Megérkezett az idei első hó
Kiszáradhatnak a patakok, elapadhat az Ilona vízesés, és akár a Szent Anna tó is megszűnhet a Mátrában – ezt vetíti előre hosszabb távon egy tanulmány, amely a Mátra és a Bükk turizmusának lehetséges jövőjét elemezte a klímaváltozás tükrében. A vészjósló előrejelzés annak fényében különösen érdekes, hogy a napokban derült ki: a Kékestető fejlesztési tervei között szerepel egy olyan hóágyúzási rendszer üzembeállítása, amely az eddigiekhez képest hosszabb ideig és távon biztosítaná a havas lejtőket. Ez turisztikai szempontból talán kecsegtető, ám a természetvédők megkongatták a vészharangot a Natura 2000-es területek védelmében – írja a Népszava.
A lap idézi Szél Bernadett független országgyűlési képviselőt, aki a közösségi oldalán fakadt ki, mondván: a magyar kormány egyszerűen építési teleknek tekinti az európai jelentőségű védett területeket. Ezzel Szél arra utalt, hogy a hírek szerint kormánybarát vállalkozók évente 3-5 hónapos, mesterséges hóval felturbózott síszezont és kabinos felvonókat szeretnének kormánybarát vállalkozók a Kékesen egy olyan egyedi adottságú védett területen, ahol jelenleg legfeljebb évi három héten keresztül van hóborítás.
A HVG nemrég arról számolt be, hogy
fél évszázada dédelgetett tervet valósítanának meg a Kékestetőn azzal, hogy kabinos felvonó vinné fel a látogatókat a hegycsúcsra. Megjegyezték ugyanakkor, hogy a több milliárd forintos beruházásnak csak akkor lenne értelme, ha téli sportokat is űzni lehetne a hegyen, ahhoz viszont hó kell, csakhogy a helyszínen nincs olyan természetes vízforrás vagy tározó, amellyel az ország leghosszabb (1,8 kilométeres) sípályájának hóágyúzása megoldható.
A lap cikke szerint a felvonó építéséből nemcsak a sípályát üzemeltető cég tulajdonosa, az állami megrendelésekben nem szűkölködő, abasári székhelyű HE-DO Kft. profitálna, de jól jönne a Mészáros Lőrinc cégcsoportjának tulajdonában lévő mátraházi Lifestyle Hotelnek is (ugyanis a kabinos felvonó éppen a szálloda közeléből indulna).
Több évtizedes szakmai tapasztalat mondatja velem, hogy a választások előtti évben mindig bedobnak a köztudatba egy-egy átfogó fejlesztési ötletet a Mátrára, amiből aztán rendszerint nem lesz semmi
– nyilatkozta a Népszavának Szuromi László, a Bükki Nemzeti Park mátrai tájvédelmi körzetének nyugalmazott vezetője, jelenleg a Gyöngyöshöz tartozó Mátrafüred részönkormányzatának képviselője. Azt is elmondta, hogy már a 80-as években felmerült egy ilyen felvonó ötlete, és azóta szó volt arról is, hogy három végpontja lehetne.
Szuromi szerint Kékestetőn már a déli pálya hóágyúzása is szembement a természetvédelmi szempontokkal. Ő szakemberként többször is ágált ellene nyilvános fórumokon, de végül elkészült egy hatástanulmány, ami szerint a déli oldal hóágyúzása nem veszélyes a környezetre, mert nincsenek olyan védett növények, amiket fokozottan kellene óvni. Ugyanez a tanulmány azonban kimondta, hogy az északi sípályán természetvédelmi szempontok miatt egyáltalán nem lehet hóágyúzni. Tömegsportra egyébként sem alkalmas a hegynek ez az oldala.
A déli pályák hóágyúzásához szükséges vizet jelenleg a Csór-réti víztározóból nyerik, ugyanonnan, ahonnan a környékbeliek kapják a tisztított ivóvizet. Hiesz György gyöngyösi polgármester szerint ez a jövőben megváltozhat, a hóágyúzáshoz már nem kellene, hogy a lakossági ivóvizet használják az üzemeltetők – ami eleve nagyon drága, és a kezeléshez szükséges vegyszerek miatt nem feltétlenül környezetbarát –, hanem a víztározóból közvetlenül vezetnének ide a természetes vizet. A tározó kapacitása Hiesz szerint elegendő ahhoz, hogy mind a sportolási célokra, mind a lakosság ivóvíznek ellátására használni tudják.
A Révész Máriusz kormánybiztos égisze alá tartozó Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ Nkft-től – amelyet a Mátra térségének aktív turisztikai stratégiájának elkészítésével bíztak meg, emellett a Kékes szűkebb környezetére fókuszáló tanulmányon is dolgozik – arról tájékoztatták a Népszavát, hogy a tervezett fejlesztések valóban érintenék az északi sípályát, méghozzá annak megszüntetésével.
Az északi sípálya körül értékes, erdőrezervátumként kezelt természetes erdőállomány található, amelynek úgynevezett „magterületén” minden emberi tevékenységet végérvényesen beszüntetnének annak érdekében, hogy az erdő természetes folyamatai zavartalanul és hosszú távon érvényre juthassanak, vagyis a természetvédelmi szempontokat részesítik előnyben
– mondta a lapnak Petényi Mirkó kommunikációs igazgató.
Arra a kérdésre, hogy valóban a mátraházi Lifestyle Hotel mellől indul-e el a majdani felvonó, és ha igen, ebben szerepet játszik-e a hotel tulajdonosának, Mészáros Lőrincnek személye, nemmel válaszolt. Közölte:
a program keretében tervezett csaknem 2,5 km hosszú, 10 fős, négy évszakos kabinos felvonó Mátraházát kötné össze a Veronika-réten keresztül a Kékestetővel, egy már meglévő nyomvonalat felhasználva.
A Mátrafüred-Sástó-Mátraháza-Kékestető nyomvonalon vezetett felvonóra vonatkozó elképzelés a magas költségigény és a komoly természetvédelmi hátrányok miatt kikerült a programból. Hozzátette: a Kékesen egy-egy hétvégén tapasztalt közlekedési probléma orvoslására a jelenleginél lényegesen kedvezőbb és kevésbé környezetterhelő megoldásokat fogalmaztak meg az autóforgalom minimalizálása, az intelligens behajtási rendszer, a hegytetőtől távolabb kialakított felszíni parkolók és az elektromos buszrendszer kialakítása révén.
