Megérkezett az idei első hó
Hogy miről híres? Hát például arról, hogy ezzel licitált rá helyi Fidesz a helyi Jobbikra, mondván hogy ők aztán nem odaépítik, ahol volt és ahová a jobbikosok szerették volna és nem is csak akkorát, hanem sokkal nagyobbat! Aztán meg arról is, hogy még az átadás előtti éjszaka is erősen dolgoztak rajta, nem is lett kész a környezete, de hát beköszöntött 2014. augusztus huszadika és az önkormányzati választások is erősen közeledtek, így hát átadták. Úgyis maradt jó sokáig, de aztán lassacskán csak elkészült körülötte a tér is. Úgy, ahogy.
Csak hát mire kész lett, akkor meg elkezdtek hullani a posztamensről az országrészek. Újra odalett a Délvidék, Erdély és a többi mind, talán csak a Felvidék dacolt az idővel. Szerencsére aztán az értő kezek visszaragasztották helyükre a leesett darabokat. Így ha mostanában arra jár valaki, az eredeti helyükön láthatja őket, ahogy azt is, hogy a szegélykövek, a lépcsők, a posztamensek repednek, törnek, omlanak. Újra el kellene az a szakértő kéz, ami helyrehozza ezeket a hibákat, mert egyes részek már nem sokáig dacolnak az elemekkel!
Azt persze nem tudom, mi ennek az oka. Hogy eleve silány minőségű anyagból épült volna azt fel sem merem tételezni, gondolom a klímaváltozás nyomán szélsőségesre fordult időjárási viszonyok kezdték ki a követ. Arra járva sokszor eszembe jutnak a jobboldali polgártársaim által előszeretettel idézett Wass Albert sorok: “A víz szalad, a kő marad, a kő marad...” Hát ez nem az a kő.
Lokál Patrik
