Lázár János Egerben járt és a fideszesek lelkét ápolta
Tavasszal kavarta fel a Heves megyei Bátor polgárait a hír, miszerint a község belterületén egy fémöntödét készül indítani egy helyi vállalkozó. A helyi lakosokból alakult Bátran Bátorért Munkacsoport online és írásos petíciót is indított a kezdeményezés ellen.
Fémöntöde épülne a festői Bátor házai mellé, aláírásokkal tiltakozik a falu lakossága
Online és írásos petíciót is indított a helyi lakosokból alakult Bátran Bátorért Munkacsoport, miután kiderült: a Heves megyei Bátor község belterületén egy fémöntödét készül indítani egy helyi vállalkozó. A lakóházak közé tervezett nehézipari tevékenység ellentétes a lakosság céljaival, jogaival és anyagi érdekeivel. Településünk turizmus és ökológiai mezőgazdaság felé mutató jövőképét egy ilyen ipari tevékenység ellehetetleníti.
Nemrég falugyűlést tartottak a településen, ahol Pallagi Alfréd polgármester közölte, hogy az önkormányzat módosítani fogja a helyi építési szabályzatot.
A testület október 13-án hozta meg a döntést, hogy a tervezett öntödének is helyet adó ingatlant gazdasági, kereskedelmiből lakóövezetté minősítik át.
A módosítás mellett három, ellene két szavazat volt. Az önkormányzat várhatóan perek elé néz, ismertette a településvezető a Heol beszámolója szerint.
Ezt követően hosszú órákon át tartó vita következett a helyiek között, fölszólaltak az ingatlan tulajdonosai, az öntödét működtető vállalkozó, önkormányzati képviselők és az öntödét támogató, illetve ellenző ott lakók is.
Végül az utolsó hozzászóló tette azt a javaslatot, hogy az önkormányzatnak meg kellene valahogyan vásárolnia az ingatlant, és minden eszközzel segítenie kéne a régóta helyben működő vállalkozót, hogy bővíthessen, de a falun kívül.
Így lenne beruházás, pluszadóbevétel és a környéken élőknek sem kellene aggódniuk egészségük és kényelmük miatt.
Sallai György vállalkozó, a bátori öntöde tulajdonosa elmondta, az egykori téesztelepet 2000-ben vásárolta meg. Sok pénzt, húszévnyi profitot fordított rá, ezért kártérítési igénnyel fog föllépni. Szerinte most is rendszeresen ellenőrzik, és nem találnak hiányosságot, üzeme nem bocsát ki káros anyagokat.
A vita során kiderült néhány érdekesség, többek között felmerült a kérdés, hogy valóban a vállalkozó telephelyének minősült-e az ingatlan, a képviselők szerint ugyanis nem volt, nem is lehetett bejegyezve, valamint Bátor húsz éve elfogadott rendezési terve alapján sem volt ott ipari telephely korábban.
Az öntödét támogatók szerint szükség van a munkahelyekre, még ha nem is helyiek dolgoznak ott elsősorban, valamint kell a helyi adó is, amelyet a vállalkozás fizet. Ráadásul egy vesztes per óriási adósságba taszítaná az önkormányzatot.
Ezzel szemben az öntödét ellenzők szerint a falu közepén, annak legalacsonyabb részén tervezett ipari létesítmény nem lenne vonzó a környékre kirándulóknak. Kiemelték, hogy a falu most fektetett a turizmusba 70 millió forintot, hiszen információs pontot és tanösvényt alakítottak ki. Ezenkívül ők a saját és gyerekeik egészségéért aggódnak, hiszen azért jöttek Bátorba, mert jó a levegő.
Szóba került az is, hogy a változtatással a jelenleg ott működő fatelep továbbra is tevékenykedhet, illetve az öntödés vállalkozó is tovább raktározhat. A területnek egyébként három tulajdonosa van, akik szerint jelenleg az ingatlan nem alkalmas lakások építésére, kármentesíteni kell a szennyezett, martinsalakkal, egyébbel feltöltött talajt.
A bátoriak egyébként egyetértettek abban, hogy gyakrabban kellene falugyűlést tartani és a döntés előtt kellett volna tájékoztatót szervezni és meghallgatni a lakosság véleményét.
Címlapfotó: Bátran Bátorért
