Megérkezett az idei első hó
Amikor az ifjú üstökös, Tímár Péter 1985-ben leforgatta az Egészséges erotika című dolgozatát, az rögtön dobozba került. Részint a téma sikamlóssága, másrészt a nem is nagyon álcázott politikuma miatt.
A filmben a sikamlósság égisze alatt a vezető elvtársak ipari kamerán át kukkolták a női dolgozókat a ládagyári öltözőben, így erősítve a szocialista együttélést. A cenzoroknak mégsem ezzel, hanem egy másik jelenettel volt gondjuk. A gyár kerítésén jól olvashatóan az állt: Sztrájk!
Ezt az egyet nem volt képes semmilyen szinten elviselni a Kádár-rendszer. Abból az elvből kiindulva, hogy egy munkáshatalomban a munkás nem sztrájkolhat. Aztán mégis meggondolták a dolgot, először szűk körben, majd a nagyközönség előtt is láthatóvá vált a film. Mondani sem kell, átütő siker lett, több százezren látták.
A szocialista érában a női test a filmvásznon eleinte „művészeti hatásként", metaforaként, szimbólumként jelent meg. Jancsónál volt ez leginkább elfogadott, a női test nála a kiszolgáltatottság, vagy éppen az ártatlanság és a szépség felmutatására szolgált. Mígnem Olaszországban kamera végre nem kapta a Magánbűnök, közerkölcsök című történetet...
Jancsónak ez a filmje (is) botrányt szült, az olaszok több részt kivágtak belőle. Volt olyan római újság, amely szerint Jancsó még a „fenegyerek" Pasolinire is rátesz egy lapáttal. Mindez persze felfokozta az érdeklődést. Amikor – évek múltán - a budapesti Filmmúzeumba végre eljutott a mozgókép, a Rákóczi útig álltak a jegyre váró sorok.
Egy erkölcsös éjszaka - a kupiban (Tarján Györgyi)
Az itthoni botrány elmaradt, mert a magyar nézők egyszerűen nem vették a lapot. A mondandó a nézőtéren már-már komikumba ment át (például a híres magyar színész, B. L. jelenete egy szárnyassal). Jancsó a Magánbűnökben a nemiséget kellékként használta, a történelmi üzenetre fókuszált. A film mindenesetre nem lett siker, Cannes-ban sem díjazták.
A filmvásznas szexualitás ábrázolásában Makk Károly nyitott új fejezetet 1982-ben az Egymásra nézve című filmjével. A történet fő szála, a női szerelem, akkor még erős tabunak számított. Olyannyira, hogy nem is akadt magyar színésznő, aki elvállalta volna a feladatot. Így Makk lengyelekkel dolgozott. Így sem volt könnyű végig vinnie az amúgy fajsúlyos cselekményt. Jól jellemzi ezt az egyik szereplő hozzáállása saját karakteréhez: „Szerelem? Olyan bizarr dolog ez".
Aztán feltűnt Xantus János és felrobbantotta a vásznat az Eszkimó asszony fázik című mozival (1983). A Méhes Marietta – Lukáts Andor – Boguslaw Linda hármas főszereplésével futó mozgókép hatalmas siker, később pedig kultfilm lett. Méhes önmagát adta, eszköztelensége és erotikus vonzereje megtette a magáét. Nála már nem megőrzendő kincs a szegény lány hozománya, hanem „használati eszköz". Olyan, mint meginni egy pohár vizet.
Ez a személytelenség, a szexualitás sima szükségletre való lecsupaszítása leginkább az elhíresült „szamaras" jelenetben nyilvánult meg. Máig ez az egyik legbizarrabb szex-jelenet a hazai filmgyártásban.
Lágy, de mégis maradandó „szex-mozivá" lett az Egy erkölcsös éjszaka. Makk Károly 1977-ben rendezte meg Psota Irénnel, Cserhalmi Györggyel, Tarján Györgyivel és egy igazi dívával, az olasz Carla Romanellivel. A film görbe tükör, amelyben láthatjuk a dzsentri világ fonákját.
Látszatra jól mennek a dolgok a vöröslámpás házban, de aztán kiderülnek az „apróbb" hibák. A lányok nem igazán élvezik a melót, a finom urak közpénzből fizetnek az élvezetért, a madám meg lecserélné már az egész bútorzatot. A kupiban aztán kiderül, hogy a tisztes, hívő polgárok lényegében csalók, hazudozó politikusok. A film kerüli a nyílt szexet, de az erotikus jelenetek máig emlékezetesek.
A szocialista filmvásznas szexualitás mélyebb összefüggéseit a szombathelyi Murai András és alkotótársa, Tóth Eszter Zsófia több publikációban is megfogalmazta. Mint írják, számos filmben tűnik fel a perspektívátlanság, a főhősök kilátástalan helyzete. Ami aztán a testiségben manifesztálódik.
„Az aktus marad az egyetlen összetartó cselekvés, a testi együttlét az utolsó – sikertelen – próbálkozás a kommunikációra (Ajándék ez a nap 1979, Könnyű testi sértés 1983, Eszkimó asszony fázik 1983, Őszi almanach 1984, Falfúró 1985). Az Egészséges erotika (1985) pedig a meztelenség látványát a hatalom és az egyének közötti beszédképtelenség és a hatalom képviselőinek idióta, kisstílű magatartásának, kommunikációs impotenciájának kigúnyolásához használja fel", írják.
Visszatérve kiindulóponthoz, az Egészséges erotikához: készítettek egy felmérést, miszerint melyik volt a film legemlékezetesebb jelenete? Meglepetésre nem az erős szex-képiség, a filmformanyelvi bravúr, vagy a politikai üzenet futott be.
Hanem Koltai Róbert egy jelenete. Amelyben társaival az öltözőben vetkőző nőket figyeli, közben bőszen rázza a joghurtos dobozt. A megkérdezettek egyike a következőképpen indokolt:
„Azért választottam, mert ez a szotyogás annyira, de annyira magyar".
Via ugytudjuk.hu
