Megérkezett az idei első hó
Bár Eger 2021-es költségvetési tervét még nem ismerjük, azonban tavaly év végére vált csak egyértelművé, hogy mivel kell szembenéznie a koronavírus-járvány gazdasági hatásaival és az Orbán-kormány megszorításaival (gépjárműadó, parkolási díjak elvonása) már eddig is súlyosan terhelt városnak. Tavaly decemberben derült ki, hogy a kormány megfelezi az önkormányzatok legfontosabb bevételi forrásának, a településen működő kis- és középvállalkozások által a saját árbevételük után fizetendő iparűzési adó (ipa) mértékét. Mirkóczki Ádám egri polgármester ezután úgy nyilatkozott, ez mintegy 1-1,5 milliárd forintos bevételkiesést jelent majd Eger esetében, ha az állam nem kompenzálja a veszteségeket. A 25 ezer fősnél népesebb települések esetében ráadásul egyedileg bírálják majd el az állami kompenzációt, ha lesz egyáltalán.
Az Orbán-kormány azonban egyelőre pontosan azt lépte, ami várható volt: év végén (egyetlen kivétellel) csak a Fidesz polgármesterei által vezetett, megyei jogú városok kaptak fejenként 1,38 milliárd forintos működési támogatást, Eger viszont nem. Az még nincs kizárva ugyan, hogy városunk is kap kompenzációt 2021-ben, kérdés, hogy mennyit, illetve hogy mikor és mit kér érte cserébe a kormány. Vagy informális utakon a Fidesz.
Szűk a mozgástér
Mielőtt megnéznénk, hogy Eger hogyan tudná pótolni a kieső iparűzési adóbevételek egy részét, tegyünk egy kis kitérőt! Az Orbán-kormány tíz éve alatt jelentősen csökkent az önkormányzatok feladatköre. A közoktatás, azaz az általános iskolák és a középiskolák fenntartása (például a pedagógusok bérezése) államilag finanszírozott, ugyanakkor az iskolák működtetését (például az iskolaépület állagmegóvása, felújítása, rezsije) az önkormányzat finanszírozza adott lakosságszám felett. A bölcsődék és óvodák fenntartása és működtetése, továbbá a szociális intézmények fenntartása (idősotthon, hajléktalanszálló) is önkormányzati feladat maradt, ugyanakkor az egészségügyi intézmények, kórházak, szakrendelők fenntartása állami finanszírozásba került.
Egernek három lehetősége lett volna az akár másfél-milliárdos ipa-kiesés pótlására idén. De ahogy kiderült, más helyi adókat nem emelhet, ezt kormányrendelet tiltotta meg számára, ezzel bukott az első opció. Év végén az is kiderült, hogy a hitelfelvételt sem engedélyezi számára a kormány, csak egy mindössze egymilliárdos folyószámla-hitelkeretet használhat fel 2021-ben, amit azonban év végére vissza kell töltenie. Tehát egyelőre ez a megoldás is ugrott. A harmadik, megmaradt lehetőség az önkormányzati kiadások lefaragása.
Ez azonban közel sem olyan egyszerű. Egyrészt a megszorítások politikai szempontból súlyos népszerűségvesztést jelenthetnek Mirkóczki Ádám polgármester, illetve a közgyűlés legnagyobb frakciója, az Egységben a Városért Egyesület és az azt támogató ellenzéki pártok számára. A Fidesz nyilván pontosan ezzel számol: a választópolgárok jelentős részének ugyanis nem egyértelmű, hogy pontosan melyek az önkormányzatok feladatai és melyek az államé, és az sem, ezeket miből finanszírozza az adott önkormányzat. Így, ha a pénzügyi problémák miatt megrogynak egyes városi közszolgálatások, vagy tömegesen kell elbocsátani önkormányzati dolgozókat, esetleg be kell zárni intézményeket, a lakosság dühét könnyen a városvezetés ellen lehet terelni.
Másrészt az önkormányzat nem faraghat le akárhonnan a kiadásaiból. A település feladatellátása kötelező és önként vállalt feladatokra oszlik, amelyeket Eger Megyei Jogú Város Alapokmánya egyértelműen rögzít. Az Egri Ügyeknek adott év végi interjújában Mirkóczki Ádám leszögezte: csak az önkormányzat önként vállalt feladatain tudják behozni a bevételi veszteségeket, a kötelező feladataik ellátását (amelyeket az önkormányzati törvény is rögzít) nem csorbíthatják. “Nem zárhatunk be óvodát, bölcsődét, szociális intézményt, nem állíthatjuk le a közösségi közlekedést sem. Ergo az önkéntes feladatainkon spórolhatunk: rendezvények, sport, turizmus és kultúra” – mondta a polgármester.
Kirúgások vagy kevesebb támogatás?
Eger alapokmánya jelenleg 85 önként vállalt feladatot rögzít. A 2020-as költségvetés szerint, az önkormányzati költségvetési szervek fejezetében nem sok példát találunk rájuk, itt szinte az összes kiadás kötelezően ellátandó feladathoz társul, mint az óvodák fenntartása (például a Ney Ferenc Óvoda kiadásai 407,1 millió forintra rúgnak), az egyik legfontosabb turistacsalogatónak számító Dobó István Vármúzeum működtetése a fejlesztési kiadások figyelembevétele nélkül (711 millió forint), vagy éppen a Gárdonyi Géza Színház fenntartása (691 millió forint). Utóbbi összeg felét az állam biztosítja, cserébe viszont Eger lényegében bele sem szólhatott abba, hogy ki legyen a színház igazgatója.
Önként vállalt feladatokra 2020-ban ebben a költségvetési fejezetben összesen 462,5 millió forintot költött Eger, tehát ezt a pénzt leépítésekkel, felújítások elhalasztásával és más dologi kiadások mellőzésével, visszafogásával (rezsi, kis értékű eszközök beszerzése, mint toll vagy nyomtatópapír például) lehetne megspórolni. A már említett interjúban azonban Mirkóczki Ádám azt mondta, hogy a 2021-es költségvetésben nincs betervezve leépítés, „de nem tudnak semmit ígérni”.
A legtöbb önként vállalt feladatot az önkormányzati feladatellátás fejezetben találjuk. Ezek jellemzően kisebb tételek (főleg egyesületek támogatásai, rendezvények, ünnepségek, díjak), de van több nagyobb kiadás is. A műjégpálya például 25 millió forintjába került a városnak tavaly. Ötmillió forintba került 2020-ban a tehetséges egri hallgatókat támogató Bursa Hungarica Ösztöndíj, illetve összesen 8,5 millióba a városi ifjúsági ösztöndíjak. Ahhoz, hogy Eger önkormányzati televíziót és magazint tarthasson fenn, 70 millió forintot kellett erre fordítani a Média Eger Nonprofit Kft. támogatásán keresztül. Az Egri Szimfonikus Zenekar támogatására 18,2, az egri hétköznapok biztonságát jelentősen befolyásoló térfigyelő kamerák fenntartására pedig 12 milliót költött a város tavaly.
Ebben a fejezetben összesen 492,5 forint kiadást találunk az önként vállalt feladatok között, vagyis összefoglalva: ezt a pénzt az egri kulturális és sportélet, a helyi média, a civil szféra vagy például az ifjúsági támogatások megvonásával, csökkentésével spórolhatná meg Eger.
Érdemes azonban néhány nagyobb tételt megemlítenünk az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatai közül is a 2020-as költségvetésben, hogy felfogjuk, mit jelenthet egy város életében 1000-1500 millió (azaz 1-1,5 milliárd) forint bevétel eltűnése egyik pillanatról a másikra:
– Strand, törökfürdő, Bitskey és Bárány Uszoda üzemeltetése: 120 millió Ft
– Helyi közösségi közlekedés (hely járatú autóbuszok) támogatása: 590,4 millió Ft
– Parkoló üzemeltetési kiadások: 262,5 millió Ft
– Közvilágítás: 166,5 millió Ft
– Bródy Sándor Könyvtár: 415,6 millió Ft
– Gyermekjóléti és Bölcsődei Igazgatóság: 818,1 millió Ft.
A történethez hozzátartozik, hogy a helyi Fidesz és Oroján Sándor frakcióvezető a napokban hangos kampányba kezdett, miszerint az állam Egert ugyanúgy kompenzálni fogja az elvonások miatt, mint ahogy más, nem fideszes városokat. Csak nehogy úgy járjon a város, mint december 24-én az összes ellenzéki vezetésű megyeszékhely, ahová valamiért nem érkeztek a máshová szétküldött 1,38 millió forintos támogatások.
Eger működési kiadásai 2020-ban 15,5 milliárd forintra, működési bevételei 11,9 milliárd forintra rúgtak. A város legfontosabb bevételei: az önkormányzat állami költségvetésből származó támogatása (helyben fizetett személyi jövedelemadó egy részének visszatérése, normatív támogatások), valamint a helyi adóbevételek (például ipa, építményadó, idegenforgalmi adó, kommunális adó).
