2021. október 27., Szabina

Eger ügye

#pályázat #állatvédelem #ivartalanítás #bóday pál #macskaárvaház alapítvány

Bóday Pál: kudarcra ítéltetett a kormány felelős állattartást elősegítő programja a civilek nélkül ‒ INTERJÚ

Keller Richárd 2021.07.10. 17:30

A kápolnai Macskaárvaház Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint a jó szándék kétségtelen, de felesleges pótcselekvés az állatvédelmi kérdőív, az ivartalanítási program pedig a civilek nélkül elbukhat.  

Egri ügyek: Az idei év első felében csúcsra járatta a kormány az állatvédelmi politikáját: februárban "Közös ügyünk az állatvédelem” címmel online kérdőívet tett közzé, amelyet több mint 262 ezren töltöttek ki, illetve áprilisban a kistelepülések kutyapopulációjának kordában tartása érdekében ivartalanítási programot indított. Pártpolitikát figyelmen kívül hagyva azt gondolhatnánk, hogy évtizedek alatt nem történt ennyi pozitívum állatvédelemi szempontból mint most pár hónap alatt. Mit gondol erről?

      

Bóday Pál: Kétségtelen, hogy a kutya ‒ és természetesen a macska ‒ szaporulat is hatalmas probléma hazánkban, ezért a Magyar Falu Programon belül meghirdetett ivartalanítási pályázat célja, véleményem szerint, nagyszerű. Viszont magát a kiírást és a lebonyolítás módszerét úgy jellemezném, hogy sajnálatos és szörnyű, a valóságismeret teljes hiányáról tanúskodik. A pályázat lebonyolítását ugyanis a kormány a települési jegyzőkhöz delegálta, teljesen kihagyva a civil szervezeteket.

 

Egri ügyek: Ez valóban komoly probléma, hiszen a civilek szerepe, jelentősége megkérdőjelezhetetlen az állatvédelemben is, de mi a baj jegyzőkkel, mint végrehajtó hivatalnokokkal?

 

Bóday Pál: Közismert, hogy az 5 ezer fő alatti, kis lélekszámú településeken körjegyzőség van, azaz egy-egy szakember 2-3 vagy ennél is több település feladatait látja el, az összes hivatali ügyintézést is összevonták. Könnyű belátni tehát, hogy a jegyzőknek legjobb szándékuk esetén sincs esélyük, kapacitásuk e programot végrehajtani. Ebből egyenesen következik, hogy a rendelkezésre álló félmilliárd forintos pályázati forrás sajnos várhatóan nem lesz felhasználva, ami azért katasztrófa szerintem, mert a pályázat sikertelensége esetén a kormány azt a következtetést vonhatja le esetleg, hogy nincs igény ilyen jellegű állatvédelmi programokra.

Egri ügyek: Ennek valóban katasztrofális következményei lehetnek az állatvédelemre nézve, mi lehet akkor ön szerint a megoldás, hogyan kerülhetnénk el a legrosszabb forgatókönyvet?

 

Bóday Pál: Véleményem szerint bíznia kellene a kormánynak a civil szervezetekben, lehetőséget bíztosítva arra, hogy megszervezhessék, lebonyolíthassák az ivartalanítási programot a jegyzők helyett. Persze nem elsősorban állatvédő szervezetekre gondolok és nemcsak azért, mert az 5 ezer alatti településeken a legritkább esetben vannak ilyen egyesületek.

 

Egri ügyek: Az állatvédelemre szakosodott szervezeteken kívül milyen más egyesület jöhetne szóba egyáltalán egy ilyen fontos, speciális témában?

 

Bóday Pál: Saját példát említenék: nálunk Kápolnán sem a Macskaárvaház Alapítványt bíznám meg a jegyző helyett ezzel az ivartalanítási akcióval, hanem például a polgárőröket, akik Kál, Kompolt ésKápolna térségében névvel és címmel ismernek szinte mindenkit, és pontosan tudják, hol van gond a kutyákkal. Ilyen esetben kimehetnének a gazdához, akinek, mondjuk, rendszerint kilógnak a portájáról a túlszaporodott állatok, és szankciókat mellőzve felajánlhatnák neki az ivartalanítást, segítenének az állatok utaztatásában is, de persze cserébe kérnék, hogy javítsa ki a kerítését.

Egri ügyek: Ez logikusnak tűnik, de felmerül a kérdés, hogy van-e szabad kapacitásuk és persze anyagi forrásuk erre a célra a polgárőröknek?

 

Bóday Pál: Erre azt tudom válaszolni, hogy az állam egyébként is támogatja a polgárőrséget járművekkel és fedezi a benzinköltségüket. Meggyőződésem, hogy ha a magyar kormány megbízott volna a polgárőrökben ebben az ügyben is, sikeresen zárulna a program. Mint említettem, a helyi polgárőrök pontosan tudják, hol szükséges ivartalanítani az állatokat településen belül, célzottan meg tudnák keresni azokat a lakosokat, akiknél túlszaporodás lépett fel az állományban, fel tudnák ajánlani a segítségüket, természetesen büntetés kiszabása nélkül. Nem beszélve arról, hogy bár az állam állja az ivartalanítás költségét, ezen kívül még számos szervezési, adminisztratív feladat is adódik: állatorvost kell keresni, pályázati forrásra pályázni, lábadozási helyet biztosítani, oda- és visszaszállítani az állatokat. Személy szerint számos tisztességes polgárőrséget ismerek Heves megyében, amelyek szívesen segítenének egy ilyen program teljes lebonyolításában. Egyébként nem csak a polgárőröket emelném ki, meg lehetne bízni más, nem állat- és természetvédelemmel foglalkozó városvédő, faluszépítő egyesületet is, amelyeknek szintén pontos hely- és emberismeretük van, és nem hatóságként, büntető célzat nélkül lépnének fel, hanem például felajánlanák a túlszaporulattal küzdő lakosoknak, hogy elszállítják ivartalanításra kutyájukat, vagy macskájukat.

 

Egri ügyek: Lehet tudni valamit az ivartalanítási pályázat eddigi visszhangjáról, visszajelzéseiről?

 

Bóday Pál: Tudomásom szerint százszámra érkeznek a kritikai észrevételek. Ezek többsége kifogásolja, hogy teljesen mellőzték a civileket és hivatali feladattá degradálták a programot. Még egy utolsó gondolat erről: magam is szomorú dolognak tartom, hogy bár volt év elején egy állatvédelmi konzultáció, ráadásul Ovádi Péter, a nemzeti állatvédelmi program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos több tucat állatvédő szervezettel egyeztetett, a hatalmas előkészítő munka ellenére mégis sikerült egy olyan pályázatot kiírni, amely félő, teljes kudarccal végződik. Meggyőződésem, hogy bár a kormány a vidéki emberekre támaszkodik, a bázisukként tekintent rájuk, még sincs semmilyen valóságismerete a kistelepüléseken zajló életről. Véleményem szerint a jól megfogalmazott célon túl, mindent sikerült eddig rosszul csinálniuk. Csak zárójelben jegyzem meg, a civilek számára lett volna még egy pozitív hozadéka, ha hozzájuk kerül a program: tekintélyt szereznek és végre nemcsak a problémák felvázolása jutott volna nekik, mint általában, hanem aktív szerephez jutnak problémamegoldóként.

 

Egri ügyek: Nem esett még szó az ön által is említett, év elején indított, 13 pontból álló állatvédelmi kérdőívről, mi a véleménye a kezdeményezésről?

 

Bóday Pál: A jó szándékot, a nemes célt ebben az esetben sem vitatom, azonban azt gondolom, hogy csak egy pótcselekvés a kormány részéről, mert bár szívük-joguk hozzá, de szerintem felesleges az embereket megkérdezni arról, hogy meg kell-e büntetni az állatkínzókat, illetve szükséges-e az állatokat ivartalanítani. Egy rendpárti, az állatvédelmet fontosnak tartó kormányzatnak ez nem lehet kérdés, kutya kötelessége a problémákat államfenntartóként megoldania.

 

Idén áprilisban félmilliárd forintos keretösszeggel jelent meg pályázat kutyák azonosító chippel való ellátására, veszettség elleni oltásra, valamint kutyák és macskák ivartalanítására az 5 ezer fő alatti települések számára. A Magyar Falu Programon belül meghirdetett pályázaton egy-egy önkormányzat legfeljebb másfél millió forint támogatási összeget igényelhet. Az elegendő felkészülési idő biztosítása érdekében a kiírásra két hónap múlva lehetett benyújtani az első pályázatokat, majd az érintetteknek 30 napjuk marad a beadott anyag véglegesítésére. Az utolsó benyújtási határidő július 18-a, a meghirdetett 500 millió forintos keret 14 000 állat ivartalanítására elegendő. Statisztikák szerint egy nem ivartalanított szuka és kan kutya, valamint ivaros leszármazottaik populációszabályozás nélküli sokasodása 6 év leforgása alatt összesen akár 67 000 újabb állat születését eredményezheti. Egy ilyen képzeletbeli, 67 000 lakosú „kutyaváros” Magyarország 14. legnagyobb települése lenne. 2020-ban az ebrendészek több mint 17 ezer kutyát fogtak be, ez az aggasztó szám hatékonyan csökkenthető ivartalanítással.

Van egy jó sztorija, témajavaslata, de félti a névtelenségét?
Küldje el biztonságos csatornánkon, így garantáltan inkognitóban marad!
Köszönjük, ha hozzászól a cikkhez, de kérjük, ezt kulturált formában tegye!

Friss cikkeink a rovatból

Címoldalról ajánljuk

Még egy kis olvasnivaló