Adót emelne az önkormányzat, de az egri óvodások részére már nem jut mikuláscsomagra
Az Egyensúly Intézet településindexében Székesfehérvár (71,4 indexpont) lett az első helyezett a megyeszékhelyek között, 12 indexponttal előzve meg a második helyezett Győrt (59,4 indexpont). A „folyók városát” szorosan követi a harmadik helyezett Eger (58,3 indexpont), amely mindössze 1,1 indexponttal maradt le a második helyről – összegzett a tanulmány.
A megyei jogú városok között harmadik helyezett Eger
A megyeszékhelyek kategóriájában a harmadik helyet megszerző Eger bizonyult a „legképzettebb” településnek: itt a legmagasabb az ezer főre jutó gimnáziumi tanulók száma (83 gimnazista), továbbá – Szeged után – Egerben a második legmagasabb a diplomások aránya (27 százalék). Mindezek mellett az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem és az SZJA-t fizetők tekintetében is kiemelkedő a helyzete. Az egy főre vetített költségvetési bevételek ugyanakkor alig változtak 2014 óta, ráadásul ezek az élvonalon belül itt a legalacsonyabbak (353 ezer forint). Fontos rámutatni, hogy a Heves megyei város jó pozícióból indult, ám visszafogott fejlődést produkált a vizsgált időszakban: csupán 7,7 indexpontot tudott gyűjteni, ami egyúttal a 15. legrosszabb eredmény ebben a kategóriában – a tanulmány szerint.
Nyilvános adatokat használtak a tanulmány elkészítéséhez, a Központi Statisztikai Hivataltól, az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerből, valamint a GeoX Kft.-től.
"Minden évben ki fogják adni a településindexet, hogy ne csak a fejlettségi alaphelyzet, hanem a fejlődés üteme is látható legyen" - közölte az Intézet. Az Egyensúly Intézet tisztázta, hogy nem szeretnének politikai sorrendharcot, rengeteg oka lehet egy település sikerességének, vagy épp sikertelenségének, miközben egy polgármester megítélése nem csak az adatokon múlik.
A felmérés alapja több mint kétezer indikátorból kiválasztott 53, mint pl.:
a lakások átlagos négyzetméterára,
az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem,
az egy főre eső iparűzési adó mértéke,
a helyi önkormányzatok összes költségvetési bevétele egy főre,
a belföldi oda- és elvándorlás különbsége ezer lakosra,
a diplomások interpolált aránya,
a gimnáziumi tanulók száma a nappali oktatásban ezer főre,
a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya,
a bűncselekmények száma ezer főre.
A települések 0–100 közötti pontszámot kaptak a változókhoz, egyes indikátorok fontossága között különbséget tettek, így súlyoztak. A kutatásban öt kategóriát állítottak fel: fővárosi kerületek, megyeszékhelyek, városok, kisvárosok, valamint községek.
indexkép: S.AnitaPhoto & CusitoDrone Facebook
|
Támogasd a hatalomtól független újságírást! Bár a kormánymédia megpróbálja elhitetni, hogy a tőlük független szerkesztőségek úsznak a pénzben ez közel sincs így. Amennyiben neked is fontos, hogy sokáig legyen még a hatalmat ellenőrző hang, akkor támogast adománnyal a mi munkánkat is segítő Nemzeti Újságírók Demokratikus Egyesületét. Adományodat ide utalhatod: 10918001-00000113-44920004. Köszönjük! |
