2021. december 7., Ambrus

Eger ügye

#egerplusz #eger #múltidéző #egri vár

Fél évszázadra állította meg a törökök magyarországi terjeszkedését az egri diadal

Barna Benedek 2021.10.17. 13:29

A 38 napig tartó ostrom elvesztését követően megtorpantak az oszmánok.

 

Az oszmán seregek szeptember 9-én kezdték meg Eger várának ostromát, amely végül 38 nappal később az ő vereségükkel ért véget, ennek emlékére tartják minden évben, így most is október 17-én az Egri Vár Napját.

 

A magyar hadtörténet egyik legdicsőbb, magyar győzelemmel záródó összecsapásban magyar oldalról

Dobó István várkapitány és a másodkapitánya Mekcsey István vezetésével mintegy 2500 főnyi őrség vett részt csupán, és a várvédők közül 1094 fő volt kiképzett katona, 824-en a török támadásának hírére önkéntesként tettek esküt a vár védelmére

– olvasható a hirado.hu évfordulós cikkében.

 

Az egri vár védői segítségre a Habsburg Ferdinánd királytól nem számíthattak. Dobó hiába érezte, hogy a túlerővel szemben akár egy szempillantás alatt is eleshet a markonyi ember, amennyire csak lehetett, igyekezett a falakat megerősíteni, az ellátáshoz és a harchoz szükséges készleteket bebiztosítani.

AGRIA_vulgo_ERLA
A 16. századi vár ábrázolása (Kép forrása: Wikipédia)

 

Tinódi Lantos Sebestyén Eger vár viadaljáról való ének és az Egri históriának summája című műve alapján a Magyar Nemzeti Levéltár honlapja azt írja: Dobó 13 borbélyt, 3 lakatost, 4 kovácsot és kerékgyártót, 5 ácsot, 9 molnárt és 8 mészárost rendelt a várba. A parasztok közül 75-öt a gyalogság közé sorozott, 34-et pedig más munkákra állított. 14 sütő asszonyon kívül csak 45 nő és gyermek maradott Egerben, lakosság nagy része már valamely menedék mélyén várakozott. A várba érkezett önkéntes védőket felfegyverezték és igyekeztek a lehető legrosszabb forgatókönyvre felkészíteni őket.

 

Az ostrom megkezdése előtt Ali pasa még egy levéllel próbálta megadásra kényszeríteni Dobóékat. Az oszmán hadparancsnok azt írta:

…felszólítalak és figyelmeztetlek benneteket, hogy inkább a hatalmas és igazságos fejedelemnek, Szolimánnak kegyességét, mint fegyvereit tapasztaljátok meg, s adjátok fel Eger várát. Ha ezt megteszitek, megteszem, hogy … a régi királyok idejében élvezett szabadsággal és javaitok birtoklásával éljetek. Ha azonban makacsul és hajthatatlanul kitartotok a vár védelmében, nemcsak vagyonotokat, hanem azokkal együtt gyermekeiteket, végül saját életeteket is… el fogjátok veszíteni.

A magyar várkapitány és csapata aazonban kapitulációról hallani sem akart, így 1552. szeptember 9-én elkezdődött az ostrom. A török tüzérség 12 napon keresztül megállás nélkül lőtte a vár falait, különösebb siker nélkül. Egy tornyot foglaltak el csupán, azonban azt Dobó a saját ágyúival szétlövette, még mielőtt az ellenség bejutott volna a falak közé.

 

Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme című könyve szerint október 4-én felrobbant a székesegyház sekrestyéjében tárolt lőporkészlet, ami jelentős anyagi károkat okozott a védőknek – a ravasz oszmán sereg pedig a pánikot kihasználva újabb erőteljes támadást indított a vár ellen. Azokban  napokban volt a legnehezebb a védők számára, hiszen Dobóéknak egyszerre kellett megküzdenie a falak között uralkodó őskáosszal és a szökőárként zúduló iszlám katonákkal, végül azonban a támadó had visszavonulót fújt.

Vízkelety_Béla_Eger_vár_ostroma_1552-ben
Eger ostroma 1552-ben; Vízkelety Béla műve (Kép forrása: Wikpédia)

Az 1552-es év ősze már a korai időkben fagyokat hozott, így az éhségtől szenvedő és járványoktól roskadozó oszmán sereg kénytelen volt versenyt futni az idővel. Október 12-én és 13-án Ali és Ahmed pasa két ízben is általános támadást indított a falak ellen, de a hajnaltól éjszakáig tartó küzdelemben újfent kudarcot vallottak.

Ahmed pasa és Szokoli Mohamed vezír a vert seregével végül 1552. október 17-én végleg elvonult az egri vár alól.

Ali budai pasa csak másnap követte őket a csapataival.

 

"Ez volt az ostrom diadalmas vége. A hirtelen beállt hideg, a hamis hír, miszerint Móricz szász fejedelem és Castaldo közelednek, félelemmel töltötték el a török sereget. Az Eger körül fekvő helységek nagy részét felgyújtották s oly hirtelen vonultak el, hogy még néhány ágyú, kevés lőpor és tábori szerek a kirohanást intéző magyarok kezeibe estek. Midőn az ostromlottak az ellenség elvonulásáról meggyőződtek, az összelőtt falakat a kivívott zászlókkal földíszítették, fegyvereiket kilőtték s az egész vidéket örömzajjal töltve be, megköszönték a Mindenhatónak, hogy kis csapatuk a közel 30-szoros túlerővel szemben összesen 13 rohamot vert vissza és így szeretett hazája nagy részét a török járom alól megmentette” – olvashatjuk Bánlaky József könyvében.

 

Egészen hihetetlen, de

a török had körülbelül 50 ezer embert veszített Eger falai alatt, míg a magyarok csak 300 halottat és 200 nehéz sebesültet számláltak.

A várkapitány javaslatára az uralkodó 69 sebesültnek, 23 árvának és özvegynek jutalmat és kegydíjat biztosított.

Eger várát a török, a keresztény név ellensége milyen sokáig tartotta körülzárva és ostrom alatt. E kemény ostrom a mindenható Isten végtelen és kimondhatatlan könyörülete folytán tegnap véget ért. Az ostrom során Isten segítségével és támogatásával erőnkhöz mérten arra törekedtünk, hogy hűségünket és igyekezetünket egészében megmutassuk a szent királyi felség, a mi kegyelmes urunk ügye iránt és ennek a nyomorúságosan tönkrejutott országnak védelmében katonáink nagyarányú elveszítésével, vérük és vérünk hullásával, egyúttal az ellenség súlyos kárával. Minthogy azonban a várat annyira szétrombolták és a földdel tették egyenlővé, hogy inkább mezőnek, mint várnak látszik, az egyéb szükségesekből is kifogytunk

– írták levelükben Nádasdy Tamás bárónak, a Magyar Királyság országbírójának és katonai főparancsnokának a vár fő védői, Dobó István, Mekcsey István, Pethő Gáspár, Zolthay István és Bornemissza Gergely.

 

Az egri diadalnak hála a felső-magyarországi bányavárosok megmenekültek, és a vereség fél évszázadra elvette a törökök kedvét attól, hogy újabb hadjáratot indítsanak, 1596-ig sikerült megállítani a további oszmán hódításokat a térségben. Akkor, 1596-ban történt Eger újabb ostroma, amelynek alkalmával a Nyári Pál főkapitány vezette védősereg három heti viadal után feladta posztját III. Mohamed szultán hatalmas hadának.

Szeretné sok-sok gyönyörű fotót látni Egerről? Találkozzunk az Eger a legszebb város oldalunkon is, már csak egy kattintás!
Van egy jó sztorija, témajavaslata, de félti a névtelenségét?
Küldje el biztonságos csatornánkon, így garantáltan inkognitóban marad!
Köszönjük, ha hozzászól a cikkhez, de kérjük, ezt kulturált formában tegye!

Friss cikkeink a rovatból

Címoldalról ajánljuk

Még egy kis olvasnivaló