Magyar Péter: ma Magyarországnak szeretetre, békére, az árkok betemetésére van szüksége
A múlt héten kipattanó pizzéria-ügyben Fajcsák Dénes, Heves vármegye főépítésze egy írást közölt velünk, amiben ő is kifejti álláspontját szakmaibb szemmel.
Ez az írás egy vélemény és nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség álláspontját. A Vélemények rovatban a szerkesztőség véleményétől eltérő írásokat is közreadunk, azonban azok tartalmáért felelősséget nem vállalunk. Természetesen szívesen várjuk a válaszreakciókat, amelyeket közre is adunk.
Valószínűleg idealista vagyok (vagy naív), mert arra vágyom, hogy bármilyen "köznapi" ügy kapcsán, ne alakuljon ki rögtön két tábor, amelyek egymással szemben rázzák az öklüket a saját igazukat ordítva. Építészeti életutat tekintve még rövid "pályafutásom" alatt is már megtanultam, hogy szinte mindenről be lehet bizonyítani annak az ellenkezőjét is, tehát "több párhuzamos igazság létezik!"
Azért szeretnék ebben a témában megszólalni, mert úgy érzem, jelen helyzetben mind a "két oldal” nézőpontját értem, látom, átérzem, ezért talán objektíven tudok megnyilvánulni, elhatárolódva attól, hogy bárki mellett is letegyem a voksom, vagy ítéletet hirdessek.
Gulabot (Zolit) régóta ismerem, igaz, csak látásból, de mondhatom, hogy szinte egymás mellett nőttünk fel, sok a közös metszés, és "átvert" lányos apukák halmazában is sorstársak vagyunk. Hedonista lévén, nagy rajongója vagyok az ő főző tudományának, amely a COVID időszak alatt a bezárt hétköznapokban sok örömet okozott kollégáimnak ill. nekem is. A pizzáját a lányaimmal szintén imádjuk. Tehát fogyasztója vagyok a Rozi's Kitchen-nek, ezért vallom, hogy egy ilyen kezdeményezést segíteni, támogatni kell.
Viszont mivel főépítész is vagyok, váltsunk dimenziót ahhoz, hogy kontextusba tudjam helyezni a kialakult problémát. Épített világunk az elmúlt 100 évben igencsak sokrétűvé vált. Településeink (főleg városaink) a működés és fejlődésnek köszönhetően rengeteg un. látható réteget kaptak. Az épületek, és építési technológiáknak köszönhetően szinte csak a fantázia szabhat határt, hogy mit épít meg az ember fia-lánya. Bármit. Ezekre, ezek mellé pedig információközlés gyanánt kikerül(het) sok egyéb. Ahhoz, hogy élhető, befogadható és barátságos/szerethető maradjon egy település, utca, ahhoz egyre bonyolultabb jogszabályi hálóra van szükség (hozzáteszem, NEM lenne rá szükség, ha a jóízlés, a jogkövetés alapvető emberi (város lakói) tulajdonság lenne.
Városban, közösségben élni egyrészt felelősség, másrészt kötelezettségekkel jár minden érintett számára! Ez azt jelenti, hogy ha közterületen (ide beleértve azokat a területeket is, amelyek a köz által látható, elérhető helyen vannak) a hatályos szabályrendszer szerint kell megjelenni, viselkedni, működni. NE higgye senki, hogy azt tehet, amit csak gondol, és amit akar. DE ez nem politika, ez nem feudalizmus, ez egy bonyolult együttélésnek a szabály kényszere. Ha ezt valaki nem szeretné elfogadni, nem muszáj, akkor ki kell költözni tanyára. Ott azt tesz, és rak ki, amit csak látni szeretne.
Ami igazán zavar, hogy az "ügy" felfújói ebből is politikai szelet próbálnak befogni saját vitorláikba. Ezt meg kellene tanulni már leválasztani.... nincs kampány, hanem most üzemeltetési időszak van, amely értelmében a jelenkori városüzemeltető felelőssége (és joga) a hatályban lévő jogszabályokat betartani. (Hozzáteszem, sok jogszabály az előző városvezetés alatt készült, és nagy valószínűséggel, a következőt is fogja szolgálni!) Tehát véleményem szerint FELESLEGES ezt az ügyet kipakolni a politikai iszapbirkózás színpadára.
Hogy miért? Mert mind a két félnek "igaza van" a saját szemüvegén keresztül. Gulab (Zoli) hibázott (amikor eltervezvén, hogy vállalkozásával kimegy az utcára), mert nem vette fel önkormányzattal a kapcsolatot, hogy ezt hogyan teheti meg! Nem menti fel őt, a szociális helyzete, kényszere, hogy az érvényben lévő jogszabályokat figyelmen kívül hagyhassa. Arról nem is beszélve, hogy precedens teremthet, mert innentől kezdve, bárki "rá" hivatkozással gondolhatja, hogy akkor hasonlóan "végiggondolatlanul" megjelenhet a közterületeken. NEM JELENHET MEG!
Főleg nem egy barokk városban, amely a turizmusból él. Ezt a tényt el kell fogadni, és mindenkinek, aki a turizmus hullámain lovagol, meg kell(ene) tennie mindent, hogy a színvonal a minőségi turizmus irányában emelkedjen, ne pedig a bóvli felé romoljon!
Összegezve a gondolataimat: világunk egyre bonyolultabb, egyre nagyobb vizuális terhelést ró a hétköznapi használat során egy település lakóira. Szakemberek és városüzemeltető(k) felelőssége, hogy az élhetőség, fenntarthatóság szempontjait szem előtt tartva olyan jogszabályi hálót hozzanak létre, és működtessenek, amely a fenti szempontokat érvényesíti, de a vállalkozásokat is támogatja. Ez csapat munka, ugyanis a másik (felhasználói) oldalnak is van felelőssége a jogkövetés, és előzetes együttműködés tekintetében. Ha pedig ilyen szituáció alakul ki, akkor felnőttek módjára tárgyalóasztalhoz kell ülni a mindenki számára megfelelő, kompromisszumos megoldás mielőbbi rendezésének érdekében, nem pedig két tábort kialakítani, és sárdobálás ill. kövezés irányába elvinni az indulatokat.
Remélem megoldódik a probléma, Eger szerethető utcaképei megmaradnak, a Gulabhoz hasonló értékes emberek szolgáltatásai pedig sikeresen működnek. Sok sikert, több türelmet, és megértést egymáshoz.
Fajcsák Dénes
egri okl. építészmérnök
Heves vármegye állami főépítésze
az Arkt Építész Stúdió alapítója
