Megérkezett az idei első hó
Nemrég adta közre a KSH és az MNB is a legfrissebb 2021 első negyedévére vonatkozó lakásárindexét, a MegveszLAK pedig saját adatait használva megnézte, hogy mennyit változott az ingatlanok kínálati ára egy év alatt a megyékben és megyeszékhelyeken.
Az oldal azzal indítja cikkét, hogy sokan évek óta hangoztatják, hogy most aztán végre kidurran az ingatlanlufi és az árak emelkedése megáll, vagy a visszájára fordul, ennek ellenére az összesített adatok alapján az áremelkedés 2014 óta folyamatos a használt lakások piacán. Ugyanakkor – bár ez az összesített adatokon nem látszik – helyenként már valóban elérték az árak a maximumot, vagy annak a közelébe kerültek, ráadásul az utóbbi egy évben a magasabb infláció el is vitte a használt lakások áremelkedésének a jelentős részét.
Az MNB Lakáspiaci jelentése alapján átlagosan 12,7%-al lettek drágábbak a lakóingatlanok a régiókban, de az egyes területek között azért vannak nagyobb eltérések. A déli (14,7-14,9%) és keleti (14,6%) országrészeken az átlagnál kicsit magasabb, közel 15 százalék volt az áremelkedés. A nyugati régió (8,4%) már jelentősen el van maradva az országos átlagtól. Az észak-dunántúli (12,1%) és a Heves megyét is magába foglaló észak-keleti (12,6%) régió képviseli az országos átlagos áremelkedést.
Ami az egyes megyék közötti eltéréseket illeti, Jász-Nagykun-Szolnok megyében az utóbbi egy évben nemhogy növekedtek a lakóingatlan négyzetméterárak, hanem még 10%-al csökkentek is. Budapesten (3%) alig pár százalékkal nőttek az árak, és ugyanilyen kis áremelkedés volt Bács-Kiskun megyében (2%) és Csongrád-Csanád megyében (3%) is.
Országos átlag fele alatti árnövekedés volt Vas (5%), Győr-Moson-Sopron (8%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (8%) megyékben is, de Fejér (11%) és Hajdú-Bihar (11%) megyékben is alacsonyabb volt az áremelkedés.
Hat megyében is az országos átlagnak megfelelően nőttek az átlagos kínálati négyzetméterárak a lakóingatlanoknál – ezek Békés (15%), Baranya (15%), Somogy (16%), Borsod-Abaúj-Zemplén (16%), Tolna (16%) és Pest (16%) –, míg
Komárom-Esztergom (21%), Nógrád (23%), Zala (23%) és Heves (24%) megye ingatlant keresői és ingatlanpiaci szereplői jelentős áremelkedést tapasztaltak.
A KSH és MNB jelentéssel szemben nem Pest megyében drágultak a legjobban az ingatlanok, hanem Veszprém megyében, ahol átlagosan 35%-al nőttek a lakóingatlanok kínálati négyzetméterárai.
Némileg más képet fest az utóbbi egy év ingatlanár-növekedéséről, ha a megyék helyett a megyeszékhelyek lakóingatlanainak az átlagárát nézzük meg (az összehasonlításban Pest megyét a legnépesebb városa, Érd képviseli).
Nógrád megye 23%-os növekedéséhez jelentősen hozzájárult Salgótarján, ahol az országban a legnagyobb, 48%-os lakóingatlan átlag négyzetméterár növekedés volt az elmúlt egy évben. A második helyen végzett Tatabánya (37%) és Miskolc is felfért a dobogóra 29%-os átlag négyzetméterár növekedéssel.
Egerben a megyeinél némileg alacsonyabb, 17%-os volt az emelkedés, ezzel a város a lista első felébe került.
A legkisebb áremelkedés Szolnokon (3%) és Budapesten (3%) volt, és az is látszik, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megye 10%-os árcsökkenését nem a megyeszékhely miatt produkálta az utóbbi egy évben.
A lakóingatlanok kínálati árainak változása kapcsán egyébként a MegveszLAK cikke megjegyzi, hogy a kínálati árak jellemzően 5-10 százalékkal magasabbak a valós eladási áraknál.
Az oldal konklúzióként azt írja: az ingatlanok kínálati átlagárait megyénként vizsgálva szinte pontosan ugyanolyan átlag jön ki (13%), mint amennyivel a KSH és MNB adatai szerint drágultak a lakóingatlanok egy év alatt az ország egész területén (12,7%). Azonban ha a megyeszékhelyek ingatlan kínálatát vizsgáljuk, akkor ott már 16%-os volt az országos átlagos áremelkedés. A régiós adatokban viszont már nagyobb eltérés tapasztalható a kínálati árak változása és az MNB/KSH adatai között.
(Képek forrása: megveszlak.hu; Indexfotó: Vámossy Béla)
