Adót emelne az önkormányzat, de az egri óvodások részére már nem jut mikuláscsomagra
Június elején számoltunk be arról, hogy a kanyarban sincs a város második parkolóházának átadása, pontosabban januárról áprilisra, majd nyár közepére tolódott a határidő. Persze ennek prózai okai vannak: akkor az önkormányzat arról tájékoztatott, hogy a kivitelezési szerződés szerint a vállalkozónak május végéig kell műszakilag kész állapotban átadni a parkolóházat, ezután indulhat el egy 30 napos műszaki átadás-átvételi procedúra, majd pedig a használatbavételi engedélyeztetési eljárás. A Városháza használatbavételi engedélyezési eljárás lefutása után tudja megmondani, mikor kerül a közforgalom számára átadásra a Kertész utcai gyorsrámpás parkolóház.
Addig is időről-időre beszámolunk a Bitskey Aladár Uszoda szomszédságában épülő 1,4 milliárd forintos beruházás fejleményeiről, amely a Modern Városok Program keretében a Nemzeti Vízilabda- és Úszóközponthoz kapcsolódóan valósul meg.
Íme két korábbi kép, hogy az épület pár hónapos evolúciója kézzelfogható legyen:
Az igazsághoz tartozik, hogy galériáink egyébként nem aratnak osztatlan sikert olvasóink körében, mert – finoman szólva – nem mindenkinek a szíve csücske a 253 parkolóhelyet ígérő beruházás: sokan nemcsak létjogosultságát vitatják, de szó éri a parkolóház elejét is, azaz a külcsínt, amelyet többnyire a "sivár", "ronda", "fantáziatlan" jelzőkkel illetnek kritikus hangok a közösségi oldalakon. Akárhogy is, el kell ismerni: nem egy beépített szépség.
Ezzel kapcsolatban azonban most egy üde zöld, pozitív fejleményről tudunk beszámolni. Felfedeztük ugyanis, hogy kezd élettel megtelni a parkolóház rideg vasbeton homlokzatára rögzített acélháló, amely arra hivatott, hogy növényeket futtasson fel. A projekttervvel összhangban ugyanis nemrég kúszónövényeket telepítettek a parkolóház tövébe, amelyek várhatóan az acélszerkezet támogatásával "csavarodva" fognak a magasba kúszni.
.jpg)
.jpg)
Bár a projektterv nem részletezi, milyen típusú növényekről van szó, a kapaszkodási mechanizmusa és kinézete alapján a kúszó loncfélék családjába tartozó egyedek lehetnek, de szoktak egyébként ilyen esetben lilaakácot, tatáriszalagot, kereklevelű folyondárkecskerágót, komlót, és kínai kivit is bevetni a falak zöldesítésére.
.jpg)
Nehéz persze megjósolni, mikorra borítják be az épületet kúszónövényeink, de mivel talajkapcsolatos, előtelepített növényekről van szó, más telepítítési módokkal ellentétben gyorsabban gyarapodhatnak. A növekedésüknél azért ne gondoljunk csúcssebességre, fajtától függően évente fél méter vagy maximum két métert növekedhet, magasságuk pedig elérheti a 30 métert. Mindenestre az átadáskor – legyen az bármikor – már lehet demonstrálni: Eger új parkolóháza nyomokban zöldhomokzatot tartalmaz.
Tekintse meg zöldellő galériánkat:
#GALLERY_121#
Fotók: Keller Richárd
