Megérkezett az idei első hó
A legutóbbi egri közgyűlésen arról döntöttek volna, hogy az ütemezés is elindul, a napirendi pontot végül Mirkóczki Ádám pontot visszavonta. Az Emberi Erőforrások Minisztérium (EMMI) most levélben tájékoztatta az önkormányzatot arról, hogy szerződésszegésnek minősülne, ha mégis megtörténne az átalakítás. Az is kiderül, hogy az EMMI zsarolja a polgármestert, a 100 millió forint extra támogatást a városvezető pedig a Heves Megyei Kormányhivatal vezetőjének, dr. Pajtók Gábornak köszönheti.
Ahogy azt megírtuk, egy jogilag teljesen homályos megállapodás miatt Eger városa konkrétan nem tehet semmit a Gárdonyi Géza Színház ügyében. Mint a színház társfenntartója, az egri önkormányzat egy időre elfelejtheti azt is, hogy érdemben tudjon változtatni az intézmény működésén és a Fidesz kultúrkáderét, Blaskó Balázst is szinte lehetetlen leváltani.
A kézből etetés taktikája
A közgyűlést megelőző napon az önkormányzat olyan levelet kapott, amely kimondja, hogy az EMMI nem támogatja a színház jogutód nélküli megszűnését, azaz, hogy az intézmény nonprofit kft-vé alakuljon át. Kiderült, hogy már tavaly megegyezett a polgármester és Fekete Péter államtitkár arról, hogy az EMMI hozzájárul a színház átalakításához. Ez a dokumentum tavaly már a közgyűlés előtt volt. Fekete Péter jóváhagyta az átalakítást, csak a határidő hosszabbítását kérte, ezért változott az időpontja az átalakításnak. Kérdés, hogy Mirkóczki Ádám ennek tudatában miért vetette le a színház ügyét napirendről, hiszen úgy látszik, minden tekintetben védve volt.
A dokumentum így szól:
Hozzánk is eljutott az levél, amelynek tartalma a korábbi jóváhagyásnak teljesen ellentmond. A városvezetésnek jogilag más lehetősége nincs, mert egy költségvetési intézmény (mint a színház), ha annak utódszervezete kft. lesz, jogutód nélkül szűnik meg. Ezt pedig az államháztartásról szóló törvény is szabályozza: A költségvetési szerv általános jogutódlással történő megszüntetése átalakítással történhet oly' módon, hogy az alapító szerv (önkormányzat) a költségvetési szervet (színház) megszünteti, és az átalakítás során a megszüntetett költségvetési szerv jogutódjaként új költségvetési szervet alapít. Magyarán, ha az önkormányzat megszüntet egy költségvetési szervet (a színházat), helyette alapíthat újat. Tehát költségvetési szervből jogutódlással csak költségvetési szerv jöhet létre, kft. nem. A színházak esetében a megalakuló kft.-k úgynevezett szakmai útódszervezetek.
A minisztérium által, november 24-én megküldött levélben így fogalmaznak:
A minisztérium arra a megállapodásra hivatkozik, amelyet az előző cikkünkben is értelmeztünk. Az eredeti megállapodás szerint a társműködtető (a minisztérium) nem gyakorol fenntartói vagy tulajdonosi jogokat, illetve nem veszi át azokat. Ezek a jogok a fenntartónál (az egri önkormányzatnál) maradnak. Ez azt jelenti, hogy a minisztérium nem szólhat bele semmilyen döntésbe, maximum véleményezheti azt (természetesen azon kívül, hogy a színházigazgató személyének megválasztását közös egyetértésben kell meghozni, ez a Megállapodás egyik zsaroló pontja).
Az eredeti megállapodás 12. pontja szerint:
A fentebb hivatkozott minisztériumi levélben a minisztérium nem támogatja az átalakítást, azonban ez nem is része az eredeti megállapodásnak, semmilyen bekezdés nincs a működési forma változásának büntetésére. Mégis azzal érvel, hogy az önkormányzat ezzel megszegné a megállapodást, így a minisztérium megteheti, hogy az eddig utalt támogatást Egernek vissza kell fizetnie. Továbbá, ahogy a világ összes szerződésében, a megállapodás módosítása közös akaratból kell, hogy történjen.
Az eredeti megállapodás 14. pontja ezt le is írja.
Lehetetlen, hogy erről kezdeményeztek volna bármilyen tárgyalást is egy fél nap alatt. Mellesleg az önkormányzat az átalakításról már nyáron döntött, az ütemezéséről pedig most döntött volna. Tehát a minisztérium egy nappal a nonprofit kft.-vé alakítás ütemezésének megkezdése előtt küld egy levelet az önkormányzatnak, amelyben figyelmezteti egy olyan részére a megállapodásnak, ami nem is létezik és mellé még belengeti, hogy ha ez megtörténik, akkor azonnal vissza kell utalni a 2020-as évi, kb. 300 milliós támogatást, illetve az ezévit, amelyet még nem is utaltak át. A levélben kiemelt szövegrész („a Színház jogutód nélküli megszűnését nem támogatjuk”) lényegében azt jelenti, hogy csak úgy támogatná, ha jogutódlással változik meg a színház működése, ergó minden feltétel marad úgy, ahogy azt az EMMI akarja, ezzel pedig Blaskó Balázs színházigazgató is. A visszafizetési zsarolás pedig minden törvényességi alapot nélkülöz.
Annak idején még maga Blaskó is támogatta a kft.-vé átalakítást, illetve az ország megannyi, az állammal közösen finanszírozott színháza már ilyen gazdasági társaságként működik. Ilyen formában egy vezetőnek sokkal szabadabb keze van, viszont nagyobb is a felelőssége, hiszen nonprofit kft.-ként csak és kizárólag a színház működtetésébe forgathatja vissza a bevételt, tehát saját magának kell kigazdálkodnia a sikereit, amellett, hogy az önkormányzati támogatást ugyanúgy megkapná. Ismerve a színházbérletesek alacsony számát, Blaskó Balázs 11 év kényelem után valószínűleg retteg, hogy ilyen formában már nem tudná elvezetni a színházat, nem lenne alkalmas egy vállalkozás vezetésére. A mostani formában aligha van felelőssége, hiszen évi csaknem 800 millió forintból azt csinál, amit akar és senki sem ellenőrizheti érdemben, vagy szólhat bele a működésbe. Ha megtennék, Blaskó rögtön telefonál Fekete Péter államtitkárnak, hogy a városvezetés már megint beleszól a dolgába. Ezt maga Blaskó is bevallotta és az, hogy egy vidéki színház igazgatója kedd délelőttönként könnyedén felhív egy államtitkárt, az merőben kimeríti a politikai státuszát.
Mirkóczki befenyítve, Pajtók a megmentő
Az Eger Hírek cikkében úgy ír, hogy Blaskó marad az igazgató, azonban erről sem a legutóbbi közgyűlésen, sem pedig az elkövetkezendő, legalább fél évben nem döntöttek volna. A cím teljesen félreinformálja az olvasót, mintha a képviselő-testület célja az lett volna, hogy Blaskót újra leváltsák. Állításuk szerint a minisztérium nem is értesült az önkormányzattól arról, hogy az átalakítás megtörténne, ehelyett az eger.hu oldalán látták meg azt. Az meredek, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma a döntést megelőző napokban Eger weboldalát kutatná, kivéve, ha valaki erről neki nem szólt és figyelmeztette őket, hogy megint Blaskó Balázs pozíciója van „veszélyben”, ezért valamit lépniük kell.
Márpedig valaki figyelmeztette őket. Az önkormányzatnak megküldött levél így kezdődik:
Az Eger Hírek cikkében arról is ír, hogy a szeptemberben megítélt plusz 100 millió forintos támogatás végül a színházhoz kerül, viszont Mirkóczki Ádám ezt akkor úgy közölte, hogy az összeg a kulturális intézményeinkre fordítható, nem csak a színházra, ami igaz is, hiszen a minisztérium közvetlen így nem támogathatja a színházat. Ez a 100 millió bekerült Eger költségvetésébe, aztán jött a Fidesz országgyűlési képviselőjelöltje, dr. Pajtók Gábor azzal, hogy bizony a 100 milliót a színházra kell költeni, az önkormányzatnak át kell csoportosítania az összeget célzottan a színháznak, azaz Blaskóéknak.
A levélből kiderül:
A minisztérium burkoltan és finoman, de emlékezteti Mirkóczki Ádám polgármestert, hogy nem csak a 100 millió forintos támogatást és a megállapodásban rögzített színháztámogatást, de a 825 millió forint kompenzációt is megkapta az év folyamán. Mirkóczki Ádámot a minisztérium megzsarolja, hogy el ne felejtse, Eger megkapta, amiért a járványhelyzetben imádkozott (igaz, másfél milliárdot kértünk és a prognosztizált kiesésünk kb. 2,5 milliárd forint, Mészáros Lőrinc hotele pedig 2,8 milliárd támogatás után elbocsájtja a dolgozóit is). Továbbá olvasható, hogy ez még csak nem is állami kötelességtudat lenne, hanem dr. Pajtók Gábornak, a kormányhivatal vezetőjének és a Fidesz országyűlési képviselőjelöltjének köszönhető. Mirkóczki Ádám, Fekete Péter és Pajtók Gábor szeptemberben ültek le tárgyalni Eger kulturális intézményeinek lehetőségeiről. Bejegyzésében a polgármester megírja, hogy a közös fenntartási szerződés megújul, de ennek részleteit nem ismerhettük meg:
Az egri önkormányzat és az EMMI által köttetett megállapodás nyilvánosságra hozatala esetén fény derülhetne arra, hogy pontosan mégis milyen jogai vannak Eger városának a színházával kapcsolatban és milyen eszközökkel szankcionálhat a minisztérium. Az, hogy az EMMI alkalomadtán, amikor szükséges, küld egy fenyegetőző levelet, az merőben kimeríti a törvényesség fogalmát. Persze a törvényi összeférhetetlenségeket vagy anomáliákat bármikor feloldják egy újabb törvénnyel és nyújtják azt be éjfél előtt pár perccel. Tételezzük fel, hogy a színházról szóló szerződést, azaz a megállapodást író szándéka egy demokráciában valószínűleg nem a zsarolás volt, de ez a megállapodás ezt a lehetőséget rögzíti. A kormány pedig ki is használta.
