2022. december 2., Melinda Vivienn

Eger ügye

Politikai nyomás van a Gárdonyi Géza Színház igazgatóválasztása kapcsán – INTERJÚ

Molnár Richárd 2019.11.30. 00:00

Az önkormányzat két delegáltja szólhat bele az egri színház igazgatói pályázatainak elbírálásába, de a kormányoldalé a többség. Berecz Mátyás alpolgármester látja a politikai erővonalakat. Mirkóczki Zita szerint fiatalításra, több diplomás színészre és felnőtt bérletesre lenne szükség.

  

Heten pályáznak a Gárdonyi Géza Színház igazgatói székére. Önök is tagjai lesznek a pályázatokat elbíráló bizottságnak, amely végül javaslatot tesz az egri közgyűlésnek. Milyen szempontok alapján fognak dönteni a pályázókról?

 

Mirkóczki Zita (M. Z.): A döntőbizottság kilenc tagú, amelybe négy főt delegál az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) szakmai tanácsadó testülete, a Színházművészeti Bizottság, egy főt maga az EMMI, két főt a színház szakszervezete, illetve két főt az önkormányzat, vagyis így kerültünk be én és alpolgármester úr a bizottságba. Nyilván azért is, mert van valami közünk a kultúrához, művészethez, színházhoz, vagyis a szakmai hátterünk meg van ahhoz, hogy ebben a döntésben részt tudjunk venni. Amikor kiírásra került a pályázat és elkezdtünk gondolkodni az igazgató személyén, akkor abból indultunk ki, és ezt az Egységben a Városért frakciójának nevében is mondhatom, hogy a fiatalítás az alapvető cél. Sokkal lendületesebb, dinamikusabb színházat szeretnénk, frissebb szemléletet, több fiatal, diplomás művésszel.

 

Ez így elég homályos, egy kicsit fejtse ki bővebben. Az Egri Ügyeknek adott korábbi interjújában Ön azt mondta, idézem: „Szerintem itt az idő, hogy megmutassuk: nem csak egyféle színházat tudunk csinálni. Magánemberként egy nyitottabb színházra vágyok, ahol a színház maga egy kulturális olvasztótégely, ahol nem csak a nézők mennek a színházba, hanem a színház megy a nézőkhöz”. Ezek nagy szavak, de mit ért alatta konkrétan?

 

M. Z. Több pályázatban is szerepel a nyitottabb színház kifejezés, de minden pályázó másként fogalmazta meg, hogy mit gondol erről. Én személy szerint azt értem alatta, hogy a színháznak jobban segítenie kellene Eger városának turizmusát, például úgy, hogy olyan produkciók jönnek létre, amelyek bevonzzák a turistákat.

 

Mirkóczki Zita (Fotó: Domán Dániel) 

 

Tehát azért jönnének konkrétan turisták a városba, hogy egy adott előadást megtekintsenek a Gárdonyiban?

 

M. Z. Nem csak az előadások miatt. A színház még jobban eladhatóvá tehetné Egert. De azt is jelenti a nyitottság, hogy közelebb kellene kerülni a közönséghez. Ugyanis azt érzékeltem az elmúlt időszakban, és azt is látni az adatokból, amit a jelenlegi direktor is megerősített egy tévéinterjúban, hogy a jelenlegi bérletesek kétharmada gyerek. Hol vannak a felnőtt nézők?

 

Mi a baj a gyerekbérletesekkel? Ők milyen formában kapják a bérletet?

 

M. Z. A szüleik veszik számukra, de az iskolájuk, óvodájuk viszi őket az előadásokra. Növelni kellene a felnőtt nézők, bérletesek számát.

 

Bár a pályázókról Önök konkrétan nem beszélhetnek, de a jelenlegi igazgató, Blaskó Balázs is újra pályázik. Elkerülhetetlen azonban a kérdés: elégedettek Önök a színház eddigi működésével, nézőszámaival? Látnak-e működésbeli, gazdálkodási, illetve más szakmai problémákat?

 

Berecz Mátyás (B. M:): Zitához csatlakozva hozzá kell tennem, hogy a színház köré valóban egy új brandet kell építeni, amely növeli Eger kulturális súlyát Magyarországon, ezt várjuk el a pályázóktól is. Példaként említeném a Szegedi Szabadtéri Játékokat vagy a Miskolci Operafesztivált, de lehetne külföldi példákat is említeni.

 

De mit jelent ez a gyakorlatban? Olyan előadásokra van szükség, amelyek több nézőt tudnak bevonzani, illetve szakmailag magasabb nívót biztosítanak?

 

M. Z. A politika nem szólhat bele abba, hogy a színházban milyen előadásokat rendeznek. De szerintem életkor-függő is tud lenni, hogy milyen darabokat tűz műsorra egy színházigazgató. Fontos, milyen az igazgató ízlésvilága, mennyire tudja megszólítani az adott műsorterv, színészgárda és rendezői gárda a városlakókat. Hogy ne menjen el Budapestre, Miskolcra vagy máshova színházba, hanem itt akarjon szórakozni és jól érezni magát. Problémának látom jelenleg a Gárdonyiban, hogy a jelenlegi színészgárdából csak négy embernek van színművészdiplomája, mintegy 20 színészből. Ez szerintem kevés. Miért nem jönnek ide Egerbe a fiatal, frissdiplomás színészek, akik Budapesten vagy Kaposváron végeznek? Az Egerbe hívott rendezők kapcsán is fontos az igazgató kapcsolatrendszere, hogy milyen kapcsolatban van a színházi világgal.

 

A nézőszámhoz is kapcsolódik, hogy pénzügyi szempontból fenntartható pályán van a Gárdonyi?

 

B. M. Alapvetően fenntartható a színház. Azonban a kultúrát amúgy sem szabad vegytisztán üzleti szempontból nézni. El kell fogadni, hogy a kultúrát közvetítő közeget, színház, múzeum, könyvtár és a többi, nem szabad pusztán a megtérülés alapján vizsgálni, nem várhatunk el nyereségorientáltságot. Az viszont elvárható, hogy csődbe ne kerüljön, nagy veszteséget ne termeljen, a bekerülési költség és a létrehozott szellemi érték között ne legyen irreális különbség. Durva példával élve, egy monodráma ne kerüljön százmillió forintba. De jelenleg nem látunk gazdálkodási problémákat a Gárdonyiban.

 

M. Z. A koronavírus persze más kérdés, ez okozhat anyagi problémákat. De a színház gazdaságilag eddig megfelelően működött, minden támogatást megkapott.

 

Jelenleg mennyit költ Eger a Gárdonyira egy évben, és még milyen forrásokból működik?

 

M. Z. Közel 250 millió forintot ad az önkormányzat a színház működésére, közel ugyanennyit ad az állam, emellett a színház saját bevétele nagyjából 150 millió forint, emellett pályázati bevételek vannak még. Mintegy 800 millió forintból gazdálkodik a színház Egerben. Ez nem sok, de nem is kevés.

 

Jövőre ez az összeg megmarad?

 

M. Z. Van az önkormányzatnak egy ötéves szerződése az EMMI-vel, ez garantálja a 250 milliós támogatást az állam és Eger részéről is, de ezt minden évben felül fogjuk vizsgálni. Jelenlegi tudásunk szerint a koronavírus-helyzet miatti állami elvonások ellenére jövőre nem változik az összeg.

 

Az EMMI-nek többsége lesz abban a felügyelőbizottságban, amely a jövőben a színházat működtető nonprofit gazdasági társaságot ellenőrzi. Tartanak-e konfliktusoktól, politikai nyomástól a kormány emberei részéről? Lehet-e valami hátsó szándéka a minisztériumnak?

 

M. Z. A felügyelőbizottság dolga a gazdálkodás felügyelete, a törvényesség betartatása. Mi az elmúlt egy évben mindvégig arra törekedtünk, hogy a minisztériummal és a kulturális államtitkárral is jó kapcsolatot alakítsunk ki. Tájékoztattuk őket, meghallgattuk a véleményüket, igyekeztünk konszenzusra jutni. De azért elég határozott véleménye van a frakciónak a színház működéséről.

 

Az igazgatói pályázat kapcsán voltak politikai beavatkozás-kísérletek, nyomásgyakorlások? Jöttek telefonok bizonyos politikai berkekből, gazdasági szereplőktől?

 

M. Z. Erősek a lobbiérdekek, ugye hét pályázó van, de ez szerintem teljesen normális ilyen helyzetben.

 

B. M. Mi ketten az önkormányzat képviseletében alapvetően szakmai döntést szeretnénk hozni. Azonban félő, szerintem ezzel nem árulok el titkot, hogy ilyen helyzetekben ma Magyarországon, szinte minden esetben, politikai akaratot akarnak keresztül vinni, és politikai jellegű döntések is születnek. Ennek jeleit mi is tapasztaljuk sajnos, aminek nem örülünk, mert ez nagyon káros dolog. A politikának nem szabadna szakmai kérdésekbe beleszólnia.

 

Berecz Mátyás (Fotó: Egységben a Városért/Facebook) 

 

Tehát kapnak olyan jelzéseket, hogy jó lenne, ha X vagy Y lenne a Gárdonyi igazgatója?

 

B. M. Direktben sosem mondják ki, de a politikai erővonalakat észlelni lehet.

 

M. Z. Mielőtt mi a bíráló bizottságba kerültünk, már kiírták a pályázatot, illetve előtte már lehetett tudni róla. Így már előtte, többen a jelenlegi pályázók közül megkerestek minket, leültünk velük beszélgetni. Szerintem ez is teljesen normális.

 

Mekkora befolyása lesz a minisztériumnak a pályázatot elbíráló bizottság döntésében?

 

M. Z. A testületbe a legtöbb tagot, négy főt, az EMMI tanácsadó testülete, a Színházművészeti Bizottság delegál. Vagyis az EMMI által küldött egy fővel együtt többségben lesznek. Viszont a bizottság csak ajánlást tehet az egri közgyűlés felé, akár több embert is javasolhat a pályázók közül, az igazgató személyéről az önkormányzati képviselők döntenek. Egy korábbi törvénytervezetben benne volt annak lehetősége, hogy a kormány részéről az emberi erőforrások minisztere megvétózhatja a közgyűlés által megválasztott igazgató személyét. Vagyis nem járt volna állami támogatás a színháznak, ha ragaszkodunk az önkormányzat döntéséhez. Ezt végül nem valósították meg. Szerintem az EMMI-nek egyáltalán nem érdeke egy újabb front nyitása, ezért megegyezésre fognak törekedni. 

 

De ha már nincs vétó a kormány részéről, akkor Eger közgyűlése bárkit megtehet színházigazgatónak?

 

M. Z. Nem teljesen. Akkor szólhat bele az EMMI, ha nem azt a személyt választja a közgyűlés, akit a bizottság javasolt. Ilyen esetbe Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere és Mirkóczki Ádám egri polgármester között megállapodásnak kell születnie az igazgató személyéről. Ennek elmaradása esetén viszont nem jár az állami támogatás a Gárdonyinak.

 

Nevek említése nélkül, van-e a pályázók között olyan, aki az Önök ismeretei szerint be akarná hozni az egri színházba azt az úgynevezett kultúrharcot, vagyis azt az ideológiai jellegű, politikai térnyerést, amelynek most az egyik frontja éppen a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE)?

 

B. M. Nincsenek ilyen személyek a pályázók között. Látjuk persze a különbségeket művész és művész között filozófiában, ízlésben, politikai meggyőződésben. Vannak olyanok, akik inkább a konzervatív, jobboldali értékvilág felé elkötelezettebbek, mások liberálisabbak, provokatívabbak, kritikusabbak, ez azonban nem baj. A legfontosabb szempont az, hogy olyan igazgatót válasszunk, aki mindkét féllel, az állammal és az önkormányzattal is együtt tud működni. Hiszen ez a két fél adja össze a színház anyagi támogatásának döntő részét. Ha ez a mechanizmus politikamentesen tud működni, akkor egyáltalán nem rossz dolog.

 

Nem szakadhatunk el azonban a politikától az Önök személye kapcsán. Mirkóczki Zitától kérdezem: a közelmúltban sajtóhírek szóltak egy munkaügyi perről, amelyet Ön indított az egri alpolgármesteri székből való, Ön szerint jogtalan menesztése miatt. Hogyan áll a per, illetve milyen a viszonya Eger polgármesterével, Mirkóczki Ádámmal, aki leváltotta Önt?

 

M. Z. Mind a ketten arra törekedtünk polgármester úrral, hogy a köztünk lévő konfliktust megoldjuk. Meg kell tanulnunk egymással együttműködni a város érdekében, neki és nekem is, ez jó úton halad. Ide tartozik, hogy a munkaügyi pertől elálltam.

 

Egy másik per kapcsán most Berecz Mátyást kérdezném, mint a Dobó István Vármúzeum volt igazgatóját, aki nemrég nyert meg egy pert, amelyet Nyitrai Zsolt fideszes országgyűlési képviselő indított ellene jó hírnév megsértése miatt. Ön ezt mondta ugyanis azután, hogy a Vármúzeum élére új igazgatót választott Ön helyett a fideszes városvezetés: „Hagyjad, hogy a Nyitrai sarcolja a Várat!”. Az Önök megválasztása óta eltelt csaknem egy évben talált végre az önkormányzat olyan gyanús ügyleteket, szerződéseket, amelyek az Ön távozása után keletkeztek a múzeumban?

 

B. M. Az új közgyűlés megalakulása után indított belső átvilágítási folyamat még nem terjedt ki az önkormányzati intézményekre. Ez lesz a következő lépcsőfok. Szervezeti átalakítást tervezünk a közeljövőben, ami több önkormányzati intézményt is érint. Ennek kapcsán lesznek vizsgálatok, áttekintjük az intézmények gazdálkodását. Megvizsgáljuk majd, mekkora ingatan-, és vagyonállománnyal gazdálkodnak, hatékony-e maga az intézményi forma erre a működésre, kell-e segítség. Ennek során derülhetnek ki olyan ügyek, amelyekre Ön is célzott.

 

M. Z. Hozzátenném, hogy a színház nonprofit társasággá való átalakítása során hasonló átvilágítás zajlik majd az intézményben. Leltárt kell készíteni, fel kell mérni a vagyonelemeket, áttekinteni az előző időszak gazdálkodását. Bízunk benne, hogy mindent rendben találunk.

 

Heten pályáznak az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatói székére

Közismert egri színházi figura és fiatal tehetség is van köztük. Élénk az érdeklődés a Gárdonyi Géza Színház igazgatói posztja iránt, heten pályáznak a tisztségre - írta a Gárdonyi Színház Blog.

 

Van egy jó sztorija, témajavaslata, de félti a névtelenségét?
Küldje el biztonságos csatornánkon, így garantáltan inkognitóban marad!
Köszönjük, ha hozzászól a cikkhez, de kérjük, ezt kulturált formában tegye!

Friss cikkeink a rovatból

Címoldalról ajánljuk

Még egy kis olvasnivaló