Lázár János Egerben járt és a fideszesek lelkét ápolta
9,5 százalékos volt az infláció idén áprilisban – számolt be a HVG a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése nyomán, hozzátéve, hogy ennél nagyobb inflációt utoljára 2001 második negyedévében láttunk Magyarországon.
A maginfláció, vagyis a gyorsan változó külső gazdasági hatások kiszűrésével készült mutató 10,3 százalékos (márciusban 9,1 százalékos volt). A nyugdíjas infláció, azaz az idősek fogyasztási szokásai szerint átsúlyozott mutató az előző havi 8,3 százalékosról 9,3 százalékosra nőtt (ennek kapcsán a hvg.hu cikke emlékeztet: a kormány épp április végén jelentette be, hogy tovább emeli a nyugdíjakat, amelyek így az eredetileg tervezett 5 helyett 8,9 százalékkal nőnek idén). Ha nem az egy évvel korábbihoz, hanem a márciusihoz hasonlítjuk az árakat, akkor is látványos áremelkedést látunk: 1,6 százalékos volt a drágulás egy hónap alatt.
A részletes adatközlés szerint
– ez élelmiszerek átlagosan 15,6 százalékkal drágábbak, mint egy éve,
– az alkoholos italok és dohányáruk együtt számolva 5 százalékkal drágultak,
– a tartós fogyasztási cikkek (például a háztartási gépek, bútorok, járművek, számítógépek) ára 11,1 százalékkal nőtt,
– az egyéb cikkek elnevezésű csoport (itt a legfontosabb az üzemanyagok, de ide tartoznak a lakásjavítás, barkácsolás eszközei, a háztartási fogyó cikkek, a gyógyszerek, újságok, könyvek, virágok is) 10 százalékkal drágult,
– a szolgáltatások ára átlagosan 6,3 százalékkal nőtt,
– a háztartási energia 1,6 százalékkal drágább (a nagy része ennek a csoportnak most fix áras),
– a ruhák ára pedig 3,7 százalékkal nőtt.
Egy hónappal ezelőtt a márciusi 8,5 százalékos adat még meglepően alacsonynak számított. A korábbiaknál ugyan az is magasabb volt, de a várakozások ennél sokkal nagyobb áremelkedésről szóltak (a kormány ehhez képest még kimondottan optimista, amikor a konvergenciaprogramban 8,9 százalékos éves inflációt valószínűsített).
Mi az árstopok hatása?
A kormány nemrég ezt július 1-jéig hosszabbított a meg az árstopokat. A HVG cikke szerint az üzemanyagárak 480 forintos maximálása valóban meglátszik a statisztikán, az élelmiszereké viszont ennél egy fokkal bonyolultabb kérdés, hiszen a boltok emelhetik minden más termékük árát, hogy a maximált árú hat termék miatti bevételkiesést visszahozzák. Ebből jött ki az, hogy ugyan egy hónapja a magyar infláció az EU-s középmezőnyben volt, az élelmiszerárak sokkal durvábban nőttek itt, mint a kontinens szinte minden más helyén.
(Indexfotó: Koszticsák szilárd / MTI)
