábbi gyakorlatuknak megfelelően nem reagálnak. Köhler Tamás, a Diaverum ügyvezető igazgatója azt közölte velünk, hogy sajnos nem áll módjában a kérdéseinkre válaszolni.

 

Nagyon úgy tűnik tehát, hogy a szokásos receptet követve a kormány megpróbálja „kivéreztetni” ezt a szolgáltatást is. A módszer ismerős lehet: gondoljunk például a béren kívüli juttatások állami bekebelezésére, melynek során a kormány a külföldi (jellemzően francia) szolgáltatók utalványaira extra adót vetett ki, így ők el is hagyták a magyar piacot, átadva azt a 2019-ben megszüntetett Erzsébet-programnak. Ez egyébként utólag drága mulatságnak bizonyult, az egyik károsult társaság, a francia Sodexo beperelte a magyar államot, és meg is nyerte a pert, ezért 25 milliárd forintot kellett fizetni neki.

 

Ezt a cikket az Azonnali szállította.

Csatlakozzon Eger legnagyobb online közösségéhez, legyen tagja tematikus Facebook-csoportjainknak is! Találkozzunk az Egri ügyek csoportban is, már csak egy kattintás!
Van egy jó sztorija, témajavaslata, de félti a névtelenségét?
Küldje el biztonságos csatornánkon, így garantáltan inkognitóban marad!
Köszönjük, ha hozzászól a cikkhez, de kérjük, ezt kulturált formában tegye!

Friss cikkeink a rovatból

Címoldalról ajánljuk

Még egy kis olvasnivaló