Lezártak egy egri útszakaszt, nagy a zavar a környéken
A nagy befektetési csoportok, köztük a Goldman Sachs, a Fidelity International és az InTouch Capital Markets még arra is számítanak, hogy a közép- és kelet-európai régiót sokkal jobban sújtja az euró árfolyamának esése, mint a többi feltörekvő piacot. A fent említett három valutát különösen sérülékenynek és érzékenynek tartják az eurozóna keresletének ingadozására, amely az ezen országokból származó export mintegy 60 százalékát vásárolja fel.
A Nemzetközi Valutaalap júliusban arra figyelmeztetett, hogy a világgazdaság hamarosan a recesszió szélére kerülhet, de az euróövezet kilátásai még rosszabbnak tűnnek. A rekordszintű infláció és az orosz energiaellátás megszakításának megnövekedett valószínűsége miatt fennáll a veszélye annak, hogy a közös európai valuta tovább gyengül.
Ha hosszú távon egy euró értéke egy dollár alá esik, akkor a fent említett valuták, köztük a korona, valószínűleg a legnagyobb visszaesést fogják tapasztalni a feltörekvő piacokon.
Európa ebben a szakaszban sokkal sebezhetőbb, így a közép- és kelet-európai devizák várhatóan alulteljesítenek.
A háború kezdete óta a forint a dollárral szemben 21 százalékkal, az euróval szemben pedig 11,6 százalékkal gyengült. Ez idő alatt a zloty 13,6 százalékot veszített az amerikai valutával szemben, a korona pedig tíz százalékkal esett a dollárral szemben.
A cseh korona árfolyama a forinttal szemben folyamatosan erősödik, jelenleg pedig a háború előtti szinten áll az euróval szemben is. Mindez elsősorban a Cseh Nemzeti Banknak (ČNB) köszönhető, amely beavatkozik, hogy megakadályozza a hazai valuta gyengülését, ahogy erről később a szövegben is említést teszünk. A jegybank euróban értékesíti devizatartalékait, ezzel erősítve a hazai valutát.
Az elemzők szerint a cseh valuta a régió három valutája közül a legstabilabb. A hónap elején a CNB változatlanul hét százalékon tartotta a jegybanki alapkamatot, ezzel teljesítette az új kormányzó, Aleš Michl tervét, miszerint leállítja a monetáris politika agresszív szigorítását.
Júliusban a Cseh Nemzeti Bank továbbra is beavatkozott a cseh korona támogatása érdekében, bár kisebb mértékben, mint az előző hónapban. A jegybank devizatartalékai júliusban 4,2 milliárd euróval (kb. 102,6 milliárd CZK) csökkentek, míg júniusban 7,5 milliárd euróval (kb. 183,3 milliárd CZK).
A 2013 és 2017 közötti árfolyam-kötelezettségvállalás eredményeként a CNB igen nagy volumenű devizatartalékkal rendelkezik. Ezek jelenleg 145 milliárd eurót (körülbelül 3,5 billió CZK) tesznek ki. Ezért megengedheti magának, hogy továbbra is megvédje a koronát.
A jegybank május 12-én, egy nappal Aleš Michlnek a CNB új kormányzójává történő kinevezése után kezdett beavatkozni a korona megerősítése érdekében. 2000 óta ez csak a második beavatkozása a korona erősítése érdekében. Az elsőre nem sokkal az ukrajnai orosz invázió kezdete után került sor idén télen.
Magyarországon is a monetáris politika gyors szigorítása segített egyelőre stabilizálni a forintot, miután júliusban rekordalacsony szintre esett az euróval szemben. Ugyanakkor az is negatívan hat a valutára, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kormánya még nem biztosította a koronavírus-járványt követő gazdasági fellendüléshez szükséges európai uniós forrásokhoz való hozzáférést.
Lengyelországban a hatóságok már nagyobb előrelépést értek el az uniós végrehajtó szervekkel folytatott tárgyalásokon az újjáépítési forrásokhoz való hozzáférésről. Eközben a lengyel központi bank a monetáris politikai szigorítási ciklus végéhez közeledik, amely 6,5 százalékra emelte az irányadó kamatlábat, szemben a magyarországi 10,75 százalékkal.