Megérkezett az idei első hó
Az egri viadukt falára pingált, holokauszttal viccelődő ízléstelen falfirka is figyelmeztet, őrséget kell állni és kötelességünk minél többször emlékeztetni az Egerből elhurcolt kétezer zsidó honfitársunk tragédiájára – hangzott el az egri zsidó temető emlékművénél tartott emlékező gyásznapon vasárnap.
Verő Tamás, a Frankel Zsinagóga rabbija beszédében kiemelte: a Tóra szavaihoz hűen őrzik a meggyilkoltak emlékét és emlékeztetnek az egri Soára, melynek során 77 évvel ezelőtt mintegy kétezer egri és Eger környéki magyar zsidó polgárt, köztük 267 gyermeket, deportáltak marhavagonokban a haláltáborokba a magyar hatóságok asszisztálásával. Verő Tamás felidézte, 1944 áprilisában 116 zsidó tulajdonú boltot zártak be, bevonták az Egerben élő zsidók telefonjait és rádióit, a hitközség elnökét, Fischer Lajost és alelnökét, valamint több kereskedőt és értelmiségit a budapesti toloncházba internálták.
Arról is beszélt: Egerben is kijelöltek egy gettót a Gólya utca, Káptalan utca, az akkori Ince pápa tér, Újvilág utca, a Vadász utca, a Szúnyog köz, a Dobó tér, valamint a Harangöntő, a Mecset, a Torony és az uszoda utca által határolt területen. A beköltözés 1944. május 15-én fejeződött be, mintegy 1620 zsidó lakost három helyre költöztettek össze, egy-egy lakásba embertelen körülmények között 4-5 családot zsúfoltak be – emlékeztetett a rabbi, hozzátéve: június 8-án az egri gettóban meggyötört embereket gyalog a 16 km-re lévő kerecsendi téglagyárba terelték át, ahol esőben fedél nélkül voltak és kemencelyukakba zsúfolva töltöttek el négy napot, a csendőrök a kerecsendi erdőben pedig többeket agyonlőttek. Végül az onnan tíz kilométerre lévő maklári vasútállomásra kellett gyalogmenetben menniük, ahol bevagonírozták őket – idézte fel Verő Tamás. Megjegyezte: mindössze negyvenen tértek vissza a lágerekből az egri és Eger környéki zsidóságból.
Évről évre itt állva az egri zsidó temetőben, úgy érzem, a holokausztot túlélt nagymamám is figyeli a szavaimat és kérdezi, mindent megtettetetek, hogy soha többé ne fordulhasson elő hasonló szörnyűség?
– fogalmazott Verő Tamás.
Hangsúlyozta: alig három hónappal ezelőtt épp Egerben viccelődött a holokauszttal egy egri vírustagadó, akinek utalása egyértelmű volt a Viadukt falára pingált ízléstelen és kegyeletsértő falfirkával, a náci haláltábor hírhedt feliratával párhuzamot vont a holokauszt és az oltási program között. Most is megtörténhetne hasonló, mint 77 évvel ezelőtt? – tette fel a kérdést Verő Tamás. Mint fogalmazott: nincs válasz erre a kérdésre, csak annyit lehet tenni, hogy minden évben eljönnek az egri zsidó temetőbe és elhelyezik az emlékezés kavicsait. Hozzátette: szerinte nem lett volna ilyen felfoghatatlan a pusztítás, ha nem a gyűlölködés, az irigység, az önzés társadalmára épült volna fel a második világháború magyar társadalma.
A családok az emlékezés kavicsait helyezték el az auschwitzi áldozatok hamvainál.
Tekintse meg teljes galériánkat a megemlékezésről:
#GALLERY_117#
Fotók: Keller Richárd
